NONPROFIT SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA II.

1. NONPROFIT SZERVEZETEKGAZDÁLKODÁSA II. Előadó: Szabóné Bohus Márta Adjunktus Gazdaságtudományi Intézet szabone.bohus.marta@gk.szie.hu

2. I. A nonprofit szervezetek belső működése Struktúra: a szervezetben lévők egymáshoz való formális viszonya, a szervezet felépítése Két alapvető struktúra létezik: 1.) Alapítványi struktúra 2.) Egyesületi struktúra

3. 1.) Alapítványi struktúra: • Kuratórium (rendszerint kuratóriumi elnökkel) • Ügyvezető igazgató (alapítványi (fő)titkár) • Alkalmazottak (munkatársak, stábtagok) • Önkéntesek

4. 2.) Egyesületi struktúra: • Közgyűlés (a tagok összessége) • A tagokból választott vezetőség (választmány, elnökség, ügyvivők) • Ügyvezető titkár • Alkalmazottak (stábtagok, adminisztráció) • Önkéntesek

5. Szervezeti szerepek és funkciók: • Irányítás • Menedzsment • Szakmai (cél) tevékenység • Segítő funkciók

7. II. TervezésA szervezet irányvonalának kialakításaMi a tervezés? Jelen állapot Út (lépések rendszere) Kívánt állapot

8. A tervezés egy körfolyamat része: Elvi meggondolások Tervezés Végrehajtás Eredmények értékelése

9. A tervezés célja: - a tevékenység tudatosabb, hatékonyabb végzése A tervezés formái: - hosszú távú (3-5 évre szóló) stratégiai tervezés - rövid távú (általában 1 éves) tervezés

10. A „háromszoros nyerő szituáció” modell

11. 1.) A jövőkép: az irány amerre a szervezetnek haladnia kell 2.) A belső feltételek: a szervezet saját erőforrásai és korlátai Erőforrások: • pénzügyi erőforrás (tőke) • infrastruktúra (pl. iroda) • emberi erőforrás (pl. tagok) • kulturális erőforrás (pl.: szakmai ismeretek) • természeti környezet (csak bizonyos szervezeteknél fontos) 3.) Külső feltételek: • külső igények, elvárások • partnerek és versenytársak • társadalmi, gazdasági, politikai tényezők

12. A stratégiai tervezés menete • Környezeti elemzés (SWOT analízis) elvégzése és eredményeinek értékelése • Az azonnali teendők meghatározása • A szervezet jövőbeni forgatókönyveinek kidolgozása Negatív forgatókönyv: a szervezetre hátrányos folyamatok meghatározása Pozitív forgatókönyv: az előnyös folyamatok feltérképezése • A szervezet küldetésnyilatkozatának áttekintése (a szervezet céljainak, filozófiájának tömör megfogalmazása) • A konkrét célok meghatározása (korlátozott számú nyilatkozat, amely a társaság küldetését fő irányelvekké bontja le) • A vezetőség elképzeléseit konkrét célokká kell formálni (stratégiai célkitűzések: a legfontosabb célok, amelyeket a szervezet egy bizonyos időszak alatt el kíván érni) • A stratégiai célkitűzések alapján három- és ötéves tervek kialakítása

13. A stratégiai terv végrehajtása • A stratégiai terv alapján operatív tervet kell készíteni. • Az operatív terv azokat a konkrét és specifikus akciókat tartalmazza, melyeket a stratégiai tervben megfogalmazott egyes célkitűzések érdekében el kell végezni.

14. Az operatív terv részei: 1.) Taktika: körülhatárolja a stratégiai terv célkitűzései érdekében elvégzendő feladatokat 2.) Időbeli ütemezés: pontos dátumok (év, hónap), amikorra az egyes lépéseket el kell végezni 3.) Felelős résztvevők: azok a személyek akik felelősek a feladatok elvégzéséért 4.) Erőforrás szükségletek: szükségestámogatások, berendezések, munkaerő-szükséglet 5.) Előre látható eredmények: a meghatározott időkereten belül elvégezhető feladatok 6.) Értékelési szempontok: milyen szempontokat alkalmaznak a feladatok elvégzésének értékelésére

16. III. Ötletek megvalósítása (projektek működtetése) Egy jól működő szervezetnél: • Megfogalmazódott a küldetés, • Van stratégiai terv, • A stratégiai terv megvalósítása érdekében kitalálnak és megvalósítanak projekteket.

17. A projekt Olyan egyedi, gyakorlati vonatkozású terv, melynek konkrét célja, várt végeredménye van, megvalósításának módja, ideje és költségvetése meghatározott.

