A fenntartható energetika hazai kihívásai

1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemGépészmérnöki KarEnergetikai Gépek és Rendszerek TanszékDr. Ősz János A fenntartható energetika hazai kihívásai Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság, Balatonszemes, 2010.06.15.

2. Tartalom • Fenntartható energetika a világban. • Magyarország mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek. • Fogyasztói energiaigények. • Hazai adottságoknak megfelelő változások.

3. Fenntartható energetika • Napjainkban paradigma-váltás: fogyasztói társadalom helyett fenntartható (zöld, „harmonikus fogyasztású) társadalom. • Fenntartható fejlődés: az ökonómia, az ökológia és a társadalmi teherviselés összhangja. • Ezen belül a fenntartható energetika: • Versenyképesség: minél kisebb költségű energiahordozó összetétel, • környezet- és klímavédelem: a szennyezőanyagok minél kisebb globális (CO2) és lokális (SOx, NOx) kibocsátása; • Ellátásbiztonság: több energiahordozóra épülő, arányos energiahordozó összetétel; harmonikus egysége („szentháromsága”).

4. Ok a környezeti szűkösség • A globális humán-ökológiai rendszer kilenc fizikai irányvonala: • népességnövekedés, • energiafogyasztás, • globális felmelegedés, • a sztratoszférikus ózonréteg károsodása, • a mezőgazdasági termőterület szűkössége, • a trópusi erdőirtás, • az ivóvíz-szűkösség, • a halállomány csökkenése, • a biodiverzitás veszteségei [T. F. Homer-Dixon].

5. 1. Világ • Nagyságrendnyi társadalmi, gazdasági (köztük energetikai) különbségek: • Népesség: • 1900: 1,6 milliárd fő (0,7 milliárd fő ipari országok, 44 %), • 2003: 6,0 milliárd fő (1,4 milliárd fő ipari országok, 23 %). • GDP/fő.év: • Országtól függően néhány száz USD/fő-től néhány tízezer USD/fő (két nagyságrend). • Energiafogyasztás: • Világátlag: 80 GJ/fő.év, • Fekete Afrika: 13 GJ/fő.év, • USA: 325 GJ/fő.év.

6. Világgazdaság • Kétpólusú (Európa, USA; USA-SZU): kb. 1945-ig; 1990-ig, • Multipólusú: napjainkban (ország-csoportok). • Multikulturális (Huntington: „civilizációk harca”): • Protestáns (USA, Kanada, Ausztrália, Ny-Európa), katolikus (DNY- és Kö-Európa), ortodox (DK-Európa, Oroszország), • Római katolikus (Dél-Amerika), • Iszlám, • Tao, buddhista, shinto, • Hindu, • Törzsi. • Feltörekvő országok: • Kína, India, • Brazília, Mexikó, • Dél-Afrikai Köztársaság. • G-8, G-20, G-42. • Regionális együttműködések, szerveződések. • Centrum (Ny-Európa, K-USA, napjainkban K-Ázsia, Ny-USA), fejlett, első világ és periféria, fejletlen országok, harmadik világ „harca”.

7. Versenyképesség: tüzelőanyagok • Energiahordozó készletek „látható” véges mennyisége: • szén (200 év), • kőolaj (40-50 év, olajpalával 100 év), • földgáz (40-50 (60-80?)) év, szénből mesterséges metán?), • urán (U-235 (5 g/kg), 80-100 év, jobb hasznosítással, atomenergia rendszerrel, más üzemanyaggal (Th-232→U-233)?), • A tüzelőanyagok egymással való helyettesítése korlátozott. • A szénhidrogének eloszlása egyenlőtlen: • kőolaj (62 % arab országok, 12 % Oroszország), • földgáz (40 % arab országok, 36 % Oroszország (+közép-ázsiai utódállamok)). • A szén és urán eloszlása kiegyensúlyozottabb, de urán üzemanyag-előállítás csak néhány országban (USA, Oroszország, Anglia-Franciaország, Kína, India, Izrael, Dél-Afrikai Közt., Pakisztán) • Ennek következtében a primer energiahordozók ára monoton növekszik: • egyre drágább lelőhelyek kitermelése, • az egyenlőtlen eloszlás miatt nemzetközi instabilitás (konfliktusok, terrorizmus), • jövőben (?): környezet, szűkösség, erőszak.

