Közműellátás 3. előadás

1. PTE PMMIK Környezetmérnöki Szak (BSC) Közműellátás3. előadás Vízellátás II. Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. dittrich@witch.pmmf.hu

2. Szivattyúk kiválasztásának szempontjai • Felhasználási terület (pl. öntözés, szennyvíz átemelés, vízellátás, ipari nyomásfokozás, stb..) • Szállítandó anyag jellemzői (fajta, pH, szennyezettség, sűrűség, viszkozitás, stb..) • Teljesítmény adatok (szállító képesség, nyomás, emelőmagasság, teljesítmény, jelleggörbe alak, hatásfok, szívóképesség, fordulatszám, energia hatékonyság, stb..) • Működési elv és szerkezeti felépítés (dugattyús-, csiga-, örvény-, aprító, stb..) • Járókerék anyaga és szerkezeti anyagok (műanyag, öv, acél, KO-acél, bronz, stb..) • Forgalmazó • Garanciák

3. Szivattyúk párhuzamos üzeme I. • Ha egy szivattyú maximális vízhozama nem éri el a csúcs vízigényt, vagy jelentősen ingadozik a vízigény, vagy növelni akarjuk az üzembiztonságot. • Párhuzamos üzemre közel azonos vízhozamú szivattyúkat célszerű kapcsolni! • Szívóvezeték lehet közös vagy önálló. A nyomóvezeték közösített. • Együttdolgozó szivattyúk eredő Q-H görbéje az összetartozó abcissza (vízhozam) értékek összegzésével nyerhető. • A vezetéki jelleggörbe metszéspontjaiból meghatározható az együttdolgozó szivattyúk és az önállóan működő szivattyú munkapontja is. • A vízhozam növekedésével a csővezetéki ellenállás négyzetesen nő. Így a Q1<Q és H1>H.

4. Szivattyú választás és csőhálózat hidraulika kapcsolata I. Csőhálózati jelleggörbe Vezetéki jelleggörbe

5. Víztárolók csoportosítása és feladatai • Víztárolók funkciói lehetnek: • Vízfogyasztás ingadozásból eredő többlet vízigény tárolása • Vízfogyasztás ingadozásából eredő vízhiány pótlása • Tűzi-víz biztosítása • Üzemzavarok idején történő vízellátás biztosítása (csőtörés, géphiba, stb..) • Energiaköltség - takarékosság (éjszakai áram) • Stb.. • Mély tárolók: • Általában a tisztavíz medence és a tűzi-víz tározók többsége mélytározó • Csak mennyiségi kiegyenlítésre (és) vagy egyéb speciális célra szolgál • Magas tárolók: • Mennyiségi és nyomás kiegyenlítésre is szolgálnak

6. Magas-tárolók elhelyezése I. • Súlyponti tároló • A legkedvezőbb nyomásviszonyok • Ellennyomó tároló • Kétfelől táplált fogyasztási terület – legnagyobb üzembiztonság • Nagyobb medence magasság • Átfolyó tároló • A fogyasztók csak a medencéből kapnak vizet • Egyszerűbb üzemmenet • Oldal tároló • Általában domborzati igény miatt az ellátandó körzet oldalsó felén kerül elhelyezésre a tároló

7. Magas-tárolók elhelyezése II.

8. Magas-tárolók elhelyezése III.

9. Tárolók magassági elhelyezésének elvi kérdései

10. Vízellátó hálózat vezeték típusai • Fővezeték, távvezeték • Ellátási biztonság • Vízhiány nagy károkat okoz (tüzi víz, kórházak, erőművek, stb..) • Vízhiány nem okoz jelentős károkat • Gazdaságossági szempontok • 147/2010 Korm.r. szerint a fővezetékek létesítésének tervezésekor vizsgálni kell a kettős betáplálás lehetőségét • Gerinc vezetékek: elosztó hálózat fővezetékei • Elosztó vezetékek: • Feladatuk a fogyasztók részére történő szétosztás • Megkülönböztetünk elsőrendű, másodrendű, stb.. elosztó vezetékeket

