1 / 23

Dr. Völner Pál államtitkár

Magyarország és Közép-Európa energia szektorának a fejlesztési lehetőségei (a középületeket érintő szempontok). Dr. Völner Pál államtitkár. ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások. Kihívások : Éghajlatváltozás – környezetvédelem

marty
Download Presentation

Dr. Völner Pál államtitkár

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Magyarország és Közép-Európa energia szektorának a fejlesztési lehetőségei(a középületeket érintő szempontok) Dr. Völner Pál államtitkár

  2. ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások Kihívások: • Éghajlatváltozás – környezetvédelem • Az energiahordozók drágulása • Energiaimport függőség-ellátásbiztonság • Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIA-TAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE. EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES

  3. Az energiapolitikát befolyásoló aktuális EU irányelvek, egyéb dokumentumok(amelyek a klímaváltozás mérséklésére irányulnak az energia-takarékosságon, a megújuló energiahordozó felhasználáson keresztül) 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2007: új energiacsomag (3x20%) 2009 február 3-ai állásfoglalás 2009/28/EK megújuló energiahordozó irányelv 2010/31/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról Európa 2020 Stratégia

  4. 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról • CÉLOK: - 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra) - támogatási alap létrehozása - jól hozzáférhető pénzügyi és jogi keretrendszer kialakítása • FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, közületek • A közszektorra előírja, hogy az irányelvvel összefüggésben példamutatóan járjon el • Előírja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy hatékony, jó minőségű energia auditálási rendszerek álljanak rendelkezésre • Az irányelv által előírt nemzeti energiahatékonysági tervet a korábbi kormány (1076/2010.(III.31.) határozatával fogadta el

  5. 2009. ÉVI GÁZELLÁTÁSI ZAVAROK HATÁSA Az Európai Parlament 2009 február 3-i állásfoglalása az energiapolitika felülvizsgálatáról • Ellátásbiztonság: Nabucco, Déli Áramlat, cseppfolyós gázbázisok,stratégiai gáztárolás, 10%-os rendszerek közötti összekötő kapacitás • Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság (jogszabályok szerepe kiemelve, EU támogatások szorgalmazása, közlekedés vasútra és vízi útra terelése) • Az EU saját forrásainak jobb kihasználása: megújuló energiahordozó felhasználás növelése (nap és szél kiemelve) • A nukleáris energia szerepének az újragondolása: konkrét EU beruházási menetrend javaslata, hangsúlyozva a radioaktiv hulladékok végleges ártalmatlanítását • 2050-es távlat:80%-os ÜHG mérséklés 35%-os energiatakarékosság 60%-os megújuló energiahordozó részarány

  6. 2010/31/EK irányelvaz épületek energiahatékonyságáról(ez váltotta fel a korábbi 2002/91/EK irányelvet) • A korábbi irányelv hatályát kiterjeszti a passzív házakra • Szigorúbb minimumkövetelményeket ír elő az épületekre, épületgépészeti rendszerekre • Minden új épületnél vizsgálni kell: a megújuló energiahordozó használat, a kapcsolt energiatermelés, a táv-, vagy tömbfűtés és a hőszivattyú alkalmazás lehetőségét • Új épületeknél és minden ingatlanügyletnél már jelenleg kötelező legyen az energiatanúsítás • Szakpolitikát kell kidolgozni az épületek közel nulla energiaigényű épületekké történő átalakításának az ösztönzésére • 2019 január 1-től minden új hatósági épület közel nulla energiaigényű legyen • 2020. december 31-től minden új épület közel nulla energiaigényű legyen

  7. 2010: Európa 2020 Stratégia (a foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia) CÉLOK: • 20-64 éves korcsoport: 75%-os foglalkoztatás • A K+F-nek a GDP 3%-ára történő növelése • Az éghajlatváltozás megfékezése (a 3x20%-as célkitűzés elősegítése, a 20% EU energiatakarékosság nemzeti célszámokra bontása) • Oktatási cél: a népesség 40%-a felsőfokú végzettségű legyen • A szegénység elleni küzdelem: 2020-ig 20 millió emberre kiterjedő program

  8. NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 30 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások támogatások tudatformálás TÁMOGATÁSI IGÉNY: 2016-ig kb. 395 Mrd Ft Finanszírozási lehetőségek: önálló energetikai OP ETS aukciós bevételek

  9. Az energiatakarékosság szükségességének társadalmi, gazdasági szempontjai • Környezetvédelem • EU felzárkózás • Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) • Külkereskedelmi mérleg • Gazdaság világpiaci versenyképessége • Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) • Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények) • Költségvetési bevétel növelés (ÁFA, SZJA, TB) • Munkanélküliség csökkentése • Nemzetközi elvárások

  10. AZ ÚJ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA, ENERGIAPOLITIKÁJA A SZÉCHENYI TERV KITÖRÉSI PONTJAI Egészségipar Megújuló Magyarország:Zöld gazdaság Otthonteremtés, lakásprogram Vállalkozásfejlesztés Tudomány - innováció Foglalkoztatás: munka és teljesítmény központú gazdaság Tranzitgazdaság (közlekedés)