8. Versenyképesség: megújuló energiaforrások • Napsugárzás: 5,4.106 EJ/év, • Ebből levegőben, földön óceánon hővé alakul (47 %): 2,55.106 EJ/év, • Rövid hullámon visszaverődik az űrbe (30 %): 1,64.106 EJ/év, • Hidrológiai (elpárolgás, csapadék) ciklus (23 %): 1,26.106 EJ/év, • Szél, hullámzás (<1 %): 11,7.103 EJ/év, • Fotoszintézis (biomassza): 1,26.103 EJ/év, • Óceán árapály: 93,6 EJ/év, • Vulkánok, forró források: 9,36 EJ/év, • Hővezetés a kőzetekben (átlag 30 km): 1,01.103 EJ/év. • A világ jelenlegi primerenergia-felhasználása: 500 EJ/év, azaz a napenergia elvileg 5100-szor, szél 23-szor, a biomassza 2,5-ször több, mint a jelenlegi évi felhasználás. Akkor mi a probléma? • 2/3 (tenger) : 1/3 (szárazföld), • kicsi teljesítmény-sűrűség, nagy területigény, • rendelkezésre állás (éjjel-nappal, fúj, nem fúj, termesztési ciklus). • Az eddig ismert technológiák nem elég hatékonyak. • Ennek következtében a megújuló energiaforrásokból előállított szekunder energiahordozók egyelőre drágábbak, mint a tüzelőanyagokból, a meglévő technológiákkal előállított.

9. Környezet- és klímavédelem • Globális felmelegedés: CO2 (vitatott?) • Karbon-kibocsátású technológiák: • (Tiszta) Szén: Hü=33,8 GJ/t, 3,66 t CO2 , 0,108 t/GJ; • Kőolaj (C8H18): Hü=40 GJ/t, 3,09 t CO2, 0,077 t/GJ; • Földgáz (CH4): Hü=49,5 GJ/t, 2,75 t CO2, 0,055 t/GJ. • Karbon-mentes technológiák: • Hidrogén: Hü=119,6 GJ/t, • Atomerőművek, • Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, geotermikus). • DE az előállításukhoz, felépítésükhöz felhasznált (számított) fosszilis energia CO2-kibocsátása. • Karbon-semleges (jogilag karbon-mentes): • Másodlagos biomassza-technológiák (termesztésükhöz, energetikai felhasználásukhoz kevesebb CO2 kibocsátással járó fosszilis energiafelhasználás, mint ami eltüzelésükkel jár. • Kommunális, ipari hulladék (kényszer). • Harmadlagos technológiák (üzemanyag, hő és villamos energia, termékek (pl. takarmány) kombináció; hasznosítási cél 1 kg-ból 0,8 kg). • Sztratoszférikus ózonréteg károsodása: üvegházhatású gázok (metán, fluor, stb.). • Lokális környezetszennyezés (technológiailag megoldott, többletköltség?): • Pernye (leválasztás), • SOx (füstgáz-kéntelenítés), • NOx (DENOX, fluid-tüzelés, katalizátor).

10. Ellátásbiztonság • Arányos energiahordozó struktúra (fejlett országok növekvő importfüggése): • Saját termelés (fosszilis, karbon-mentes), • Import (primer, szekunder). A hazai primer energiahordozók előnyben részesítése! • Forrásdiverzifikáció: • Az import energiahordozók több forrásból való beszerzése (ha lehetséges). • Készletezés, tartalék: • A tárolható primerenergia (szén, földgáz, olaj) felhalmozása a kisebb fogyasztású időszakban (nyáron) a nagyfogyasztású időszakra (télre); • A nem tárolható villamos energia (csúcs, menetrendtartó, alap) erőmű összetétele, szabályozhatósága, tartalékerőművek; • A kevés tüzelőanyagot felhasználó atomerőművek (42 t fűtőelem-köteg (14 t üzemanyag)/440 MWeév), • Együttműködő VER-k (kisebb tartalék), átviteli kapacitások növelése. • Energiatakarékosság: • Hatékonyabb (jobb hatásfokú) energiatermelés, • Hatékony, takarékos energiafelhasználás.

