12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika

1. 12. A párizsi békeszerződés és a magyar külpolitika Magyarország története 1944–1956

2. A magyar kisebbség a szomszéd államokban • Szovjetunió: „a magyar kérdés elsősorban vagonkérdés” • sok tízezer magyart hurcoltak el „málenkij robot”-ra, a Gulágra • Csehszlovákia: etnikai tisztogatás és a „hontalanság évei” • teljes jogfosztás: a Beneš-dekrétumok megfosztják őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, emberi jogaiktól, céljuk a magyarok teljes kitelepítése • ennek sikertelensége miatt belső áttelepítések és „reszlovakizáció” • bővebben ld. Csehszlovákia 1918–48 c. kurzusom 11. előadása alatt (10–11. dia) • igen feszült államközi viszony Mo.–Čs. között, a többi szomszédtól eltérően • Jugoszlávia: bosszúállás és engedékenység • több ezer magyart végeztek ki Tito partizánjai („fordított hideg napok”) • 1946 jan.: új alkotmány (széles körű nyelvi, oktatási, kulturális jogokat adott) • Románia: bosszúállás majd együttműködés • a Maniu-gárdák terrorját a szovjet beavatkozás szüntette meg 1944 végén • Groza kormánya teljes nemzetiségi egyenjogúságot hirdetett, nemzetiségi statútumot dolgozott ki, ua. a magyar vagyon nagy részét elvették • a Magyar Népi Szövetség támogatta az új kormányt, ellenezte a határrevíziót • a SzU. nem járult hozzá Ro. kéréséhez, 400e m. kitelepítésének tervéhez • Össz. kb. 250e magyar menekült át (utasították ki) Mo. területére

3. A németek kitelepítése • A kitelepítésről hozott döntés megszületése • nagyhatalmi elképzelés volt közép-európai németek teljes kitelepítése • emellett Csehszl. támogatta, hogy helyet csináljon a kitelepített magyaroknak • hamarosan a magyar pol. elit is támogatni kezdte (nacionalista alapon is); 1945. máj.-ban pártközi értekezlet nagyarányú, de nem teljes kitelep.-t akart, cél a „fasiszták” kitelepítése, akiknek körét járási bizottságok mértek fel • a potsdami értekezlet a mo-i németek részleges kitelepítését írta elő; a SZEB és a német megszálló szervek 450-500e nm. kitelepítését hagyták jóvá • ez az abszurdan magas szám kollektív bűnösségre utal, végső soron Nagy I. büm. rendelete (1945 dec.) is ezen alapon telepíti ki a nm. anyanyelvűeket • A kitelepítés lezajlása • 1946. jan.-ban indult meg a kitelepítés, de ellene egyre erősebb tiltakozás • máj.–jún.-ban mentesítették a magukat magyar nemz.-nek nevező nm. nyelvűeket • FKGP, SZDP igazoló okmányokat adott ki a nm.-eknek, h. antifasiszták voltak • tiltakozott a katolikus Mindszenty, ill. az evangélikus egyház is • jún.-ig 120e fő került ki No. amerikai zónájába, az USA csökkentette a befogadás ütemét, majd nov.-ben teljesen le is állította • ezután a szovjet zónába vittek még kb. 50e főt; össz. kb. 200e fő távozott