11. Vízellátó hálózat típusai I. • Elágazó rendszer: • Előnyei: • Legrövidebb csőhossz • Hátrányai: • Alacsony üzembiztonság • Csővégek környezetében • jelentős nyomásingadozás • pangó vizek alakulhatnak ki • Összekapcsolt rendszer: • Előnyei: • Nagyobb üzembiztonság az elosztó hálózatban • Nincs pangó víz probléma • Hátrányai: • A fővezeték törése komoly ellátási gondokat okozhat

12. Vízellátó hálózat típusai II. • Körvezetékes rendszer: • Előnyei: • Legkisebbek a vízellátási zavarok • Nincs pangó víz probléma • Nyomásingadozás a legkisebb mértékű • Hátrányai: • Legmagasabb kivitelezési költség • Alacsony vízfogyasztásnál kis vízsebességek

13. Magassági vonalvezetés I. • A vízvezetéket min. 1 m csőtakarással a domborzatot közelítőleg követve fektetik (fagyveszély) • Meglévő terep – Tervezett terep ?! • Magas pontokra légtelenítők telepítése szükséges • A magas pontok sosem emelkedhetnek a nyomásvonal fölé! (beszivárgás, gázkiválás) • Mélypontokba leürítő akna telepítendő. • Minimális hossz-esés 0,1-0,3% (üríthetőség) • Magas és mélypontok számát lehetőleg minimalizálni kell! • Keresztező közművek magassági védőtávolságai • Vízfolyás, árok, út és vasútkeresztezések magassági kötöttségei

14. Magassági vonalvezetés II. • Útburkolat alatt minimális csőtakarás 1,2 m. Csőstatikai számítással kell igazolni a cső állékonyságát! • Nagyátmérőjű tolózárak, illetve légtelenítők magassága indokolttá tehet mélyebb vezetési igényt • Domborzati viszonyok – nyomásviszonyok • Talajmechanikai viszonyok

15. Vízellátó hálózat kialakítás néhány szempontja • 30/2008 (XII.31) KvVM r. figyelembe vétele: • Körvezetékes rendszert kell kialakítani, kivéve ha műszakilag nem lehetséges, illetve gazdaságilag nem indokolt. • Koncentrált ivóvízhasználat esetén (pl. városszéli lakótelep, kórház) kétoldali vízellátást kell biztosítani. • Fővezeték mindig összeköti a tározó(ka)t és a szivattyús betáplálás(oka)t. • Fővezetékre általában közvetlenül csak a nagyfogyasztók köthetőek. • Fő elosztó vezetékek a nagy vízigényű területeken haladjanak keresztül. • Elosztó vezetékeket minden vízellátásba bevont közterületi sávban vezetni kell. • Az optimális hálózatkialakításhoz szükséges a vízigények területi eloszlását szemléltető helyszínrajz előállítása

16. Védőterületek, védőtávolságok a 123/1997 Korm. r. szerint • Védőterületek: • Zárt víztároló: 10 m • Nyílt felszínű víztároló: 50 m • Víztechnológiai célú légbeszívás: 20 m • Víztorony: csak a vezetékek védősávjának kijelölése szükséges • Vízvezeték: 2-2 m • Vízvezeték és szennyvízvezeték közötti védőtávolság: • Ha a vízvezeték talajvízben van: 1 m • Ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik mint a vízvezeték: 1 m • Ha a vízvezeték magasabban fekszik mint a szennyvízcsatorna: 0,5 m • Nyomás alatti szennyvízvezeték esetén: 2 m

17. Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint I. –hatályos jogszabályokkal módosítva • Nincs érvényben, mégis mindenki ezt használja, azokban az esetekben ahol a 123/1997 Korm. r. nem szabályoz. Üreges közmű és gáz között 2 m! 123/1997 Korm. r. szerint

18. Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint II.

19. Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint III.

20. Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint IV. • Szennyvízcsatorna és vízvezeték közötti függőleges védőtávolság 50 cm a 123/1997 Korm. r. szerint • Vízvezeték függőleges védőtávolsága egyéb közművektől 20 cm • Egyéb esetekben a vízvezetéket védelembe kell helyezni • Védőcső • Beton védelem

21. Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint V.

22. Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint VI.

23. Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint VII.

24. Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint VIII.

