Nem kormányzati szervezetek hálózata az EU Duna Régió Stratégiának sikeréért

1. Nem kormányzati szervezetek hálózata az EU Duna Régió Stratégiának sikeréért SZILVÁSSY ISTVÁN Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége

2. “A folyók sem elrendezni, sem egybekötni magukat nem fogják. Ahhoz kéz és sok kéz kell, de legnagyobb összhangzásban valódi tudomány által vezérelve.” (gróf Széchenyi István)

3. Magyar Köztársaság Kormánya „A Stratégia előkészítésébe az érintett közigazgatási szerveket és civil szervezeteket be kell vonni.” /1150/2010. (VII. 9.) Korm. határozata az EU Duna Régió Stratégiájával kapcsolatos feladatokról/

4. Európai Unió Bizottsága „A Bizottság évente fórumot is szervez, amelynek keretében meg lehet vitatni a folyamatban lévő munkát, konzultációt lehet folytatni a módosított fellépésekkel kapcsolatban, és új megközelítéseket lehet kialakítani. Az érintett országok, az uniós intézmények és az érdekeltek (különösen a kormányközi testületek, illetve a magánszféra és a civil társadalom) vesznek benne részt. ” A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája {SEC(2010) 1489} {SEC(2010) 1490} {SEC(2010) 1491}

5. 2010. december 8. • Az Európai Bizottság kiadta • az európai uniós Duna-stratégiáról szóló közleményét. • Ez egy olyan átfogó stratégia, amely magába foglal több közösségi politikát és célirányosan a "makro-régióra" vonatkozik. • A stratégia magába foglalja az EU közleményét és egy cselekvési tervet, amelyet rendszeresen felül kell vizsgálni. • A stratégia végrehajtása a tagállamok jóváhagyását követően, a magyar EU-elnökség idején, 2011. áprilisában kezdődik.

6. EUDRS – Európai Unió Duna Régió Stratégia Mi a lényege az EUDRS-nek? A Duna régió stratégiája kiterjed: a Duna folyó teljes vízgyűjtő területére (!), illetve nyolc EU-s tagországra (Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Bulgária és Románia) és a hat EU-n kívüli országra (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova).

7. EUDRS – Európai Unió Duna Régió Stratégia • 2. A régió előtt számos kihívás áll: • környezeti veszélyek (vízszennyezés, árvíz, klímaváltozás) • kiaknázatlan szállítási potenciál és hiányos közúti és vasúti közlekedési kapcsolatok • az energiafelhasználás és energetikai kapcsolatok nem megfelelőek • egyenlőtlen a társadalmi-gazdasági fejlődés • koordinálatlan oktatási, kutatási és innovációs rendszerek • hiányosságok a biztonság és a biztonsági szervezetek körül „Jobb koordinációra és együttműködésre van szükség ezekben az országokban és régiókban, hogy ezekkel a kihívásokkal megbirkózzanak.”

8. Kinek fog ez hasznot jelenteni és hogyan? • 115 millió ember él a Duna-régióban, akik részesülnek a következőkből: • gyorsabb lesz a közúti és a vasúti közlekedés • tisztább szállítás a folyókon a hajózhatóságának javításával • olcsóbb és biztonságosabb energia ellátás, köszönhetően a jobb energia-rendszereknek és alternatív energia-forrásoknak • jobb környezet, tisztább a víz, biológiai sokféleség, valamint a határokon átnyúló árvízvédelem • prosperáló térség azáltal, hogy összedolgozik a gazdaság, az oktatás, a társadalmi befogadás, valamint a kutatás és az innováció • vonzó turisztikai és kulturális fogadóbázisok fejlesztése és piacra juttatása egy biztonságosabb, jól szabályozott térség lesz, köszönhetően a jobb együttműködésnek és koordinációnak a kormányzati és a nem kormányzati szervezetek között