11. Ellátásbiztonság • Nagy egyenlőtlenségek a régiók között: ott van kevés forrás, ahol nagy a felhasználás, és ott van sok forrás, ahol kevés a felhasználás. • A primerenergia-források messzebb, nehezebb körülmények között vannak, egyre hosszabbak a szállítási útvonalak. • Egyre több szűk keresztmetszet (csővezetékek, tankerek, olajfinomítók, szakember-hiány!). • Feltörekvő országok (Kína, India, Brazília, Mexikó) gyorsan fejlődő gazdaságainak energiaigénye jelentősen nő. • Növekvő verseny → a nagy fogyasztók energiaellátásának egyre nagyobb része importból → importfüggőség → az ellátásbiztonság sérül. • Nemzetközi feltételektől való erős függés (terrorizmus, politikai zsarolás, bizonytalan jövőbeli környezetvédelmi követelmények) → konfliktusok lehetősége. • Nagy kereskedelmi szervezetek (pl. OPEC) által szervezett együttműködési szabályok.

12. Fenntartható energetika [EC] eszközei • Versenyképesség: versenyképes (legkisebb költségű) energiahordozó árak, amelynek eszközei: • európai és országos energiahordozó piac, verseny, európai földgáz- és villamosenergia-hálózatok; • az energiatermelés hatásfokának növelése, (CO2) „karbon-mentes” energetikai technológiák (tiszta szén, megújuló energiaforrások (alternatív tüzelőanyagok), nukleáris energia) alkalmazása kutatás-fejlesztéssel. • Környezet- és klímavédelem: a globális CO2(és lokális káros anyag) kibocsátás csökkentése, amelynek eszközei: • CO2-emisszió nemzetközi kereskedelme; • energiahatékonyság javítása a hatékonyabb energiaigényekkel, jobb hatásfokú vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel; • („karbon-mentes”) megújuló energiaforrások (alternatív tüzelőanyagok) és nukleáris energia alkalmazása kutatás-fejlesztéssel. • Ellátásbiztonság:a (hazai és import) energiahordozók arányossága, amelynek eszközei: • egységes EU és ehhez illeszkedő hazai energiapolitika, nemzetközi párbeszéd; • beszerzési források diverzifikálása, a hazai (és EU) források előnyben részesítése; • európai készletgazdálkodás (olaj, földgáz), energiatárolás.

13. Felzárkózó (fogyasztói?) Energiaigények [%/év] Feltörekvő gazdaságok (3-3,5 milliárd fő) Meddig és mivel? Tüzelőanyagok véges mennyisége, Megújuló energiaforrások, Új technológiák? Lassú átállás a fenntartható fejlődésre. Hogyan változik a társadalom értékrendje a fenntarthatóság elfogadása szempontjából? Fenntartható Energiaigények (? %/év) Fejlett gazdaságok (1,4 milliárd fő) Mivel? Energiahatékonyság (termelés, felhasználás), Megújuló energiaforrások, Új technológiák? Társadalom fejlettsége, értékrendje egyre jobban elfogadja a fenntarthatóság szempontjait? Felzárkózó és fenntartható energetika

14. Felzárkózó A fosszilis energiahordozók felhasználásának növekedése; A megújuló energiaforrások hasznosítására különböző adottságok az egyes országokban. Az energiahatékonyság javulása a szakmakultúra fejlődésével együtt jár; Új technológiák? Fenntartható A karbon-mentes energetikai technológiák (megújuló energiaforrások) részarányának növekedése; Az energiahatékonyság javítható, mert a szakmakultúra megvan; Új technológiák? Felzárkózó és fenntartható energetika

15. 2. Magyarország • Az energetika három területe (a szekunder energiahordozók) szerint: • Hő (Mo: földgáz), • Villamos energia (Mo: földgáz, nukleáris, szén), • Üzemanyag (Mo: kőolaj). • 2006. [EU Energy in Figures 2009, 2.6.17. Hungary] • Primerenergia-felhasználás, • Végenergia-felhasználás, • Szekunderenergia-felhasználás, • Végenergia-felhasználás szektoronként, • Szén-dioxid kibocsátás. • Számított mérleg: • Primer-tüzelőanyag villamos energia-nem energetikai=vég • Primer-hő átalakítás vesztesége nincs figyelembe véve.