4. Csehszlovák–magyar lakosságcsere • Tárgyalás és megegyezés • Čs. teljes körű kitelepítést akart, de a nyugati nagyhatalmak nem támogatták • a SzU nyomására és a magyarok deportálása miatt azonban Gyöngyösi János küm. 1945 dec. 3–6. közt Prágában tárgyalt, elvileg elfogadva a cserét • Čs. azonban ezt egyoldalú kitelepítéssel egészítené ki – nincs megegyezés • Mo. egyenlő számú lakos cseréjét akarja + emberi jogok visszaadását • 1946. febr. 5–10 közt megegyezés, amit 27-én Budapesten alá is írtak • Čs. szlovák nyelvű (és csak nemz.-i alapú) propagandát végezhet Mo-on • ahány szlk. jelentkezik önként, annyi magyart távolíthatnak el Čs.-ból • a magyarok minden ingóságot vihetnek, ingatlanért kárpótlást kapnak Čs.-tól • Čs. átmenetileg felfüggeszti a belső széttelepítést, vagyonelkobzást • Az egyezmény végrehajtása • Csszlk. Áttelepítési Bizottság alakult Bp.-en; 92ezer jelentkezőt toborzott • pedig gazd.-i alapon is agitáltak, sőt nm.-eket (!!) is rávettek az áttelepülésre • Prága (és Pozsony) súlyosan csalódott; többszázezer szlk. jelentkezését várták… • az áttelepülés megindítását Mo. igyekezett szabotálni • csak 1947. ápr.-ban indult meg a csere, havi 2000 család • 1948 végéig 73e szlovák költözött át Čs.-ba (ezek nagy része félig már elmagyarosodott, gyerekeinek magyar nyelvű iskolát követelt Szlk.-ban…) • cserébe viszont 91e magyart telepítettek át Mo.-ra; ők mind módos gazdák voltak, akiket szegényebbek vagy nincstelenek házaiba költöztettek

5. A nagyhatalmak békeelképzelései • Az egyes nagyhatalmak elképzelései • az USA békeelőkészítése során (1941-től) komoly szakmai alapon etnikai határkiigazítások lehetőségét fontolták meg minden szomszéd állam felé • a SzU ellenzett minden módosítást a trianoni határokon (ld. fegyverszünet), É-Erdély teljes visszacsatolását is megígérte Romániának • a háború végére az vált alapelvvé, hogy vesztes ország győztes rovására nem kaphat területet, így a szlovák és délszláv határ módosítását senki nem támog. • A Külügyminiszterek (ill. helyettesek) Tanácsa döntései • 1945. szept. 20., London: különösebb vita nélkül jóváhagyták a trianoni határt, kivéve Románia felé, amit Nbr. és az USA javaslatára vizsgálnak • Molotov makacs ellenkezése után az USA kérelmével magára maradt • 1946. febr.-ban Nbr. hivatalosan is Erdély autonómiáját támogatja, nem a határ kiigazítását; az USA elszántsága is csökkent, de az • 1946. ápr.-i KüM-helyettesek tárgyalásán még Mo. és Ro. tárgy.-t javasolta • 1946. máj. 7. a KüM-ek Tanácsa Románia felé is a trianoni határt támogatja • a SzU a legcsekélyebb, jelképes határkiigazításra sem volt hajlandó • az USA beadta derekát, Mo. szovjet érdekszférában volt, túl sok vita a SzU-val…

6. Magyar béke-előkészítés • Elhúzódó pártközi viták • a polgári erők etnikai alapú határkiigazítást szerettek volna elérni • amit a baloldal sovinizmusnak és irreálisnak tekintett és ellenzett • a KüM Békeelőkészítő Osztályára (Kertész István) sok elképzelés érkezett • határkiigazítás, kisebbségvédelem, a m. lakosság összetelepítése, Erdély önállósága / autonómiája, kisebbségi területi és/vagy személyi autonómia • 1946 márc.–ápr.: Rákosi Moszkvában feltehetően ígéretet kapott területi revízióra (a SzU-nak nyújtott gazdasági koncessziók fejében) • ezért és a nemzeti érvek hatására a munkáspártok feladták ellenzésüket és elfogadták, hogy Ro.-val szemben területi igényt jelenten be Mo. • máj. 7. után az MKP a kisebbs.-védelem felé mozdult, újra viták a korm.-ban • csak jún. 24-én alakult ki közös cél: Erdélyből 22e km2, igények Čs.-tól is • A magyar kormány külföldi kampánykörútja, 1946. ápr.–jún. • Moszkva, ápr. 9–18.: a SzU hajlandó volt átütemezni és részben elengedni a jóvátételt, hozzájárult a hadifoglyok hazaengedéséhez és látszólag támogatta a m.–ro. határ revízióját, hamis reményeket keltve Mo.-on • Washington, jún. 8. a máj. 7-i döntés a SzU követelésére született meg • London, jún. 21–22. és Párizs, jún. 25. Nbr. és Fro. nincs abban a helyzetben, hogy érdemben beavatkozzon a döntésekbe