9. Szervezetek a Duna és az EUDRS körül

10. EU Bizottság Regionális politikák Főigazgatósága a Duna Stratégiához az alábbi szervezeteket vette indikatív listájára:(http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/contact_en.htm) • ICPDR (International Convention for the Protection of the Danube River): http://www.icpdr.org • Danube Commission (navigability) : http://www.danubecommission.org • DCP (Danube Cooperation Process) : www.danubecooperation.org • International Association for Danube Research : http://www.iad.gs/ • Danube Tourism Commissionhttp://www.danube-river.org • European Danube Academy : http://www.donau-uni.ac.at/en/index.php • ARGE Donau – working community of Danube regions : http://www.argedonau.at/neu/portal.html • PIDIN (under Regional Cooperation Council) : http://www.secinet.info/initiatives/pidin/pidin • SECI (South-east European cooperation Iniciative) http://www.secinet.info • WWF Danube-Carpathian Programme : http://www.panda.org/dcpo • DABLAS (Danube Black Sea Task Force) : http://www.icpdr.org/icpdr-pages/dablas.htm • Danube Area interregional Group at the Committee of the Regions : http://www.cor.europa.eu ...és szerepel e listán még egy „Duna Basin NGO Network Project” szervezet is???

11. MI EZ A „Duna Basin NGO Network Project” NEVŰ SZERVEZET??? NEM ÉRDEKKÉPVISELETEK, NEM CIVIL SZERVEZETEK ÁLTAL LÉTREHOZOTT HÁLÓZAT. • Impressum • Foundation for strong European RegionsFoster Europe, • Esterházy Straße 37 A-7000 Eisenstadt, Austria • T ++43(0)2682 634 26-20 F ++43(0)2682 634 26-40 • Rechtsform: Gemeinnützige Stiftung österreichischen Rechts Sitz:Eisenstadt Landesgericht: Eisenstadt Ez egy magánalapítványi kezdeményezés, amely közzé tett egy listát magánszemélyek és munkahelyük nevével. Dan Barbulescu, Salvati Dunarea Si Delta, RomaniaAndreas Beckmann WWF Danube Carpathian Program, RegionalTeclu Codresi, Fundatia Actiunea Ecologica Romana, RomaniaJürgen Dieringer, Andrassy Universität Budapest, HungarySabine Geller, Danube Connects, GermanyClaudia Ghindeanu, Fundatia Actiunea Ecologica Romana, RomaniaFlorian Herrmann, Community of Protestant Churches in Europe, RegionalStefan August Lütgenau, Foster Europe, Austria, hostMihaela Marinova, Association Expert Pool, BulgariaDejan Markovic, Danube Initiative, SerbiaCarmen Stadelhofer, Ulm University, GermanyDaniela Stojkovic Jovanovic

12. Tényhelyzet Az EU nyilvános konzultációjára • 101 javaslat érkezett a Duna Stratégiához, valamennyi országból. (A Közös Agrárpolitikához cca. 5000.) Magyarországról javaslatot küldött: • ”Hungarian Civil Society organisations(Joint statement”), • EGYEDÜLÁLLÓ VOLT, HOGY MAGYARORSZÁGRÓL KÜLDÖTT 19 ORSZÁGOS ÉRDEKKÉPVISELET KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁST • Továbbá: • „Pilis-Dunakanyar microregion, • Attila Agh, • Office for the European Representation of Hungarian National Minorities – HUNINEU, • Acta Danubiana - Hungarian Chamber of Engineers, • MGYOSZ - Confederation of Hungarian Employers and Industrialists (Joint Statement), • Municipality of city Szentendre, • Vadkacsa Children’s Fleet Ltd., • Danube Partnership Network, • Hungarian National Parks along the Danube, • MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGE - Association of Hungarian Settlements’ and Regions’ Developers”, • etc.

13. Ki képviselje az NGO - kat? Egy magánalapítvány, egy civil szervezet a sok közül? Természetesen az érdekképviseletek, civil szervezetek saját magukat képviseljék és önállóan. A közös ügyekben platformot alkotva, együttműködési hálózatokba szerveződve, legyenek partnerei a kormányzatoknak, az EU intézményeinek! Nem kormányzati szervezetek hálózatai a Duna Stratégia sikeréért.

14. Mi az NGO? GO= Governmental organisation = Kormányzati szervezet NGO= Non-governmental organisation = Nem-kormányzati szervezet(pl. érdekképviseletek, civil szervezetek, kutatóintézet, stb.)