25. Csőanyagokkal szemben támasztott általános követelmények • Csak közegészségügyi alkalmassági engedéllyel rendelkező csőanyag építhető be, illetve csőbevonat alkalmazható. • Csőanyagnak és csőkötéseinek vízállónak és nyomásbírónak kell lenniük. • Csőanyagnak külső sérülésekkel szemben ellenállónak kell lenniük. • Igénybevételeket bíró szilárdságú kell hogy legyen. • Csővezetékeket érő főbb igénybevételek, hatások: • Önsúly • Szállított vízsúly • Külső és belső víznyomás • Talajnyomás • Forgalmi terhelés • Biológiai hatások (talaj) • Vegyi hatások (talajvíz) • Korrózió

26. Vízellátásban használt csőanyagok Régen: AC (egészségre veszélyes csőanyag, alkalmazása ma már tilos!) Hga (földbe helyezve könnyen korrodál) Lemezgrafitos ÖV (rideg, nagy anyagigény) Réz (könnyen korrodál) Ólom (egészségre veszélyes csőanyag, alkalmazása ma már tilos!) • Gyakran: • GÖV • KPEKM-PVC • Ritkán: • Acél • PP • Üvegszál erősítésű epoxi csövek • Feszített Vb (kifejezetten nagy átmérőknél (NA 800 felett) lehet alternatíva)

27. Acél csövek • Kötési mód lehet: • Karimás • Menetes • Hegesztett (varratminőség ellenőrzése MSZ 6442 szerint!) • Előnyök: • Nagy szilárdság • Nagy rugalmasság • Könnyű szerelhetőség • Hátrányok: • Fokozott korrózió védelmi igény → rövid élettartam • Korrózió védelem • Aktív (katódos) vagy passzív (bevonatokkal) • Külső vagy belső • MI 18100 és MSZ 1891/1 szerint

28. PE csövek • Kötési mód lehet: • Fittinges • Elektrofittinges • Karimás • Tompán hegesztett • Polifúziós • Előnyök: • Kis súly • Rugalmas • Könnyen szerelhető • Hajlékony (Rmin=20Dk) (ez hátrány is lehet) • Olcsó • Hátrányok: • Átszúródási ellenállás gyenge • Magas hőtágulási együttható (kb. az acél 10-szerese)

29. KM-PVC csövek • Kötési mód lehet: • Karimás • Ragasztott • Tokos • Előnyök: • Nagy szilárdság • Könnyű szerelhetőség • Hátrányok: • Kis rugalmasság • Nagy merevség (előny is lehet) • Dinamikus terhelést rosszul viseli

30. GÖV csövek Belső bevonatok: Cementezés Műanyag alapú bevonatok Külső bevonatok: Műanyag alapú bevonatok Bitumen alapú bevonatok • Kötési mód lehet: • Karimás • Menetes (ritkán) • Tokos • Előnyök: • Nagy szilárdság • Kimagasló élettartam • Hátrányok: • Külső belső bevonatok növelik az élettartamot • Nagy súly • Drága

31. Felhasznált irodalom • MSZ-10-158/1-1990. A vízellátás fajlagos vízigényei: kommunális vízellátás • Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest, 1991. • György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974. • Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények. Vízdok, Budapest, 1987. • Vízépítési segédletek: Vízi-közművek. Vízdok, Budapest 1986. • MSZ-10-310-86 Vízügyi létesítmények. Épületen kívüli vízszállító csővezetékek. • Öllős Géza – Borsos József: Vízellátás – Csatornázás I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. • Markó Iván (szerk): Vízépítő művezetők zsebkönyve. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1990. • Flowtite csőkatalógus. Vízért Kft. • PVC-U nyomó és csatornacsövek a közműépítésben. Alkalmazástechnikai kézikönyv. Pannonpipe Kft. • Gömbgrafitos öntvénycsövek, -idomok ivóvízhálózatok építésében, hibajavításában. Vonroll Hydrotech. Alkalmazástechnikai kézikönyv. • Polietilén KPE nyomócsövek és nyomócső rendszerek építése. Alkalmazástechnikai kézikönyv. Pannonpipe Kft.

32. Köszönöm a figyelmet!