7. A békekonferencia (1946. júl. 29.–okt. 15.) • A konferencia szervezete, általános vonásai • döntési folyamat: plenáris ülés – bizottságok – plenáris ülés – KüM Tanácsa • számos pozitívum az 1919-es konferenciához képest • a vesztesek is részt vehetnek (bár csak a plenáris ülésen) • a bizottságok a vesztesek ügyét tárgyalják, nem a győztesek közti vitákat • már a tárgyalások elején kész békeszerződés-tervezetek voltak • a magyar delegáció élén a tapasztalatlan Gyöngyösi (rossz francia kiejtéssel) • A tárgyalások kezdete: a plenáris ülések augusztusban • eleinte a győztesek képviselői kaptak szót • közben Bp.-en a pártok megtárgyalták a békeszerződés tervezetét • felmerült a kérdés, van-e értelme román többségű területet követelni (22e km2), vagy inkább etnikai kiigazítást (5e km2), vagy csak kisebbségi jogokat? • kedvező helyzet esetén 22e km2-t kérünk, ha nem, akkor csak 5e km2-t • aug. 13-án a fő ellenfél román Tătărescu szólalt fel (jóvátételt kért Mo.-tól!) • 14-én pedig Gyöngyösi is, aki Trianonnál igazságosabb békét remélt, kérte a kisebbségi jogok figyelembe vételét, ill. azt, hogy Romániát szólítsák fel tárgyalásra Mo.-gal; a korábbi viták ellenére 22e km2-t kért; elutasította a čs. kitelepítést, az ottani magyarokat területtel együtt vesszük csak át; elviselhetetlennek nevezte a béketervezet gazdasági terheit • különösen a čs.-ok támadták a beszédet, revizionizmussal is vádaskodva

8. Bizottsági viták • Területi kérdések: Magyar Pol. és Területi Bizottság, Román PTB • a Magyar PTB elutasította a m.–ro. határ ügyének napirendre vételét is • a Román PTB viszont napirendre vette, így a két biz. közösen is tárgyalt róla • döntöttek, hogy meghallgatják az érdekelt feleket is • aug. 31-én Auer Pál szigorúan etnikai alapon 4e km2-re csökkentette az igényt, a többi m.-nak kiterjedt jogokat és székely autonómiát kért • szept. 2-án Tătărescu a trianoni határ mellett érvel gazd., közl. és pol. okokból • szept. 5-én a Román PTB is a trianoni határt szavazta meg • Viták a csehszlovák igényekről • 200e m. egyoldalú kitelepítése és Pozsonytól délre 5 község Čs.-hoz csatolása • Mo. mindkét igény ellen tiltakozott, a m.-okat csak területtel együtt vesszük át • sőt, kedvező határmód. esetén a m.-ok egy részét terület nélkül is befogadjuk • Čs. vaskos hazugságokkal, demagóg csúsztatásokkal érvelt • a Magyar PTB a felek közti tárgyalást írt elő, ami kudarcba fulladt (szept. 29.) • a kitelepítést a biz. nem támogatta, további 6 hónapos tárgy.-t írt elő; a hídfőt Čs.-nak ítélte, de csak 3 falu átcsatolásához járult hozzá • Gazdasági és katonai kérdések: nincs módosulás • vita az USA és SzU között, hogy mi (és ki) okozza Mo. gazd.-i nehézségeit (a jóvátétel [USA: 200m $ elég], vagy a Ny-ra került magyar javak visszatartása)