15. Mi az NGO? Az a szervezet, amely nem része a kormányzatnak, nem az állam alapította. Tipikusan független a kormányoktól. Nem nyereség-érdekeltségű szervezet. • Az NGO további jellemzői ADANUBE NETértelmezésében • Érdekérvényesítés terén aktív szakmai és érdekképviseleti szervezetek • szakmai szervezet, hivatás és gazdasági kamara • munkaadói és munkavállalói érdekképviselet (szakszervezet) • egyéb hasonló szervezet Nem kormányzati szervezet vagy elemzőközpont („think-tank”) • nem kormányzati szervezet vagy nem kormányzati szervezetek szövetsége • elemzőközpont („think-tank”) • egyéb hasonló szervezet Egyéb szervezet • tudományos szervezet vagy tudományos szervezetek szövetsége • vallási, egyházi és felekezeti közösség képviselője • közhatóságokat tömörítő szervezet • egyéb hasonló szervezet

16. A Duna Stratégiához a kormányok (GO-k) már összeszerveződtek(lásd bukaresti nyilatkozat). Most a nem-kormányzati szervezeteken, az NGO-kon van a sor. Szervezzék meg, hozzák létre a saját NGO hálózataikat! Alakuljon ki valódi partnerség EU-s, nemzeti kormány intézmények (GO) és az érdekképviseletek, szakmai szervezetek, stb. (NGO) között egy sikeres Duna Stratégiáért!

17. MEGKEZDŐDÖTT A NEM-KORMÁNYZATI SZERVEZETEK HÁLÓZATAINAK LÉTREHOZÁSA AZ EU DUNA STRATÉGIA SIKERÉÉRT.

18. VIDINI FELHÍVÁS SZÖVEGE Az Európai Unió makró-regionális fejlesztési stratégiát indít a Duna vízgyűjtő területével érintett államok számára. A stratégia alapvető politikai üzenete és a siker biztosítéka a kormányok, a társadalom, a makró régióban élők összefogása. Az Európa Tanács és az Európa Parlament nyilatkozataiban és dokumentumaiban kifejtette, hogy az érdekelteket képviselő NGO szervezeteket minél szélesebb körben és intenzíven be kell vonni a Duna Makró-régió Stratégiájának kialakításába és megvalósításába. Az Európai Unió Bizottsága és az Európa Tanács kezdeményezése nyomán, a kormányok már összefogtak a Duna Stratégia megvalósításáért. Fontos és szükséges, hogy a Duna makró régióban az országos és regionális NGO-szervezetek együttműködjenek, alkossanak közös szakmai platformokat és hozzák létre integrált hálózataikat a Duna Stratégia sikeréért. Mi, akik ma összegyűltünk a Duna parti Vidin városában (Bulgária) azzal a felhívással fordulunk a Duna Stratégiában érintett 14 ország országos és regionális NGO-szervezetekhez, hogy az EU Duna Makro-regionális Stratégia sikeréért legyenek alapítói, részesei és működtetői a Duna völgyi NGO-szervezetek közös együttműködési hálózatának, a „Danube Net for NGOs”-nak. Hozzunk létre és fejlesszünk együtt demokratikus NGO-hálózatokat szakmai profilonként, érdekeltségi területenként, majd ezek közös, integrált rendszerét, a „Danube Net for NGOs”-t, a „DANEUBE NET”-et! A DANUBE NET szervezése és működése során alkalmazzuk az EU intézmény-rendszerének demokratikus elveit, adaptáljuk az EU Parlament és az EU Tanács működési modelljét! A Duna-völgyben működő országos és regionális NGO-szervezetek közös összefogásával létrehozott DANUBE NET így képes lesz arra, hogy kellően kiegyensúlyozott és hiteles érdekképviseletet lásson az EUDRS terén és releváns, egyetemleges, kompetens társadalmi partnerintézménye legyen az EU döntéshozó szerveinek, intézményeinek, továbbá a nemzeti hálózatuk a nemzeti parlamenteknek, kormányoknak. Vidin, 2010. november 29.

19. Vidini felhívás a „DANUBENET for NGOs” létrehozására

20. Képviseleti hatóköre szerint: • Országos • Regionális • Lokális • (Nemzetközi) NGO-k típusai, csoportjai a Danube Net keretében 1. • Területi kompetenciája, hatókörének kiterjedése szerint az EUDRS -sel összefüggésben : • Duna folyamra és partjára, parti műveire, vagy • Duna folyam mentén lévő településekre, kistérségekre, vagy • Duna mellékfolyóira és ezek mentén lévő településekre, kistérségekre, vagy • Dunával nem érintkezőfolyókra, tavakra és ezek part menti térségére, vagy • Duna-vízgyűjtőjében lévő a-e. pontba nem tartozó térségekre, vagy • az ország egész területére, vagy • határon átnyúló térségekre vonatkozik.

