Ifj. Hubai Imre

1. Ifj. Hubai Imre A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben Szolnok, 2014. szeptember 18.

2. A vidékfejlesztés területei

3. Többfunkciós vidékfejlesztés • Élelmiszer-termelési • Ökológiai-környezeti • Gazdasági • Társadalmi • Kulturális

4. A vidékfejlesztés kihívásai • hozzáadott érték és munkahelyteremtés egyidejű növelése • környezeti, időjárási kockázatkezelés • helyi igényeket és problémákat kezelő, innovatív ötletekre, elképzelésekre épülő vállalkozás- és gazdaságfejlesztés • helyi együttműködések megerősítése (gazdálkodók, önkormányzatok, civilek) • népességeltartó és népességmegtartó képesség javítása

5. Fejlesztési szükségletek • Életképes gazdaságok megerősítése, szakmai színvonal emelése (szerkezetátalakítás, diverzifikáció) • Szakképzés, szaktanácsadás • Helyi önkormányzati és civil szerepvállalás erősítése • Élőmunka-igényes, magas hozzáadott értéket tartalmazó élelmiszer-előállítás támogatása (piaci lehetőségek bővítése) • Szociális szerepvállalás növelése, vidéki szegénység mérséklése

6. Vidékfejlesztés támogatása 2014-2020 Átfogó célkitűzések: • Mezőgazdaság versenyképessége • Fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés • Vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztése

7. Vidékfejlesztés támogatása 2014-2020 Kiemelt nemzeti prioritások: Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási lánc Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben

8. Önkormányzati szerep • Operatív Programok (GINOP, IKOP, TOP, EFOP, KEHOP, KÖFOP, VP) összehangolt megvalósítása a helyi szereplők igényei alapján • Helyi szereplők megkeresése, megismerése, igények feltérképezése • Támogatási lehetőségek megismertetése a helyi szereplőkkel • Helyi igények továbbítása a döntéshozók felé • Helyi kezdeményezések felkarolása a NAK-kal együttműködve

9. A NAK szerepvállalás • Teljes termelői lefedettség a tagság által • Érdekképviselet megerősítése • Szoros együttműködés a szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal • Aktív részvétel a megyei és az Országos Osztályok működésében • A tagok részvételének ösztönzése a helyi Agrárgazdasági Bizottságok munkájában • Információnyújtás a falugazdász hálózaton keresztül • Kamarai szolgáltatások bővítése

10. A NAK szerepe és feladatai • Szemléletformálás: helyi adottságokhoz, hagyományokhoz, erőforrásokhoz való illeszkedés • Tájékoztatás: falugazdász hálózaton keresztül • Igényfelmérés: vidéki szereplők megkérdezése • Tudástranszfer: igény alapú, gyakorlatorientált szakképzés és szaktanácsadás megteremtése • Közvetlen értékesítési csatorna kialakítása a termelő és a vásárló között • Együttműködési készség kialakítása a közös érdekek, közös célok elérése érdekében

11. A NAK szerepe és feladatai • Összefogás ösztönzése a vidéki szereplők között • Értékmegőrző, aktív, innovatív és jól működő vidéki közösségek kialakítása (önszervező képesség fokozása) • Helyi erőforrásokra alapozott élelmiszertermelés és a feldolgozás • Önellátás bővítésének elősegítése, a munka világába történő visszavezetés • Megtermelt felesleg piacra segítése – termelői piacra jutás

12. Helyi kezdeményezések felkarolása • Helyi szereplőkkel való kapcsolatépítés • Termelői Piacok • Kiállítások, fesztiválok, rendezvények • Termelői boltok, csoportos értékesítés