Varga Csaba / Csaba Varga szociológus, c. egyetemi docens, Sociologist , H. Academic Reader

1. A metafilozófia alkalmazása a társadalomelméletre és a globalizációra The application of Metaphilosophy in socialtheory and globalisation Varga Csaba / Csaba Varga szociológus, c. egyetemi docens, Sociologist, H. Academic Reader Stratégiakutató Intézet elnöke Chairman of Institute for Strategic Research

2. Két lehetséges megközelítés • Két szellemi út: elmélet és/vagy filozófia-alkotás az Egészről (a totális metafilozófiáról) vagy valamelyik Részről (például az egyesített fizikaelméletről vagy az életelméletről) • Én gondolkodást /vagy kutatást folytatok: dolgozom az összetett Egész-filozófiáján és – miután szociológus vagyok – a társadalom metafilozófiáján • Az elmélet a tudományon belül marad, a filozófia kilép belőle, s integrálja a metafizikát és a transzcendens tapasztalatot is; én tehát a filozófia mellett döntöttem; • Az Egész filozófiája felépíthető „alulról”, az élő anyagból, vagy „felülről” a legmagasabb tudat- és intelligencia megközelítésből kiindulva; vagy egyszerre minden oldalról (például egy gömb-modellből)

3. Tartalom • Metudat/metavalóság • A társadalom metaelmélete • A globalizáció metaelmélete • Személyes és kollektív tudatszintek és társadalom-tipusok

4. Metatudat/metavalóság

5. (Külső) metatudat és metavalóság

6. (Belső) metatudat és metavalóság

7. 1.transzcendens - spirituális 2.univerzális 3.globális 4.kontinentális (esetünkben Európa) 5.nemzeti/társadal-mi/állami (esetünkben Magyarország) 6.lokális 7.egyéni/személyes 1. egység-tudat, szakrális tudat 2. kozmikus tudat 3. globális tudat 4. Kontinentális (európai) tudat 5. társadalmi tudat, nemzeti tudat (Magyarország tudat) 6. lokális tudat 7. személyes tudat Meta-világszerkezet és szintjei

8. A társadalom metaelmélete

9. Új valóság / új szociológia • Az élő, önfejlesztő társadalom nem azonos az „objektív” társadalommal (látható és láthatatlan) • A társadalom egyszerre funkcionális és szubsztanciális társdalom • A társadalom alapja az informális – molekula típusú - társadalom (család, rokonság, baráti kör, stb.) • A társadalom nem csak az állam, vagy nem csak intézményrendszer, hanem élő szervezet (például a fizikai, biológiai és szellemi fraktálok mellett vannak társadalmi fraktálok) • A társadalom alapvetően virtuális (létező) valóság • A társadalom nem ipari társadalom már • A társadalom sokszintes: globális, kontinentális, nemzeti, lokális (lásd az anyag sokszintes szerkezetét) • A társadalom spontán módon megteremti a digitális társadalmat is • A társadalom „központja” (és egyben kerete) a kollektív tudat és tudattalan

10. Új társadalom-terek, idők, szintek, dimenziók: egységtársadalom • Spirituális társadalom, szakrális társadalom • Tudat társadalom (transzperszonális tudat társadalma, a kollektív tudatminőségek kardinális társadalmi szükségletek) • Szellemi társadalom (globális agy, globális elme, globális tudás társadalma) • Intézményesített társadalom (állam, önkormányzat, gazdaság, stb.) • Naturális társadalom (első és második természet társadalma) • Virtuális társadalom (e-társadalom) • Együtt: egyesített társadalom, potenciálisan egység társadalom

11. Társadalmi tudat és jellemzése • Nem a társadalom teremti a társadalmi tudatot, hanem fordítva • A társadalmi tudat ugyanolyan összetett tudattér, mint az egyéni személyes tudatmező • A társadalomtudat felfelé az univerzális-globális tudatokhoz, lefelé a lokális tudatmezőkhöz kötődik • A személyes tudat részben függ, részben független a társadalom tudatától • A hazai társadalomtudat: egyszerre dominál az individuális és közösségi integráció tudat • A hazai társadalmi tudattalan: egyszerre vereség tudat és nagyra hivatottság tudat, stb