21. Profilja, tevékenységének fő szakterülete legalább az egyik az alábbiak közül: NGO-k típusai, csoportjai a Danube Net keretében 2. Küldetése szerint: Érdekérvényesítés terén aktív szakmai és érdekképviseleti szervezet: szakmai szervezet, hivatás és gazdasági kamara  munkaadói és munkavállalói érdekképviselet (szakszervezet)  egyéb hasonló szervezet Nem kormányzati szervezet vagy elemzőközpont („think-tank”)  nem kormányzati szervezet vagy nem kormányzati szervezetek szövetsége  elemzőközpont („think-tank”)

22. Mi a ? A Duna vízgyűjtő területére kiterjedő érdekképviselet és társadalmi nyilvánosság tere, amelynek célja „az európai intézmények szakpolitika-alkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása”(idézet: COM(2006) 194 végleges: „Zöld Könyv - Európai átláthatósági kezdeményezés”) NGO-kegyüttműködésének hálózati rendszere az EU Duna makro- Regionális Stratégia (DRS) sikerének elősegítése érdekében, amelyet az EU Duna Makró-régió Stratégia akcióterületébe tartozó 14 ország valamelyikébe bejegyzett NGO-k létesítenek. Több szintes, integrált hálózati rendszer, amely autonóm, de koordinált hálózatokból áll.

23. célja, működésének motívumai • legyen partnere az NGO-k közös hálózati-rendszere az EU döntéshozó és operatív intézményeinek, a nemzeti kormányoknak, a kormányok ezzel foglalkozó szerveinek; • biztosítsák maguknak a közvetlen partneri státuszt és érdekérvényesítésük hatékonyságát az érintett országok NGO-i az EUDRS programjának, akciótervének kialakításában, végrehajtásában; • járuljanak hozzá együttműködéseikkel, közös tevékenységeikkel, akcióikkal az EUDRS sikeréhez; • segítsék elő az NGO-k az EUDRS minél szélesebb körű társadalmi nyilvánosságát és a tájékoztatást, • működjenek közre az EUDRS akció tervei, operatív programjai végrehajtásának különböző fázisaiban, • hozzák létre a Duna völgyében működő releváns országos, regionális NGO-k saját hálózati struktúrájukat, rendszerüket.

24. struktúrájának és működésének biztosítania kell, hogy • minden szakterület és földrajzi terület képviselhesse és kifejezhesse magát, érdekeit; • az NGO-k autonóm módon, saját maguk szervezzék, koordinálják önmagukat, együttműködésüket és összefogásukat; • az NGO-k közvetlenül képviselhessék céljaikat, érdekeiket a Duna Stratégiában. • /Tehát ne közvetítő alapítványi, vállalkozási, intézményi, stb. jelentkezők töltsék be azt a funkciót, ami az NGO szervezetek joga és dolga. /

25. hálózatok szervezése, működésének jellemzője: • A „DANUBENET” • több szintes, • integrált hálózati rendszer, • amely autonóm, de koordinált hálózatokból áll. • A hálózatok között összefüggések, együttműködések, összekapcsolódások, integrációk vannak.

26. struktúrája, a hálózatok rendszere Lokális hálózat Lokális hálózat Lokális hálózat Lokális hálózat Lokális hálózat ... Országos NGO szervezetek Ágazati hálózatok Regionális hálózatok TRANSZ-NACIONÁLIS HÁLÓZATOK NEMZETI HÁLÓZATOK TRANSZ-REGIONÁLIS HÁLÓZATOK DANUBENET KONGRESSZUS

27. A hálózatokat nem-kormányzati szervezetek, azaz NGO-k alkotják. • Például az önkormányzatok társulásától, a helyi sportegyesületig, a gazdasági és hivatás kamaráktól az egyházakig, a kutatóintézetektől az ipartestületekig, stb. A szubszidiaritás elve szerint építkeznek és működnek a DANUBE NET hálózatai. • Két típusú hálózattal lehet számolni: • Vegyes profilú, érdekeltségű, küldetésű NGO-k hálózata • Ilyenek a nemzeti, a transz-regionális, a regionális, a lokális hálózatok; • Homogén, azonos küldetésű, profilú NGO-k hálózata. • Ezek az ágazati és a transznacionális hálózatok.

