E N D
1. A nem vagyoni kártérítés megítélésének új irányai 2007. április 21.
Levelezo tagozat
2. A nem vagyoni kártérítés alapjai: személyiségvédelem és felelosségtan
3. A személyiségi jogok természete Az ember testi és szellemi muködését, az ember egységét és szabadságát biztosító jogok
A védendo jogok egyenlok, de a védelem foka egyénenként eltéro lehet
Emberi jogok személyiségi jogok különbözosége
Személyiségi jogok nem korlátozhatók (sértett beleegyezése lehetséges, de társadalmi érdeket nem sérthet)
A személyiségi jogok katalógusa nem taxatív korlátlan bovíthetoség
4. A személyiség polgári jogi védelmének sajátosságai Eredeti állapot helyreállítása nem alkalmazható
Kétirányú szankciók:
erkölcsi jellegu szankciók (objektív)
Jogsértés tényének bírói megállapítása
Jogsértés abbahagyására és jogsértéstol való eltiltásra kötelezés
Elégtétel adására kötelezés
Sérelmes helyzet megszüntetése, jogsérto tárgy megsemmisítése
vagyoni jellegu szankciók (szubjektív)
Nem vagyoni kártérítés
Közérdeku célra fordítandó bírság (elavult intézmény)
5. A polgári jogi felelosség jellemzoi Kártérítési elofeltételek (kár, jogellenes magatartás, okozati összefüggés, felróhatóság)
Kártérítés funkciói: reparáció prevenció
Kártérítési rendszer alapelvei:
teljes kártérítés elve
káronszerzés tilalma
surrogatum és residuum szabályai
eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége
pénzbeli jóvátétel dominanciája
6. A kár értelmezése Minden olyan hátrány, amely valamely személyt a károsító esemény következtében vagyonában vagy személyében ér
A kár bekövetkeztét, mértékét a károsultnak kell bizonyítania
A kár fajtái:
Vagyoni károk
felmerült kár
elmaradt haszon
indokolt költségek
Nem vagyoni károk
A nem vagyoni kár specialitásai
személyiségi jogok megsértésébol ered
nem összegszerusítheto
külvilágban nem mindig jelenik meg
károsult kötelezettsége ennek bizonyítása (!!!)
7. Jogellenesség Központi elem a nem vagyoni kár bizonyításában
A jogellenes magatartás vizsgálata kellene, hogy képezze a bizonyítás gerincét
Valamennyi személyiségi jogot ért támadás jogellenes
Jogellenességet kizáró okok
károsult beleegyezése
szükséghelyzet
jogos védelem
rendeltetésszeru joggyakorlás
8. Okozati összefüggés Kárt és jogellenes magatartás köti össze
Megítélésének változásai
conditio sine qua non
okkiválasztó elméletek
adekvát okozatosság
Nem vagyoni kártérítés esetén relevenciája
alperes-e a valódi károkozó
hozzátartozói igények esetén különös jelentoség
9. RÖVID FEJLODÉSTÖRTÉNET
10. Európai jogfejlodés Magánbosszú vérbosszú
Állami keretek megjelenésével: szervezett megtorlás
Kártérítés kialakulásával görög filozófia veti fel a lehetoségét
Római jog: praetori edictumok
Középkor:
Petri Exceptiones: eskü szerepe
Brachylogus: szabad bírói mérleglés
Lex Visigothorum: házibéke mint generális jog
Expositio Legis Longobardorum: reál verbál jogsértések
11. Magyar jogfejlodés Szent István Dekrétumai: lányszöktetés
Feudalizmus: rendi állások
XIX. sz. eleje: bírságos bántalmak
1852: OPTK fájdalomdíj
1861: OBÉ: buncselekmény lett jelentos részük
Áptk.: felsorolás majd generálklauzula
Mtj.: 5 kategória
halált, testi sértést okozó sérelmek,
személyes szabadság megsértését eredményezo jogtalanságok,
jó hírnév és köztisztelet megsértése,
becsületsértés, rágalmazás,
névjog megsértése
12. XX. századi hazai jogfejlodés 1952: NET határozat megszünteti
III. PED: általános kártérítés (téves jogalkalmazás: ez vagyoni károkra vonatkozik!!!)
Ptk.: nem rendelkezik róla
1960-1977: következetlen joggyakorlat (gyászruha példája)
1977: Ptk. novella: A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetoleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja.
