A művészettörténet kiemelkedő alkotásainak megközelítése:

1. A művészettörténet kiemelkedő alkotásainak megközelítése: • Kiinduló kérdés: mi műalkotás rendeltetése? • 1. Ikonográfia/ikonológia(Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben. Bp., 1984. Gondolat Kiadó) • Ikonográfiai ismérvek: mi a kép témája, milyen motívumokat attribútomokat alkalmaz? • 2. Művészettörténeti hermeneutika(Oskar Bätschmann: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Bp., 1998., Corvina. ): • Milyen képi eszközökkel (vizuális formákkal, kompozícióval, technikával) alkotja meg a művész a műalkotást; a képi eszközök hogyan válnak jelentéshordozóvá?

2. A művészet kezdetei. „Furcsa kezdetek” • TÖRTÉNETI KORSZAKOLÁS: • A paleolitikum művészete: vadásztársadalmak kora (őskőkor kezdete: 2,5 millió évvel ezelőtt) • Felső paleolitikum (Kr. e. 35.000 – Kr. e. 8.300) 25.000 éven keresztül állatszellemek uralta hiedelemvilág: barlangfestmények kora • Neolitikum (Kr. e. 8.300 – 3.000) földművelés, állattenyésztés elterjedése Közel-Keletről • Az alkotás funkciója: mágikus – rituális cél • A képmás varázserejébe vetett hit

3. Archaikus művészet Kéregfestményt készítő ausztrál bennszülöttek Az archaikus művészet – konceptuális (fogalmi) művészet Kőidol, 300.000 évvel ezelőtt

5. A barlangi művészetről alkotott hipotézisek: vadászmágia; sámán szertartások Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e. 13.000 k.

6. A barlangi művészet fennmaradt alkotásainak döntő része (kb. 80%-a) a „Magdaléni kultúra” korában keletkezett: 18.000 - 11.000 éve Altamira (17.000 évvel ezelőtt) Rénszarvasagancsból formázott bölény (kb. 10 cm, dárdavető töredék) 12.000 ével ezelőtt

7. Őskori plasztika A Tuc d’Audoubert barlang bölényfigurái Csontból faragott lándzsavető Kb. 12.000 évvel ezelőtt

8. Őskori női idolok („vénusz-szobrok”)Kr. e. 30.000 – 10.000 Termékenységi jelentéskör

9. Az európai neolit-kori építészet A megalitikus kultikus építészet alapformái: menhir ‘kőoszlop’; cromlech ‘kősor’ Dolmen ‘kőasztal’ Trilit ‘három kő’

10. A megalitikus kultikus építészet Stonhenge, Kr. e. 3100 k.- Kr. e. 1600

11. Stonehenge rekonstrukció • A III. fázis alaprajza és tájolása

12. Törzsi művészet Nigériai bronzszobor, XV. sz. • Formai, technikai gazdagság • A művészet története nem a technikai készség fejlődését mutatja, hanem az eszmék és szükségletek változásait Inka agyagedény VI. sz. Maori fafaragás. XIX. sz.

13. Ausztrál törzsi művészet Sziklafestmények és geometrikus díszítésű csurunga kő

14. Az ókori keleti birodalmak művészete • A közel-keleti folyamvölgyi államok (Kr.e. IV. évezredtől)

15. Mezopotámia művészete • Ur, mezopotámiai város a Kr.e. 3. évezred elején; központja a zikkurat, a holdisten, Nanna temploma (rekonstrukciós rajz) • A zikkurat: „A vihar hegyorma”; „Kötelék ég és föld között”

16. Mezopotámia templomtípusa: a zikkurat

17. Mezopotámiai szobrászat (sumer, asszír) Kr. VII. sz. Asszír dombormű. Asszúrbanipál lovasserege Kr.e. 2200 k., Gudea enszi

18. Mezopotámiai szobrászat (asszír) Kr.e. VII. sz. Asszurbanipal egy szárnyas géniusz kíséretében Kr.e. VIII. sz., Horszabadi palota kapuőrző lamasszu

19. Az egyiptomi templom • Egyiptomi művészet: „Művészet az öröklét számára” Gombrich • Az öröklét egyiptomi elképzelése: vallási ihletésű; az istenek erejének megújulásához és a halottkultuszhoz kapcsolódik • Valószerűség és mértani szabályosság Edfu, Hórusz-templom (Kr. e. III. sz.– Kr. I. sz.) Alaprajzában, tér- és tömegalakításában az óbirodalmi hagyományokat követi: szimmetriatengelyre felfűzött téregységek sorozata

20. Edfu, Hórusz-templom

21. Portré-szobrászat a halottkultuszban • A szobrász elnevezése: „az, aki életben tart” Női portré, Gizeh, Kr. e. 2700 Férfi portré, Kr.e. 2500 k.

22. Szobrászat a halottkultuszban Rahotep és Nofret sírszobra (Óbirodalom, Kr.e. 2600 k.) Kephrén fáraó és Hórusz Egyiptom, Kr.e. 2400 k. Menkauré fáraó és felesége Kr.e. 2500 k.

23. Az egyiptomi domborműszobrászat „Naht felügyelő sztéléje” Kr. e. 2100 k., XI. dinasztia, a Középbirodalom kora Formai jellegzetességek: síkszerűség (két dimenzió), „legnagyobb felületek törvénye”, dekorativitás, sematizmus

24. Az egyiptomi síkművészet: tudatos művészi program eredménye; a háromdimenzióra utaló ábrázolási megoldások kiszelektálása. (Gombrich: Művészet és illúzió. Gondolat. 1972.) Kötélhúzó férfi ábrázolása. Masztaba dombormű az Óbirodalom korából, Kr.e. 2400 k.

25. Az Amarna-kor művészete • – Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó (Kr.e 1355 – 1337) monoteista vallási reformja • Aton-kultusz (naphimnuszok) Ehnaton portré-szobra Nofretete (befejezetlen) portré-szobra

26. Egyiptomi festészet • Az „ismert, tudott dolgok” ábrázolása pontos megfigyelés alapján: konceptuális művészet • A művész feladata az ismeretek tökéletes vizuális megörökítése: konvenciók, sémák szerepe. Sírkamra festmény, Kr. e. 2500 k.

27. Egyiptomi festészet • Funkció: a sírkamrában az élet jellegzetességeinek ábrázolása • Cél: – nem az egyszeri jelenség, látvány megörökítése – hanem a tipikus, időtlen esemény ábrázolása • Formai jegyek: síkszerűség, kétdimenziós ábrázolás, stilizáció, dekorativtás • KONCEPTUÁLIS művészet Egyiptomi sírkamra festmény részlete. Khnumhotep sírja, Kr.e. 1900 k.

28. Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból (Kr.e. XIII. sz. eleje) Szennedzsem sírja, mitikus aratási jelenet Kompozíciós sávok: különböző tér- és időbeli események; síkhatás, legjellemzőbb felületek ábrázolása