28. Nemzeti keretben létrejövő hálózatok • Lokális hálózataz adott kistérség, település szintjén működő NGO-k részvételével és összefogásával • Regionális hálózategy adott régióban (NUTS) • a regionális szinten működő NGO-k alkotják és/vagy • a lokális hálózatok összekapcsolásából, illetve • az EUDRS-hez igazodó területi kompetencia, kiterjedés szerint létrejövő regionális hálózat (4. pont); • NEMZETI HÁLÓZAT(EUDRS Nemzeti Fóruma), amelyet az adott országban • az országos NGO-k ágazati hálózatai (egy-egy szakterület, ágazat nemzeti ágazati hálózatát, pl. magyar hajózási NGO-k nemzeti hálózata), illetve • gyűjtő (umbrella) NGO-k (pl. MTESZ) és • regionális hálózatok hozzák létre. Például „Magyarországi Nem-kormányzati Szervezetek EUDRS Fóruma”

29. II. Nemzetközi szintű hálózat Transz-regionális/ Transznacionális együttműködésekamelyben az országos NGO-k egyetlen jellemzőjük alapján kapcsolódnak össze, • azonos küldetés vagy • azonos profilú vagy • azonos képviseleti hatókör vagy • az EUDRS-hez igazodó területi kompetencia szerint • Ilyen lehet például a „DANUBE NET of NGOs for Tisza river”, a „DANUBE NET of NGOs for SHIPPING”, DANUBE NET of NGOs for TOURISM”, stb. ATransz-nacionális hálózatban lehetőleg mind a tizennégy országból legyenek hálózati tagok, de legalább három országra terjedjen ki, kivéve a Duna mellékfolyóira létrejövő transz-nacionális hálózatot, amelynél a hálózatnak a teljes folyamhosszra ki kell terjednie. A Transz-regionális hálózatokat a határmenti regionális hálózatok alkotják.

30. Lokális hálózat Lokális hálózat Lokális hálózat Lokális hálózat Lokális hálózat ... Országos szervezetek Ágazati hálózatok Regionális hálózatok TRANSZ-NACIONÁLIS HÁLÓZATOK NEMZETI HÁLÓZATOK TRANSZ-REGIONÁLIS HÁLÓZATOK DANUBENET KONGRESSZUS Szupranacionális szint: a DANUBENET KONGRESSZUS • Célja, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Parlament egyetemleges NGO-partnereként a Duna Stratégia megvalósítását elősegítse • a transzparencia, • a monitoring, • a kommunikáció eszközeivel. • A Kongresszus fórum és (nem jogi személyiségű) intézményi funkciót tölt be. • Határozatot hoz a hálózatok működésével és a közös vélemény- nyilvánítással kapcsolatban. • Résztvevői mind a 14 ország nemzeti hálózatának (10-10 fő) és a transz-nacionális, transz-regionális hálózatok (5-5 fő) képviselői. • Félévenként váltakozva más-más országban rendezik meg.

31. TEVÉKENYSÉGE

32. Érdekképviselet, érdekérvényesítés • Az adott hálózat identitási körébe tartozó érdekek képviselete önállóan, de az EUDRS sikerét szolgáló platformról. • A DANUBE NET KONGRESSZUS érdekképviseleti tevékenysége az EUDRS szerepének, működésének erősítésére irányul az EU intézményei, a tagállamok kormányzatai felé. • Tájékoztató programok, fórumok • NGO-k, illetve többnyire a helyi, regionális hálózatok számára • Kormányok, EU intézmények részvételével, meghívásával • Akciók, kampányok • Az EUDRS lakossági elfogadása, aktivizálása NGO-k által kivitelezhető akciókkal, kampányokkal • A Nemzetközi Duna Nap népszerűsítése • Partnerségi és monitoring tevékenységek • Kormányzati, EU-s döntés-előkészítő folyamatba való szakmai részvétel (stakeholders és lobbi tevékenység), közreműködés • A megvalósítás hatékonyságának monitoringozása • Programokban közreműködés • Az NGO-k számára elérhető tevékenységek: felvilágosítás, propaganda, oktatás, stb. • Projekt-generálás • Workshopok, partner-közvetítése és partner-kapcsolati programok szervezése, adatbázisok építése és nyilvánossá tétele Tevékenysége