  11. EgészségIPARGeotermikus energia másodlagos hasznosítása hazai fürdők hőpiaci felmérése auditálás, a „hőfelesleg” (hulladékhő) meghatározása energia-racionalizálási tervek kidolgozása költség-elemzéssel általános követelmény a kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás

  12. Új Széchenyi Terv ZÖLD GAZDASÁG A jövőbeni magyar energiapolitika prioritásai 1. Gazdasági növekedés támogatása, foglalkoztatottság növelése 2. Ellátásbiztonság növelése, forrásdiverzifikáció 3. Energiaimport függőség mérséklése 4. Megújuló energiahordozók kiemelt ösztönzése Továbbiak: - Klímavédelem – összhang a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiával - Atomenergia szerepének a növelése (élettartam hosszabbítás, új blokk) - Zöld Fejlesztési Bank létrehozása A prioritások döntő része közvetlenül összefügg az energiahatékonysággal és a megújuló energiahordozó felhasználással és érinti az energiaszektor fejlesztéseket.

  13. Új Széchenyi Terv 1. energiapolitikai prioritásGazdasági növekedés, támogatás, munkahelyteremtés hatékony áram- és gázpiaci verseny stabil szabályozási és beruházási környezet átlátható energiahatékonysági program megvalósítása húzó energetikai iparágak ösztönzése technológiai előrehaladás, kutatás-fejlesztés szigorú árgazdálkodás

  14. Új Széchenyi Terv 2. energiapolitikai prioritásEllátásbiztonság növelés, forrásdiverzifikáció Kiegyensúlyozott forrásszerkezet az igényekkel összhangban Energiaforrás diverzifikáció, törekvés a tranzit szerepre Stratégiai energiahordozó készletezés Megújuló energiahordozók ösztönzése Energetikai fejlesztésekben az állami szerepvállalás növelése

  15. Új Széchenyi Terv 3. energiapolitikai prioritásEnergia importfüggőség mérséklése Az indokolatlan földgáz támogatások leépítése és ezáltal a földgáz felhasználásának mérséklése Energiahatékonyság támogatása, komplex lakásprogram A fűtésben a földgáz kiváltása megújuló energiahordozókkal Megújuló bázisú, magas hatásfokú villamos energia termelés támogatása

  16. Új Széchenyi Terv 4. energiapolitikai prioritásMegújuló energiaforrások kiemelt ösztönzése Fosszilis ártámogatások leépítése Kötelező átvételi rendszer megújulókra koncentrálása Hazai hozzáadott érték preferálása a támogatási rendszerben Fűtési célú energiafelhasználást prioritásként kezelni (épületek) Engedélyezési rendszer egyszerűsítése Hálózati csatlakozás könnyítése

  17. HOVA KONCENTRÁLJUNK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGNÁL? A végső energiafelhasználás megoszlása szektoronként

  18. A LAKÁSOKNÁL ELÉRHETŐ ENERGIATAKARÉKOSSÁG % eFt • gépészet (mérés, szabályozás) 8-15 150 • kazáncsere 10-15 500-600 • hőszigetelés 25-30 1500-2000 • nyílászáró csere 20-25 1600-2000 • komplex felújítás 40-45 4500-7500

  19. Új Széchenyi Terv Lakásprogram energetikai összefüggései A lakás fajlagos energiafelhasználásának évi 120kWh/m2-re való csökkentése 5 éven belül A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása A hazai hozzáadott érték preferálása a támogatási rendszerben Panellakások felújítására komplex program A közintézmények energetikai korszerűsítését előtérbe kell helyezni EU támogatások biztosítása az épületek felújításához Új épületek (passzív házak) támogatása

  20. Energiatakarékossági és megújuló energiahordozó felhasználás növelésére irányuló támogatások Energiatakarékossági Hitel Alap 1991-től működik PANELPROGRAM - 2009-ben megszűnt, a helyét a ZBR vette át ÖKO program: mérés, szabályozás megteremtése NEP - 2009-ben megszűnt, a helyét a ZBR vette át KEOP felülvizsgálat alatt, korszerűsítve folytatódik Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) felülvizsgálat alatt, korszerűsítve folytatódik

  21. KEOP pályázatok, amelyben közintézmények is pályázhatnak KEOP-2009-5.3.0/A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése című pályázati konstrukció (kerettúllépés miatt felfüggesztve) KEOP-2009-5.3.0/B Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrásokkal kombinálva című pályázati konstrukció (kerettúllépés miatt felfüggesztve) KEOP-2009-5.2.0/A Harmadik feles finanszírozás című pályázati konstrukció KEOP-2009-5.2.0/B Harmadik feles finanszírozás épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című pályázati konstrukció KEOP-2009-7.4.0 Egészségügyi intézmények energetikai racionalizálása című pályázati konstrukció (kerettúllépés miatt felfüggesztve) A közintézmények kiemelt szerepét biztosítja, hogy a támogatás 100% is lehet!

  22. ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER A támogatás forrása: CO2 értékesítés Korábbi kezelője: KvVM Eddigi ZBR programok • ZBR Panel Alprogram • ZBR Energiahatékonysági Alprogram • ZBR Háztartási Gépcsere Alprogram • ZBR Energiatakarékos Izzócsere Alprogram

  23. Köszönöm Megtisztelő Figyelmüket!

More Related