18. A projekt megvalósításának lépései 1.) Szükségletfelmérés • Kikből áll a célcsoport, • Mi a megoldandó probléma az érintettek szerint, Információ szerezhető: • Személyes találkozók alkalmával, • Interjúzással, • kérdőívvel

19. 2.) Előkészítési szakasz • Célmeghatározás Szándék (küldetés) pl.: régió munkaerejének fejlesztése Cél pl.: nyelvtudás fejlesztése Célkitűzés pl.: nyelvvizsgával rendelkezők számának növelése Projekt pl.: nyelvvizsga előkészítő tanfolyam szervezése • Helyzetelemzés (SWOT) • Idő és szükséges pénzösszeg meghatározása • Projektleírás (címe, célja, hatása, ellenőrzése stb.) • Projektmenedzser kijelölése

20. 3.) Kivitelezés • A projektmenedzser feladatai • A projekt céljának szem előtt tartása, • A projekt dokumentációja, • Információgyűjtés, • A munka koordinálása, szervezése, • A határidőkre, költségekre való ügyelés, • Engedélyek megszerzése, • Ellenőrzés, • Kapcsolattartás • Ütemterv készítése

21. Az ütemterv elkészítése

22. 4.) Lezárás • Értékelés • Célok elérése • A költségvetés betartása • Határidők tartása • Erőforrások felhasználása • Tanulságok leszűrése az új projekt számára

23. IV. Pénzügyi forrásteremtésA nonprofit szervezetek számára hozzáférhető források • Állami források • Központi költségvetési előirányzatok, célelőirányzatok • Állami, önkormányzati alapítású közalapítványoktól kapható támogatás • Önkormányzati alapok, előirányzatok • Szerződéses megállapodások • Normatív támogatások • Magántámogatások • Magánalapítványoktól kapható támogatás • Üzleti adományozók • Egyéni adakozás (pénzbeli adományok, SZJA 1% stb.) • Saját bevételek (önfinanszírozás) • Tagdíjak • Alaptevékenység bevétele • Vállalkozási bevételek • Kamat-, hozambevételek

24. Támogatásszerzés: ötletek, tevékenységek eladása a támogató(k)nak A támogatás nyújtásának indítékai: • a segítségnyújtás öröme • a jótékonysági tevékenység • a támogatott szervezet iránti bizalom • a konkrét cél elérésének segítése • a szolidaritás

25. A potenciális támogatók lehetnek: • magánszemélyek • gazdasági társaságok • az állam valamely szerve • a helyi (települési vagy megyei) önkormányzat • egy másik nonprofit szervezet, amely adományokat oszt • külföldi nonprofit szervezet • külföldi más pályáztató (kormányzati, kormányközi és más alapok)

26. Támogatásszerzés főbb lépései: • „Eladható” érvelés kidolgozása, • Tények és számok összegyűjtése, • Megbízhatóságunk bizonyítása, támogatólevelek beszerzése, • A lehetséges támogatók felkutatása, • Támogatásszerzés, partneri kapcsolat kialakítása.

27. Támogatásszerzési, forrásteremtő módszerek 1.) Személyesen • Tagdíjak • Bekopogtatás • Utcai meggyőzés • Munkahelyi pénzszerzés • Hagyaték

28. 2.) Postán keresztül • Hírlevelek, újságok • Névreszóló levelek 3.) Rendezvényeken • Tombola • Árverés • Táncos összejövetel • Kiállítás 4.)Vállalkozással • Szolgáltatásnyújtás • Bérbeadás • Kereskedelmi tevékenység 5.) Pályázatírás

29. NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló törvényt (2003. évi L törvény) Az Alapprogram célja: • a civil társadalom erősítése • a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése • a kormányzat és a civil társadalom közötti viszony és munkamegosztás előmozdítása

30. Az NCA támogatási célrendszere A támogatás főbb típusai: • Működési támogatásra jogosult a kritériumoknak megfelelő bármely társadalmi szervezet és alapítvány. • Tevékenység támogatásra jogosult a kritériumoknak megfelelő közhasznú társadalmi szervezet és alapítvány.

32. Működési támogatásra az alábbi sávos rendszerben lehet pályázni

33. Működési költség többek között: • Anyagköltség (energia, üzemanyag, nyomtatvány, postaköltség stb.) • Igénybe vett szolgáltatás (szállítás, bérleti díj, továbbképzés, utazási költség stb.) • Egyéb szolgáltatás (hatósági díjak, illetékek, biztosítási díjak, hirdetési költség, könyvelési díjak stb.) • Bérköltség (munkavállalók bére, megbízási díj stb.) • Személyi jellegű egyéb kifizetések (reprezentációs költség, étkezési hozzájárulás, betegszabadság, költségtérítés stb.) • Bérjárulékok (Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék stb.) • Tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenési leírása (pl.: irodai szék ,asztal, számítógép, szoftver, telefon stb.)