33. JOGI STÁTUSZA • Jogi személyiségű lehet a tagság döntése szerint: • Nemzeti hálózat • Transz-nacionális hálózat • Transz-regionális hálózat • DANUBENETKONGRESSZUS • Jogi státusza a szupranacionális szervezetekre vonatkozóan kerül kialakításra. • Saját belső szabályzatát a Plenáris ülés hagyja jóvá.

34. TAGSÁGA • Tagsági feltétel: • NGO elkötelezett az EUDRS sikere iránt • Konkrét projektje, tevékenysége, akciója van az EUDRS akció-tervével összefüggésben • Képes a DANUBENET-ben való részvételre és vállalja a DANUBENET Kongresszus döntései végrehajtását • Rendes, teljes jogú tagság • NGO-k, nemzetközi szinten a nemzeti, a transz-nacionlis és transz-regionális hálózatok • Egyéb tagsági minőség • Alapítói státusz • Megfigyelői státusz – tárgyalási, szavazási jogosultság nélkül

35. KÉPVISELETE • Tagi képviselet : • A tag NGO saját belső szabályozása szerint küld képviselőt a nemzeti, regionális, lokális hálózatokon belül • Hálózatok képviselete: • Lokális, Regionális, Nemzeti, Transz-nacionlis, Transz-regionális hálózatok képviselete testületi döntés alapján történik a rotációs és a kötött mandátumos rendszer alapján. • DANUBENET KONGRESSZUS : • A Kongresszus plenáris ülésén, mandátummal, a nemzeti hálózatokat (pl. 10-10 fő), a transz-nacionális, transz-regionális hálózatokat (pl. 5-5-fő), valamint az Alapító NGO-kat képviselő delegációk vesznek részt. • A DANUBENET Kongresszus képviseletét az EU Parlamentjének képviseletét adaptálva a Kongresszus Plenáris ülése határozza meg.

36. FINANSZÍROZÁS • Finanszírozás forrásai • A hálózati rendszer első sorban önfinanszírozásra épül, de a kommunikációs, kapcsolattartási költségekhez támogatási hozzájárulásra lehet számítani a nemzeti kormányoktól, EU-programoktól. • Önfinanszírozás • Az az elv dominálna, hogy mindegyik NGO a DANUBE NET hálózati rendszerben való részvételének költségét önmaga finanszírozza. • Költséghozzájárulás • A működés és fenntartás költségei, így az adott hálózat fenntartásának, működésének technikai, szervezési feltételeit biztosító gesztor-szervezet és a közös tevékenységek számára merülnek fel, amelyek finanszírozói az NGO-tagok, tag-hálózatok hozzájárulásai, illetve a támogatások és a szponzorok.

37. KOMMUNIKÁCIÓ • Internet portál-rendszera hálózatok info-kommunikációs rendszerének alapja. • DANUBENET internet címe: www.danubenet.eu • Kiadványok • Workshopok • Találkozók • Konferenciák/ a DANUBE NET Kongresszus

38. 2010. December 31.bejelentkezések hálózatalapítónak 2011. Januárnemzeti hálózatok előkészítése– az érintett országok partner-szervezeteivel való megállapodás az adott országbeli hálózatok szervezéséről – 2011. Február– EUDRS NGO nemzetközi fórum Budapesten, Kongresszust előkészítő munkacsoport (PWG) megalakítása 2011. Április– DANUBENET Kongresszus előkészítő ülése 2011. Május 31.– Nemzeti, Transz-nacionális, Transz-regionális hálózatok megalakítása, regisztrálása 2011. Június 29.- DANUBENET Kongresszus megrendezése, Nemzetközi Duna Nap MENETREND

39. AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA STRATÉGIA SIKERÉÉRT!

40. www.danubenet.eu www.mttsz.hu Szilvássy István mttfsz@gmail.com Ezen a címen a honlap még fejlesztési üzemmódban működik. Köszönöm a figyelmet!