9. A békeszerződés • A konferencia lezárása (okt.) és a békék aláírása (1947. febr. 10.) • az októberi plenáris ülések vita nélkül jóváhagyták a biz.-ok döntéseit • az év végén a KüM-ek Tanácsa sem módosított jelentős elemeket • febr. 10-én Gyöngyösi János írta alá; Trianonnál kisebb megrázkódtatás volt • A szerződés főbb pontjai • visszaállnak a trianoni határok, de Čs. 43 km2-t (pozsonyi hídfő) kap (3 falu) • 300 millió $ jóvátétel (200m a SzU-nak, 70m Jug.-nak, 30m Čs.-nak) • a szövetséges államok polgárait ért károk 75%-át meg kell téríteni • fasiszta és revizionista szervezetek tilalma • legfeljebb 65e fős hadsereg + 5e fős légierő lehetséges, egész sor modern fegyver birtoklását megtiltják; a hadifoglyok hazatérhetnek • a szövetséges seregek a hatályba lépés után 90 napon belül kivonulnak, de a SzU az osztrák megszállási zóna utánpótlása miatt maradhat • Ratifikáció, hatályba lépés • becikkelyezése az 1947.: XVIII. tv.-kel történt (júl. 16.) • hatályba lépése: 1947. szept. 15., ezen a napon a SZEB is feloszlott • elvileg visszanyert szuverenitás; de épp ekkor kerülünk szovjet függésbe

10. Barátsági szerződések és a szovjet blokk • A Kominform megalakulásának következményei (1947. szept.) • a tömbön belüli ellentéteket félre kell tenni (pl. Čs. és Mo. között is) • a fokozódó hidegháború miatt egyre erőteljesebb Moszkva irányítása is • a Nyugattal fennálló gazd.-i és külpol.-i kapcsolatok megszakadnak • Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezm.-ek • 1947. dec. Jugoszlávia; 1948. jan. Románia; 1948. febr. 18. Szovjetunió; 1948. jún. Lengyelo.; 1948. júl. Bulgária; 1949. ápr. 16. Csehszlovákia • e szerződések lényegében Németország elleni katonai szövetséget jelentenek; Mo.-hoz hasonlóan minden csatlós ilyen kétoldalú szerz.-t kötött egymással • Sztálin nem kívánt multilaterális katonai szerződést kötni csatlósaival, fél egy a SzU-val rivális közép-európai blokk létrejöttétől (is) • a pártközi kapcsolatok, sőt a Kominform is elsorvadt, ugyanakkor az agit.–prop. állandóan a baráti / testvéri viszonyt hangoztatta • az 1949. jan. 20-án létrehozott KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) ugyan multilaterális, de tíz éven át csak elvileg létezett; mindenhol önellátás • Szakítás Jugoszláviával, 1948–49 • Magyarország frontállammá válik, állandó háborús veszély, kettős szorítás (egyszerre kell a Nyugattal és Jug.-val szemben is fellépni)

11. Magyar–szovjet viszony • Magyarország kormányzása • többszörös szovjet kontroll: SZKP közvetlen beavatkozása, az MDP PB teljes lojalitása, a szovjet „tanácsadók” és a hadsereg itt állomásozása révén is • a szovjet ellenőrzés nem tökéletes, a magyar vezetés pedig túlbuzgó, hibázik • Tito ellen Mo. uszított legjobban, itt volt a legtömegesebb a terror, a gazdasági káosz már a szovjet igények teljesítését is veszélyeztette • Magyarország szolgáltatásai • külpolitikai téren: önkéntes engedelmesség, a szovjet törekvések elvhű támo-gatása, teljes (szolgai) alárendelődés, önálló magyar külpol. nem is létezik • katonai téren: szovjet vezetési, stratégiai módszerek, fegyverek, egyenruha, tanácsadók átvétele, készülés a III. vh.-ra; 1949. dec. szerződés a sz. csapatok itt-tart.-ról (ingatlanok átadása, kat. objektumok létesítése, szolgáltatások féláron való igénybevétele a sz.-ek számára) • gazdasági téren: a sz. tanácsadók mesés fizetést kapnak, külkereskedelmünk zöme a SzU-val és a KGST többi államával (30+30%); árak meghatározása a SzU érdekei szerint, kiszolgáltatottság; számos vegyes vállalat révén is ellenőrzik Mo. gazd.-t (ezeket később vissza kellett vásárolnunk); több előnytelen gazd. és keresk. szerződés (pl. a mecseki uránról) • A szovjet hódítás oka nem világforr.-i, hanem birodalmi-hódító