34. Tevékenységi támogatás: 1. Civil szolgáltató, fejlesztő és információs kollégiumtól: • Szolgáltató rendszerek kiépítésének ösztönzése, fejlesztése, szolgáltatások nyújtása. (keret: 20%) • Civil szervezetek kapacitásfejlesztését célzó képzési (képzések, tréningek, továbbképzések) programok ösztönzése, fejlesztése. (keret: 30%) • A civil szektor nyilvánosságát segítő kiadványok, média megjelenések, civil szakmai sajtó támogatása, civil szervezeti adatbázisok létrehozása és működtetése; civilszervezetek külső kommunikációjának fejlesztése. (keret: 20%) • Az önkéntes tevékenység társadalmi megbecsültségének emelése. Az önkéntes tevékenységben való részvétel ösztönzése, az önkéntesek és a fogadó szervezetek számának növelése. (keret: 30%) 2. Demokrácia és partnerség fejlesztési kollégiumától: • A helyi kisközösségek és szakmai összefogások erősítése a civil részvétel és az állampolgári cselekvés támogatásával. A területi valamint a szakmai együttműködések ösztönzése, a civil szervezetek közös cselekvését elősegítő tevékenységi formák támogatása. (keret: 60%) • Érdekképviseleti célú civil együttműködések támogatása, a civil kontroll erősítése. (keret: 40%) 3. Nemzetközi civil kapcsolatok és európai integrációs kollégiumtól: • A Kárpát-medencében megvalósuló civil szervezetek közötti magyar-magyar együttműködés, határmenti- és határokon átnyúló civil kapcsolatok támogatása. (keret: 50%) • Magyarországi civil szervezetek külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködése, tapasztalatcseréje, nemzetközi jó gyakorlatok honosítása. (keret: 50%).

36. Mely szervezet jogosult a támogatásra? • A Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet és (magán)alapítvány, • amelyet a bíróság a pályázatot megelőző év első napja előtt bejegyzett, • ténylegesen működik, • az állami költségvetésben nevesítve nem részesül működési támogatásban, • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.

38. NCA szervezeti felépítése

39. Az Alapprogram szervezete 1.) Tanács Az Alapprogram irányító testülete. 17 tagból áll: • kettőt az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága jelöl ki • három tagot a Miniszter saját hatáskörében jelöl ki • 12 tagot a civil szervezetek delegálnak (civil jelöltállítási rendszerben) A Tanács elnökét a tagok közül a miniszter kéri fel.

40. Civil jelöltállítási és választási rendszer I. Mely civil szervezetek vehetnek részt a jelöltállításban és a választásban? • Országos hatókörű szervezetek: létesítő okiratuk szerinti tevékenységüket legalább 7 megyére kiterjedő hatókörrel végzik. • Regionális hatókörű szervezetek: létesítő okiratuk szerinti tevékenységüket legalább 1 megyére kiterjedő hatókörrel végzik. A vonatkozó kormányrendelet szerint igazolja jogosultságát.

41. Civil jelöltállítási és választási rendszer II. Hogyan történik a jelöltállítás és a választás? Felhívás bejelentkezésre Bejelentkezés régiós szintre országos szintre Ellenőrzés, kifogások A szervezet elektorának nyilvántartásba vétele Jelölés Választás

42. Civil jelöltállítási és választási rendszer III. A Tanács 12 „civil” tagjának megválasztása 5 főt választanak az országos hatókörű szervezetek 7 főt választanak a régiók egészség-ügyi, szociális, természet- és körny.-védelem gyermek, ifjúsági, sport, közrend és közbiztonság védelme kulturális, oktatási, tevékenységek szerinti megoszlásban

43. A Tanács határozza meg: • az Alapprogram működésének alapvető szabályait • az Alapprogramból nyújtható támogatások elveit • a civil szervezeteknek nyújtandó támogatás maximális összegét • a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait • ellátja a törvényben ráruházott egyéb feladatokat

44. 2.) Kollégiumok • operatív döntéshozó szervek • A jelenlegi régiós rendszernek megfelelően legalább hét alakul. • A Kollégiumok létszáma minimum 5, maximum 11 fő lehet. • A Kollégium egy tagját a Miniszter jelöli ki, a többi tagot a civilek elektori gyűlésein választják. • Civil delegált (elektor)bárki lehet, akit az elektori gyűlésen megválasztanak.

45. A kollégiumok tagjainak a megválasztása Régiós Civil szakmai kollégiumok Jelölők lehetnek regionális hatókörű szervezetek elektorai országos hatókörű szervezetek elektorai, regionális hatókörű szervezetek elektorai Jelölés Választás

46. 3.) Az adminisztratív teendőket ellátja: • az NCA titkársága, • a pályázatok kezelő szervezete.

47. Az NCA működési rendszere TSzB Tanács Miniszter elvi irányítás, a szervezet működésielveinek meghatározása Titkárság a testületi működés adminisztratív feladatai kollégiumok operatív döntéshozatal Kezelő szervezet a pályáztatás adminisztratív feladatai pályáztatás,bírálat elszámolás Civil szervezetek

48. V. A nonprofit szervezetek bevételei és kiadásai

49. Az állami támogatás (44,4%) Központi támogatás • a szolgáltatást végző nonprofit szervezetek normatív támogatása • a társadalmi szervezet működését segítő támogatások • pártok támogatása • az egyházak támogatása • egyéb támogatások Önkormányzati támogatás: • sport- és szabadidős egyesületek • kulturális egyesületek • szociális szolgáltatók támogatása (normatív támogatás)

50. Alaptevékenység bevétele (24,8 %) • a közhasznú és a cél szerinti tevékenység folytatásából származó ár- és díjbevételek • a tagsággal rendelkező szervezetek esetén a tagdíj • a közhasznú szervezetek céljait szolgáló eszközök, készletek és immateriális javak értékesítésének bevételei