Oktatók: Iványi Gábor rektor ivanyigabor@wjlf.hu Szabó Ildikó káplán 06-70-338-98-20

1. Bibliaismereti óra 11. Oktatók: Iványi Gábor rektor ivanyigabor@wjlf.hu Szabó Ildikó káplán 06-70-338-98-20 szaboildiko@wjlf.hu Ómer számlálás - Pünkösd

2. Omerszámlálás Peszach második estéjén, az istentisztelet végefelé így szól az előimádkozó, sokhelyütt a rabbi vagy a község tekintélyes tagjainak egyike: „Ma van az Omer első napja”. A Tóra parancsa szól így: „Az ünnep másodnapjától, az Omer-áldozat napjától fogva számláljatok hét hetet”. Az Omer-áldozat a Peszach tavaszi jellegének felelt meg: a kalászba szökkenő árpa első kévéit a szentélyben Istennek mutatták be. A hét hét, amelyre a Tóra parancsa utal, az Omer-számlálás hét hete, az árpa kalászba szökkenésétől learatásának végéig, Peszachtól Sabuotig. Régi idők óta az Omer-számlálás (Szefira) hét hetének gyászemlékű jelentősége van. A Talmud szerint ebben az időszakban halt meg R. Akibának 24.000 tanítványa. Az első kereszteshadjárat zsidóüldözései is (1096), melyek az évnek ebbe az időszakába estek, hozzájárultak e napok komor hangulatának kialakításához. A hagyományokhoz ragaszkodók minden szórakozástól tartózkodnak, hajukat, szakállukat nem vágják. Egyházi esküvőt ebben az időszakban nem tartanak. Sabuot Ünnepünk neve a Tórában Sabuot, hetek ünnepe. Az első árpából készült két friss cipó bemutatásának ünnepe, Chag hakacir, az aratásnak, t. i. az árpaaratásnak ünnepe. Sabuotról a Tóra csak mint természeti ünnepről szól. A Talmud a korai tórai kronológia alapján már egészen természetesnek tartja, hogy a Sabuotnak is megvan a másik két zarándokünnephez hasonlóan a maga történeti fontossága is: a kinyilatkoztatás ünnepe. A további fejlődés szükségszerűen következett a zsidó vallás kialakulásának általános irányából és a történet eseményeiből. A Szentföldtől és ezzel a földműveléstől is elszakadt zsidóságban egyre fakul az ünnep természeti jelentősége, egyre mélyül történeti jellege. Sabuot az az ünnep, amelyben a szellemi tartalom leginkább elnyomja a szertartásbeli részt. Semmi szimbólum, semmi külsőség sem méltó arra hogy vele jelképezzék a legnagyobbat: annak nagyságát, hogy a zsidó nép lehetett az isteni tan hordozója. A XIV. századtól fogva szokássá lett, a zsidóság jámborainak körében, hogy – hasonlóan az engesztelés napjához és a Hosana rabbához, a Sabuotnak első éjszakáját is virrasztva töltik el. A Sabuot délelőtti istentiszteletnek középpontja a tórai olvasmány: a Tíz ige..Hahn István: „Zsidó ünnepek és szokások” c. írása alapján Az Omerszámlálás és Sabuot ünnepe a zsidó hagyományban

3. Pünkösd ünnepe az Apostolok cselekedeteiben »Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: "Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén: pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbia vidékén, amely Ciréné mellett van, és a római jövevények, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól.„ Álmélkodtak mindnyájan, és nagy zavarban kérdezgették egymástól: "Mi akar ez lenni?" Mások azonban gúnyolódva mondták: "Édes bortól részegedtek meg." «Ap. Csel 2,1-13

4. Pünkösd, mint Bábel ellentéte „Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek. Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk. Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. Az Úr pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek. Akkor ezt mondta az Úr: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek. Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét! Így szélesztette szét őket onnan az Úr az egész föld színére, és abbahagyták a város építését. Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az Úr az egész föld színére.” 1 Mózes 11, 1-9 Brueghel (16. századi flamand festő): Bábel tornya

5. A nyelv jelentősége “Bármilyen nyelven is beszélsz, sosem tudsz mást mondani, mint ami vagy.” (Ralph Waldo Emerson) “Aki igaz értelmi és érzelmi életet él, az csak egyetlenegy nyelvet bírhat többé-kevésbé tökéletesen, az anyanyelvét, melynek hajszálgyökerei visszanyúlnak a gyermekszobába, minden rejtett célzásukkal, kedélyes, furcsa, titkos árnyalatukkal együtt. Az, hogy az illető ezenkívül más nyelven is ki tudja magát fejezni, folyamatosan, esetleg közvetlenül is, jobban vagy rosszabbul, csak úgy magyarázható, hogy tudásának mértékéhez képest minden esetben leszállítja szellemi igényét, s eszerint csökkenti mondanivalóját is.” (Kosztolányi Dezső) Az emberi beszéd, mint az ön-kifejezés, én-közlés eszköze

6. Bábel és Pünkösd a nyelv megoszt és összeköt kirekeszt és befogad népeket eltérő társadalmi csoportokat közösségeket családokat bizalmas kapcsolatokat

7. A beszéd, mint Isten ajándéka – mire kaptuk? A saját lelkünkkel való beszélgetésre „Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem?”Zsoltárok 42,6 A másik emberrel való beszélgetésre „Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve, és beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.” Lukács 24, 13-15 Istennel való beszélgetésre „Dávid zsoltára. Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig. …Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő; nálad van, URam, a szeretet. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint. Zsoltárok 62

8. Amikor megszakad a beszélgetés Istennel, nehezebb igazán önmagunkkal és a másikkal is beszélgetnünk … »Az imádságnak nincs ” tudományos” értelme. De ez a tudomány szegénysége, nem az imáé. «Müller Péter “Bármi, ami elég fontos ahhoz, hogy gondolkozzanak róla, ahhoz is elég fontos, hogy imádkozzanak érte.”George MacDonald

9. Amikor Isten beszél … Amikor Isten beszél … Abból teremtés lesz… „Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság.”1 Mózes 1,3 megváltás lesz … megértett Ige lesz …