12. Új társadalom és értelmezése • A társadalom tudat teremtette virtuális globális-lokális mozgástér (nem intézményes és intézményesült) • Nálunk a politikai és gazdasági intézmények a globális-kontinentális tudat „megtestesülései” • Nálunk az oktatási intézmények a kontinentális résztudat produktumai • Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam • Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után lázadó és kreatív tudat

13. Nemzet-tudat és nemzet • A nemzettudat sajátos és egyedi társadalomtudat: közvetítő-tudat, azaz sajátos kollektív tudatminőség • Nemzettudat felülről a transzcendens és univerzális, alulról a lokális és személyes tudatokat közvetíti, integrálja • Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat, nép- és országtudat) • A nemzet tehát nem elsősorban államként tételeződik, hanem kollektív tudat- és tudástérként • A magyar nemzettudat egyszerre tradició központú heroikus és jelen-központú lemondó tudat?

14. Új nemzet és új szerepei • Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ között (a kollektív tudatminőség megtestesült valóságai között) • A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás • A nemzet funkcionális szerepe: államként a fennmaradás és autonómia intézménye • A nemzet megtartása ma inkább nem államnemzetként, hanem tudás-tudat-, azaz kultúra-központú nemzetként lehetséges (szubsztanciális szerep) • Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti tudás/tudomány/művészet digitalizálása és elérhetővé tétele

15. A globalizció metaelmélete

16. Négy párhuzamos globalizáció A látható-láthatatlan világ, az objektív-szubjektív valóság, s pillanatnyi-történeti alakzata, a globális és lokális világ/tudat egyszerre létezik négy szinten: • kint, a földi civilizációban, globális szinten • az egyes ember életében és környezetében (a lokális világban), • bent, a személyes tudatunkban, • végül a földi civilizáció kollektív tudatában is A globalizáció így párhuzamosan négy szinten megy végbe, avagy minimum négyszintes globalizáció ez, amely mind a négy szinten külön-külön is értelmezhető A globalizáció metaelmélete a négy típusú globalizáció egyesített elmélete

17. Funkcionális és szubsztanciális globalizáció • Az új globalizáció kettős folyamat: funkcionális és szubsztanciális változássorozat • Funkcionalitáson azt értjük, hogy a földi civilizáció és kultúra funkcionális elemei és folyamatai (gazdaság, társadalom, ökológia és ezek alrendszerei, politika, állam, katonaság, oktatás, stb.) soha nem látott tempóban és mértékben globalizálódnak. Ennek eredményeképpen jött létre a globális gazdaság, a globális társadalom, a globális katonai rend, stb. • Szubsztancionalitást (avagy a metafizikai szintet) pedig úgy definiáljuk, hogy ez a lényegi dimenzió, a kollektív tudat és megvalósulásai; a föld népei már nem csak álmodoznak egy egységes civilizációról és kultúráról, hanem most már az egységesülés szintén soha nem látott tempóban és mértékben végbemegy

18. A globális kollektív tudat jellemzői • (az emberiség közös tudatmezője) A kollektív (többek között szakrális, univerzális, közösségi, stb.) tudat definiálására szerintünk két lehetséges válasz van: a) egyesített-egységes tudatmező, amelynek része a kollektív tudattalan is; b) egységes, de egyértelműen strukturált (transzperszonális) tudatmező. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a földi természet, civilizáció és kultúra közös valóságdimenziója-tudatvalósága az emberiség kollektív tudata; • (egyszerre független és függő tudatrendszer)A kollektív tudat feltehetően egyrészt időtől-tértől, másrészt az egyének tudatáról és tudatosságától független, ám ez a magában-valóság vagy semlegesség – még, ha ez látszólag paradoxon is - nem zárja ki, sőt támogatja, hogy a kollektív tudatot az egyéni tudatok folyamatosan befolyásolják, és a kollektív tudat is intenzív és aktuális hatásokat fejt ki az egyének tudatára; • (a kollektív tudat csatlakozik a szakrális tudatmezőbe) Az egyszerre univerzális és lokális kollektív tudat kapcsolódik a kozmikus intelligenciához, a transzcendens valósághoz/ tudathoz, s az abszolút tudathoz, de ez a kapcsolat vagy kapcsolat-lehetőség a jelenlegi korszakban önmagában nem garantálja az emberiség magasabb tudatállapotba kerülését;