12. Viszonyunk az „ellenséges” államokkal • Az Egyesült Államok és a Nyugat • 1949 tavaszától jegyzékváltások a Mindszenty-per miatt • Sík Endre követet kiutasítják Wash.-ból, Chapin am.-i követ is távozik Bp.-ről • felmerült a dipl. viszony teljes megszakadása is, de okt.-ben újra követcsere • Mo. élesen támadja a NATO, majd az NSZK megalakulását is • 1949 nyarán az ENSZ tárgyalja Mo. tagsági kérelmét, szept.-ben elutasították • a Standard-perben letartóztatott br. és am.-i állampolgárok miatt ismét nagy jegyzékváltások, 1950 jan.: Mo. bezárta a clevelandi és new yorki konzulátust • a dipl. viszony fennmaradásának oka: az am.-i követség megfigyelőhely is • 1950 nyarán a Korea miatt háborús hisztéria alakult ki Mo.-on is • Jugoszlávia • a fő frontvonal 1955-ig itt húzódik (Ausztria K-i felén szovjet megszállás) • 1949. jún. 19-én Mo. felmondta a két ország közötti gazdasági egyezményt is • a Rajk-per fővádlottja tk. Tito volt, a kapcsolatok mélypontra zuhantak; • az ítélet ellen Jug. tiltakozott, m. diplomatákat utasított ki • Mo. dipl.-i jegyzékben is megvádolta az „összeesküvésben” részt vevő Jug.-t • 1949. szept. 30. felmondtuk a barátsági szerz.-t (a dipl. viszony nem szakadt meg) • 1949. nov. Galyatető: a Kominform Titóékat kémeknek, gyilkosoknak nevezi

13. Mozgástér és erősödő szovjet beavatkozás • Külpolitikai helyzetünk Sztálin halála után • a SzU magyar belpolitikába való beavatkozása is fokozódik (1953, 1954–55 és 1956 folyamán is szovjet nyomásra történtek személycserék!) • az „új szakasz” külpol.-i téren semmilyen eredményt nem tudott felmutatni • Az enyhülés következményei Magyarországon • 1955. máj. 15: osztrák államszerződés, a SzU kivonul Ausztriából • 1955. máj. 14.: az egynappal azelőtt Varsói Szerződés (hivatalosan ez is „ba-rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egy.) révén ua. a szovjet csapatok Mo.-on maradhattak (Rom.-ból 1958-ban kivonták őket) • a blokk fegyveres ereje szovjet főpar. és irányítás alá kerül • felhívást tettek közzé egy európai béke és biztonság ügyében tartott értekezletre • 1955. máj.–jún. Hruscsov „Canossa-járása” Belgrádban, bocsánatot is kért • be nem avatkozás, nemzeti út elismerése, békés egymás mellett élés • a kibékülés és az osztrák semlegesség nagy hatást gyakorolt Nagy Imre terveire (1956. nov.-ben ezért is látott esélyt Magyarország semlegességére) • 1955. dec. Mo.-ot is felvették az ENSZ-be • 1956. ápr. feloszlott a Kominform • 1956. okt. 15–22. Gerő és Kádár Jugoszláviában; rendezik a kapcsolatokat