310 likes | 441 Views
VEGETÁCIÓISMERET 2. előadás Dr. Bartha Dénes. VEGETÁCIÓDINAMIKA. A közép-európai természetes erdődinamika modellje. VEGETÁCIÓTÖRTÉNET. VEGETÁCIÓTÖRTÉNET. Vegetációtörténet
E N D
VEGETÁCIÓDINAMIKA A közép-európai természetes erdődinamika modellje
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Vegetációtörténet = a vegetáció szekuláris szukcesszió következtében fellépő nagy idő-léptékű, a geológiai korokkal, korszakokkal kapcsolatba hozható változása Földtörténeti korok, korszakok és az akkor élt jellemző növénycsoportok
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Wegener-féle kontinensvándorlás
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A vegetációtörténet segédtudományai - palinológia (pollenelemzés) - xylotómia (faanyagelemzés) - anthrakotómia (faszénelemzés) - dendrokronológia (évgyűrűelemzés) - areálgeográfia (elterjedéselemzés)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Pollendiagram
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Izopollentérkép a bükk utolsó jégkorszak utáni elterjedéséről
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Jégkorszakok - oka a Földpálya elemeinek változása - általános lehűlés - sarki és magashegységi jégsapkák alakulnak ki - eddig mintegy 6 jégkorszak lehetett a Föld életében (cca. 1/10) - a jégkorszakokon belül glaciálisok (eljegesedések) és interglaciálisok váltakoznak - a glaciálisokon belül stadiálisok és interstadiálisok különböztethetők meg - a jégkorszakokra a vándorkövek (nunatak), végmorénák, a lápokban megőrződő mikro- és makrofossziliák, löszképződés, reliktum fajok utalnak
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Az utolsó jégkorszak = pleisztocén - mintegy 2.5 millió éve kezdődött, 600 ezer éve csúcsosodott ki, 10 ezer évvel ezelőtt ért véget - előtte a harmadkori (tercier) flóra melegkedvelő fajai népesítették be az északi féltekét - glaciálisai: (Biber) – (Donau) – Günz – Mindel – Riss – Würm - a növényvilág ismétlődő észak-dél irányú vándorlása jellemző, amit Európában kelet-nyugat irányú földrajzi akadályok (pl. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Kaukázus) nehezítettek meg - a glaciálisok alatt déli refúgiumokban talált menedéket a flóra jelentős része (pl. Pireneusi-félsziget, Appenninek, Balkán-félsziget)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A pleisztocén korbeosztása és klímaviszonyai a júliusi átlaghőmérséklet tükrében
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Európa az utolsó eljegesedés hidegmaximuma idején
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Európa uralkodó növényzete az utolsó eljegesedés hidegmaximuma alatt
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Európa növényzete tízezer évvel ezelőtt (késő glaciális vége – holocén eleje)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Európa növényzete ötezer évvel ezelőtt (szubboreális bükk I. fázis kezdete)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Az Alpok gleccseresedése a Riss és a Würm eljegesedés idején
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Keleti-Andok vegetációrégiói az utolsó jégkorszakban és jelenleg
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Kárpát-medence pleisztocén kori képe - a Kárpát-medence pszeudoperiglaciális terület - a Kárpátokban kis területű eljegesedések voltak - a glaciálisok idején az alföldön hidegkedvelő száraz puszta és fás tundra uralkodott, a középhegységekben kevésbé záródott vörösfenyő, cirbolyafenyő, törpefenyő, erdeifenyő állományok lehettek - az integlaciálisok idején a déli területekről melegkedvelő fajok törtek be - a jégkorszak előtti flóra néhány faja és bizonyos később betörő melegkedvelő fajok hőforrások környékén, dolomitterületeken napjainkig átvészelhettek (preglaciális reliktumok) - a glaciálisok néhány jellemző faja szikla- és szurdokerdőkben, lápokban napjainkig fennmaradhatott (glaciális reliktumok)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Pannon-medence posztglaciális vegetációtörténete
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Pannon-medence növényzete az utóbbi 15 ezer évben
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja Észak-Amerikában
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja a Brit-szigeteken
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Vegetációkomplexek = különféle vegetációtípusok térbeli elrendeződése, ahol az állományok éles vagy elmosódott határokkal kapcsolódnak egymáshoz Típusai: 1. mozaikkomplexek 2. sáv(zonáció)komplexek
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Mozaikkomplexek = szabálytalanul, de rendszeresen fellépő vegetációtípusok egy adott területen Kiváltó okok: - termőhelyi mozaik - a mikrodomborzattól függő talajvízszint - kitettségbeli különbségek - antropogén hatások
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Fellápmozaikkomplex a Fekete-erdőből
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Sáv(zonáció)komplexek = egy ökológiai gradiens mentén, arra merőlegesen, sávokban létrejövő vegetációtípusok Ökológiai gradiensek: - talajnedvesség-gradiens (talajvízszint, -ingadozás, elöntés gyakoriság) - sógradiens (sótartalom és éves ingadozása) (pl. szik, tengerpart) - tápanyag-gradiens (pl. folyók öntésterülete) - fénygradiens (pl. erdő – erdőszegély – fátlan terület) - hőmérsékleti gradiens (pl. horizontálisan az egyenlítőtől a sarkok irányába, vertikálisan a síkvidékektől a magashegységekig) - mechanikai terhelés (pl. szél- és hullámverés, utak széle) - károsító anyagok (pl. imissziók, vulkáni tevékenység) Megj.: a vegetációegységek szabályos térbeli egymás melletti volta nem mindig jelent időbeli egymásutániságot, hanem csak ökológiai (termőhelyi) fokozatokat
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Tavi és tóparti sávkomplex
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Példák a vegetációkomplexekre (egy adott – nagyobb – területen): a. lucfenyvesek régiója: lucfenyvesek, sziklai fenyvesek, lápi fenyvesek, patakmenti ligeterdők, tőzegmohalápok, sovány gyepek együttese b. bükkösök régiója: bükkösök, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese c. gyertyános – kocsánytalan tölgyesek régiója: gyertyános – kocsánytalan tölgyesek, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese d. cseres – kocsánytalan tölgyesek régiója: cseres – kocsánytalan tölgyesek, mész- és melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők, szikla- és lejtőgyepek, félszáraz gyepek együttese
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK e. ártéri területek: természetes pionír zátonynövényzet, bokorfüzesek, puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, mocsárrétek, a holtágakban hínarasok, mocsárnövényzet együttese f. lápterületek: síklápok, láprétek, lápcserjések és láperdők együttese g. homokterületek: homoki tölgyesek, (gyertyános - kocsányos tölgyesek, borókás - nyárasok), homoki gyepek, láprétek, az elhagyott folyómedrekben keményfás ligeterdők, a mélyebb foltokon láperdők és lápcserjések, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese h. löszterületek: lösztölgyesek, pusztai cserjések, löszgyepek, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese i. szikes területek: sziki gyepek, szikes mocsarak, szikes tavak, sziki tölgyesek együttese Megj.: A fenti felsorolásban egy adott területen nem szükséges valamennyi vegetáció-típusnak jelen lennie.