19. A globális kollektív tudat jellemzői • (atudat és tudatállapot megkülönböztetése) Amint az egyén esetben is megkülönböztetünk különböző normál- és magasabb tudatállapotokat, ennek mintájára – az egységes tudatmezőn belül – megkülönböztetünk magasabb kollektív tudatállapot szinteket. A tudatállapotok megkülönböztetésé-nek alapja az, hogy a kollektív tudatban a magasabb intelligencia, vagy ezzel szemben az anyag minőségei dominálnak jobban; • (a kollektív tudatmező természeti vagy poszttermészeti jelenség) Mai ismereteink szerint a kollektív tudatmező egyfelől természetfeletti és egyben transzperszonális, ugyan-akkor természeti jelenség, amely azonban a jelenlegi fizika elméletei szerint még nem magyarázható meg kielégítően; • (a kollektív tudat észlelésének homályossága) Az egyéni tudatok nagy többségében nem tudatosul, hogy a kollektív tudat milyen hatást fejt ki rá, és rajta keresztül a társadalomra, s fordítva nem tudatosul az egyénekben, hogy a kollektív tudatra tudva-tudatlanul állandó hatást fejtenek ki. Ennek oka alapvetően az, hogy az egyéni tudat figyelme teljesen a valóság legdurvább szintjére, az anyagi világra összpontosul, s saját magát is tévesen ezzel a részvalósággal azonosítja. A többségnél tehát hiányzik, hogy anyagi értékek helyett fokozatosan a magasabb kollektív tudatállapot értékei domináljanak az egyéni elmékben-tudatokban;

20. A globális kollektív tudat jellemzői • (a kollektív tudat két alapminősége) A kollektív tudatot egyaránt dominálhatják az anyag és az anyagi világ minőségei - vagy a magasabb „valóság” értékei, a harmónia, a boldogság, az elégedettség. Az emberek és közösségeik viszont csak akkor érhetik el az általános jólétet, ha a természetet irányító magasabb intelligenciával, avagy az egyesített tudatmezővel teljes összhangban élnek, gondolkodnak, cselekszenek; • (az egyesített tudatmező lehetősége) Az egyesített mező egyszerre tekinthető egyfelől a létezés szubjektív vagy tudatos, másfelől az objektív minősége forrásának. Az egyéneknek és az emberiségnek az Abszolúthoz való visszatérés örökös egyensúlyát kellene elérnie. A globális világ persze horizontálisan minimum két dimenzió: egyrészt a globális kollektív tudat, az emberiség egyesített tudatmezője, másrészt a globális kollektív tudat megnyilvánulása, intézményesülése, „objektíválódása”. És ez a második, megnyilvánult, egyszerre teremtő és teremtett globális világ szintén minimum két dimenzió: szubsztanciális és funkcionális globális világ.

21. Személyes-kollektív tudatszintek és társadalom-típusok

22. Tudat- és társadalomtípusok

23. A paradigmaváltás • Avagy visszatérés a „valósághoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a (külső) funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes • Anyagtól a tudatközpontú (gondolkodó) anyaghoz, a fizikai világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos, élő világegyetemekig, így egyúttal: a társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb. • A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra) • Gyors váltás indult el: a funkcionális társadalomtól és szerkezetétől a szubsztanciális tudatközpontú társadalomig, a durva naturális történelemtől eljutunk a poszttörténelemig, az új paradigma-váltások vezérelte új civilizációig és kultúráig

24. Konklúziók • Az élő társadalom a valóság/tudat (vagy inkább: tudat/valóság) önálló dimenziója, vektora • A metafilozófia szerint nem lehet csak fizikai/biológiai/pszichológiai valóságokban/tudatokban gondolkodni • A társadalmi tudat és a társadalom ugyanolyan viszony, mint az anyag és elme/tudat viszony • Az élő társadalom összetett anyagi-tudati „valóság” (de a társadalom kvantumelmélete csak most születik meg) • A transzperszonális (kollektív) tudat ugyanolyan feltáratlan valóság/tudat, mint az egyesített fizika/tudat-mező • A társadalom (és a globalizáció) megérthetetlen a metafilozófia nélkül és nincs új civilizáció és kultúra metafilozófia nélkül

25. Thank you for your kind attention! For further information, see: www.strategiakutato.hu www.inco.hu www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.huwww.metateory.info