16. Magyarország szekunderenergia-felhasználása [PJ] (%) 2006-ban

17. Magyarország végenergia-felhasználása [PJ] szektoronként 2006-ban

18. Magyarország CO2-kibocsátása [Mt] 2006-ban 61 Mt/év

19. Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek? • Versenyképesség • A hazai villamosenergia-rendszer (VER) része az UCPE-nek, a földgáz-hálózat egy irányból, Oroszországból kapja a gázt, az osztrák csatlakozás kisegítő jellegű. • A földgáz- és villamosenergia-piac jogilag liberalizált, de az egyirányú beszállítás (földgáz), ill. az erőmű összetétele, kapacitása és import (VER) miatt a verseny korlátozott, miközben a hazai piac mérete túl kicsi. • A villamosenergia-termelés átlagos hatásfoka 33 %, a kapcsoltan termelt hővel együtt 37 %. • A hőtermelés hatásfoka – a tüzelőanyagtól és a kazán állapotától függően – 50-95 % között változhat. • A hő árát alapvetően (80 %-ban), a termelt villamos energia átlagárát részben (35 %-ban) a hosszú távon legjobb használati értékű, legkisebb CO2-kibocsátású, ezért legdrágább földgáz ára határozza meg, mert részaránya a hőtermelésben (a távhő 75 %-val együtt) 80 %, a villamosenergia-termelésben 2008-ban 39 %. • Az üzemanyag ára kb. 70 % adótartalommal bír (EU gyakorlat), különbség az adók számában (több) és a felhasználásban (nem csak közlekedésre fordítják) van.

20. Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek? • Környezet- és klímavédelem • Egyelőre államilag kiosztott CO2-kvóták. • A fűtési hő a háztartások és szolgáltatások (52,6 %) energiafelhasználásának 70-80 %-át teszi ki. Az épületek szigetelése nem megfelelő, a fűtés hőigénye, hőfelhasználása pazarló. • A távhő részaránya – nemzetközi összehasonlításban is – jelentős (lakások 16 %-a), a távhőrendszerekben (az elmúlt húsz évben) számos, döntően földgáz-alapú kapcsolt (gázmotoros (>500 MWe) és gázturbinás (>800 MWe)) egység létesült. • A villamosenergia-termelésben a karbon-mentes (nukleáris+megújuló) részaránya a primerenergiában 18 %, a termelt villamos energiában 42 %. • A hőtermelésben a karbon-mentes (megújulók) részarány a végenergiában (a hőtermelés tüzelőanyagában) mindössze 8 %. • Az üzemanyagoknál nem mérhető a bekevert, karbon-semleges bio-alkohol és bio-dízel mennyisége.

21. Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek? • Ellátásbiztonság • Nincs egységes EU energiapolitika, s valószínűleg rövid időn belül nem is lesz. • A hazai energiapolitika nem részesíti előnyben a hazai energiahordozókat. • A primer energiahordozók arányossága jelentősen sérült (földgáz 41 %, főleg fűtési hő 80 %), egyre nagyobb mértékű, s így egyre kockázatosabb függés a GAZPROM-tól. • A kőolaj és üzemanyag készletek, valamint a tárolt földgáz mennyisége megfelel az EU irányelveknek. • A VER erőművek tartaléktartási követelményei közel megfelelnek az UCPTE előírásainak, miközben az erőművek összetétele a szabályozhatóság szempontjából kedvezőtlen.

22. Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek? • A hazai energetika jelenlegi energiahordozó összetétele nem felel meg a fenntartható energetika követelményeinek, mert • Versenyképesség: a primer és szekunder energiahordozók összetétele a kívánatosnáldrágább energiaellátást eredményez; • Környezet- és klímavédelem: a karbon-mentes technológiák részaránya a lehetségesnél jóval kisebb, • Energiaellátás biztonsága:a földgáz nagy részaránya miattsérült. • Ezért a fenntartható energetika követelményei csak • a primer (főleg földgáz) és • szekunder (főleg hő) energiahordozók arányainak jövőbeli megváltoztatásával elégíthetők ki.