1981: 16. sz. irányelv: konjunkció
1990: 21. sz. irányelv
1992.: AB megsemmisít
13. BÍRÓI GYAKORLAT MAGYARORSZÁGON
14. Az összegszeruség kérdése Szemléletmódok: kompenzáció elégtétel
Tényezok:
a károsultat ért jogsérelem súlya
hány személyiségi jog szenvedett sérelmet
károsulti közrehatás, mint az összegszeruséget csökkento tényezo
nem vagyoni sérelem jellege, mértéke
testi sértések preferálása
jogszabályi rendelkezések: Pp.: szabad mérlegelés + költségviselés speciális szabálya
15. Károsult személyéhez tapadó, szubjektív szempontok mérlegelése Fiatalkor
Sokgyermekes családi állapot
Válás miatti egyedülálló állapot
Társadalomban elfoglalt helyzet
Káresemény károsult személyével összefüggo szempontjait
Munkaképesség csökkenésével összefüggo hátrányok
Károsulti közrehatás: kármegosztás (alkoholos állapot)
PROBLÉMA: kívül maradnak a károkozó akaratán
16. Károkozó személyi körülményei Figyelembe veheto-e, hogy az alperes
magánszemély v. cég
biztosított v. nem?
Érvek: megítélt összegek behajthatóságának növelése
Ellenérvek: szétfeszítik a kompenzációs kereteket
17. A kártérítés módja Egyösszeg járadék
Járadék megítélésének szempontjai
károsult személyes és családi körülményei
károsult életkora
egészségi állapot
súlyos és folyamatos, állandó jelleggel jelentkezo nem vagyoni hátrány
minden olyan körülmény, mely az elnehezült életvitel körében az említett szempontból értékelheto
Mindkét kártérítési mód azonos jogcímen együtt nem alkalmazható
18. Járadék elonyei Nem megváltoztathatatlan
Igazodik a késobb realizálódó károkhoz (idoelotti keresetek kérdése)
Kárnak az életre való kihatása pontosan nem állapítható meg (pl. hosszabb fogva tartás miatti lelki sérülések)
Járadék rugalmas: clausula rebus sic stantibus esetén akár idotartam, akár összeg változtatható!!! végso korlát: károkozó halála után megszunik ez a kötelezettség!
Pertárgyérték: járadék egyévi összege
Kötelezett által önként teljesített nem vagyoni kártérítés mellett a bíróság megállapíthat járadékot, ha úgy gondolja, hogy nem áll arányban a jogsértéssel
19. Az Új Ptk. koncepciója Kezdetben dualista felfogás: nem vagyoni kártérítés és sérelemdíj kettossége
Uralkodó álláspont: monista: sérelemdíj
Sérelemdíj a személyiségi jogok szankciója
Sérelemdíj magánjogi büntetés
Mögöttes joganyag: kártérítés
Közérdeku célra fordítandó bírság megszunik
20. KÜLFÖLDI MODELLEK
21. Németország 2 jogintézmény
Járadék-egyösszeg kombinálhatósága
Immaterialer Schaden nem vagyoni kártérítés
következményi károk
valójában vagyoni károk
Schmerzensgeld: fájdalomdíj
személyiségi jogsértés a releváns
ICE ügy
Korábban: Beiwohnung
érintetlenség központi elem
AB megsemmisítette
22. Franciaország Code Civil nem tartalmazott személyiségi jogi katalógust kezdetben
Generálklauzula: minden vétkesen okozott kárt meg kell téríteni
Kármezo fogalmának bovítése a jogalkalmazás által
Sokk-károk elismerése
23. Anglia Vagyoni károk meghatározása: az ezen kívül eso hátrányok nem vagyoni károk
Kiegészíto kárfajták:
károkozó vétkességének magas foka
példastatuáló kártérítés (exemplary damages)
Pszichés és fizikai sérelmek egyenrangúsága
Secondary victim teória
nem a hozzátartozói minoség a lényeg
sui generis kártérítési forma
24. Hollandia Sérelemdíj koncepció
A komoly jogsértés követelménye (seriousness requirement)
Objektív szuro: általában alkalmas-e a jogellenes magatartás a személyiségi jogok megsértésére
Szubjektív szuro: az adott károsult vonatkozásában alkalmas-e
Hozzátartozói igények sajátos jogalkalmazói elismerése:
Taxibus eset
a felperes közvetlen érintettsége
a sérelem drámai volta
25. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! Dr. Fézer Tamás
egyetemi tanársegéd
Polgári Jogi Tanszék
Fogadóóra: szerda 12-14 (ÁJK 102.)
E-mail: fezer@freemail.hu