23. A kívánatos módosítások • A fenntartható energetika követelményeit • hatékonyabb energiaigényekkel (kisebb primerenergia-felhasználás), • a hazai primer energiahordozókra jobban alapozó (ellátásbiztonság javítása), • karbon-mentes, -semleges (környezet- és klímavédelem), • hatékonyabb hő- és villamosenergia-termelő technológiákkal (kisebb primerenergia-felhasználás) lehet kielégíteni, • aminek következménye a felhasznált földgáz mennyiségének, részarányának csökkenése (a versenyképesség és ellátásbiztonság javulása).

24. 3. Fogyasztói energiaigények • A fogyasztó mindig teljesítményt igényel, amit energiaként tartunk nyilván, számolunk el (teljesítmény- és energiagazdálkodás) • Szekunder energiahordozók: • Hő (tüzelőanyag): • helyiségfűtés (t<100 oC), (-hűtés (légkondicionálás)) • használati melegvíz, • főzés, • ipari-technológiai (t>100 oC). • Villamos energia: • világítás, információtechnika, • hajtás (vasút, villamos (troli), ipari berendezések), • hűtés (légkondicionálás, fagyasztás), • (helyiségfűtés (pl. Norvégia 80 %-ban, de 98 %-ban vízerőművekben előállított villamos energia), • használati melegvíz, • főzés, • ipari-technológiai). • Üzemanyag: • hajtás (belsőégésű motorok, gázturbina).

25. Hő: térfűtés • Helyiségfűtés → fogyasztói szokások: • Milyen belső hőmérsékletet tartunk (tb=20±2 oC), de ettől eltérő is lehet. • (Mérsékelt, hideg égöv) a fűtési szezon időtartama eltérő,milyen hőmérséklettől fűtünk? • távhő< 12 oC, • földgáz <15 oC, • De országonként is eltérő. • Fűtési mód: • egyedi, • központi, • távfűtés. • Hőigény → építési kultúra: • az épület tájolása, nyílászárók, szigetelés → „energiatakarékos” épületek, • fűtési mód, • szellőzés.

26. Hő: egyéb hő • Használati melegvíz (>45 oC) → fogyasztói szokások: • fürdés, zuhanyozás, • mosogatás, • takarékosabb vízfelhasználás (l/főnap). • Főzés → fogyasztói szokások: • családi, • étterem, • előkészített ételek. • Ipari technológia → szakmakultúra: • Hőigény: • hatékonyabb (kisebb energiaigényű) technológiák, • hulladékhő- és hulladékvíz-visszanyerés, • kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (alap) és kazán (csúcs hőforrás) kooperációja, • üzemeltetés színvonala, szakmakultúra.

27. Villamos energia • Világítás, információtechnika („szórakoztató” elektronika) → fogyasztói szokások (de <10 %): • technológiaváltás → energiatakarékos égők (világítótestek követése), • egyre kisebb fogyasztású berendezések, de készenléti állapot (kapcsold ki). • Hajtás-közlekedés: → kooperatívabb társadalom • Az egyéni közlekedésről „átállás” • a városi vagy, • távolsági tömegközlekedésre. • De ehhez megfelelő infrastruktúra és színvonal szükséges. • Hűtés → fogyasztói szokások: • légkondicionálás (tb=22 oC), milyen hőmérséklettől, • fagyasztás (élelmiszerek, -35 oC-ig), • ipari technológiák (pl. gázok cseppfolyósítása, -180 oC-ig).

28. Üzemanyag • Közlekedés → fogyasztói szokások, kultúra: • régi városok, közlekedésre egyre kevésbé alkalmas belső részekkel, • egyedi (személygépkocsi) vagy tömeg-, • városi (metro, villamos, busz, megfelelő utak) vagy távolsági (autópálya, vasút, légi). • Takarékosabb üzemanyag-fogyasztás → kultúra: • kisebb méretű, -fogyasztású gépkocsik, ezek vásárlása • közlekedésszervezés (GPS, információk), • parkolási lehetőségek, • vezetési kultúra megváltozása. • Társadalmi hatás: • elővárosok, naponta közlekedés a nagyvárosba, • a nagyvárosban üzleti negyedek kialakulása, belső lakónegyedek csökkenése.

29. 4. Hazai adottságoknak megfelelő változásokTérfűtés • Fajlagos fűtési energiaigények: • hazai átlag: 150-200 kWhth/m2év (540-720 MJ/m2év), • nyugat-európai átlag: 70-100 kWhth/m2év (250-360 MJ/m2év), • hazai biomassza forrásból kielégíthető (40 kWhth/m2év (140 MJ/m2év), • passzív ház <15 kWhth/m2év (54 MJ/m2év). • Szükséges átalakítások: • szigetelés (tető és pince is), • nyílászárók cseréje, • kisebb hőteljesítményű, szabályozható, saját fogyasztói méréssel ellátott fűtési rendszer, • új szellőzés. • Lakásonként 1,5 millió Ft, kb. 2,5 millió lakással számolva 3,75.1012 (billiárd) Ft. • Új épületeknél megfelelő tájolás, a megszokottól eltérő házformák. • Távhőnél a hőforrás és a távvezeték-hálózat illesztése a kisebb hőigényekhez is. • Jelenleg részleges átalakítás, nem érezhető a hőforrás földgáz-megtakarítása, de túl sok nyitott ablak.

30. Következmény: kisebb hőigény, rövidebb fűtési szezon!Lakossági elfogadtatás?

31. Földgáz kiváltás új fűtési technológiákkal • Egyedi fűtés: • mezőgazdasági melléktermékekből biomassza-pellet melegvíz-kazánok, • földhő-hasznosítás hőszivattyúval. • Meglévő földgázkazánnal (csúcsigények) kooperáció. • Feltétele: a többlet villamos energia karbonmentes technológiákkal! • Távfűtés: • A földgáz tüzelőanyagú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés ma már nem ad földgáz-megtakarítást, ezért a közvetlen villamosenergia-termelés (ηE>55 %) és egyedi földgázfűtés (ηQ>90 %) energetikailag kedvezőbb (kevesebb veszteség)! • A szén, mezőgazdasági és állattenyésztési melléktermékekből (másodlagos biomassza) és válogatott (szelektíven gyűjtött) kommunális hulladékból (harmadlagos biomassza, környezetvédelmi kényszer) a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés tüzelőanyag-megtakarítást eredményez; → Lakossági elfogadtatás? • Geotermikus kút távfűtésre (> 2 km), hmv-re (>1 km). • Ezért a távhő olcsóbbá válik (kooperáció a meglévő földgázkazánokkal), a kiépült kapacitás hasznosul! • Használati melegvíz: • Napkollektoros hmv termelés + boiler (földgáz vagy villamos energia) kooperációja.

32. Villamosenergia-termelés(földgázfelhasználás csökkentés) • Karbon (CO2) mentes, semleges villamosenergia-termelő erőművek: • atomerőmű (Paks 2032-37-ig meghosszabbítva, 3. generációs létesítése (2020?) vizsgálat alatt), • Szélerőmű (330 + 420 MW), • Vízerőmű (szivattyús tározós), kooperáció a szomszédokkal (Szlovákia, Ausztria) + megfelelő teljesítményű határkeresztező átviteli kapacitások, • Másodlagos és harmadlagos biomassza fűtőerőművekben kapcsolt villamos energia. • Jobb hatásfokú fosszilis erőművek: • Menetrendtartó hazai szénre épült erőművek (ηE>42 %) felkészülve a CCS technológiára; • Menetrendtartó új (ηE>55 %), kombinált gáz-gőz erőművek; 200 MW-os blokkok kiegészítése gázturbinával (ηE>50 %).

33. Energiahatékonyság • Fűtési hő csökkentése. • Villamosenergia-felhasználás csökkentése: • Világítás, szórakoztató elektronika <10 %, • Közlekedés: akkumulátor hajtású személygépkocsik → karbon-mentes villamosenergia-felhasználás növekedése! • Szállítási veszteségek csökkentése: • decentralizált kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, • intelligens hálózatok, fogyasztók (lakosság?) vezérelt felhasználással (tarifákkal). • A villamos energia tárolása (szivattyús tározós, levegő-tározós) mellett jó akkumulátor! • Üzemanyag csökkentése: • Közlekedési szokások megváltoztatása. • Új „üzemanyag” (hidrogén, villamos energia).

34. Köszönöm a figyelmet!