A tankönyvek változásai az elmúlt 20 évben

1. Kaposi József 2011. november A tankönyvek változásai az elmúlt 20 évben

2. Felhasznált szerzők • Csapó Benő • Fisherné Dárdai Ágnes • Halász Gábor • Karlovicz János • Kojanitz László • Radó Péter • Vágó Irén • Závodszky Géza

3. Kérdések • Melyek az oktatás világát meghatározó nemzetközi trendek? • Miként változtak a tudás és a tanulás alapelvei? • Hogyan alakultak a hazai szabályozási, tartalmi elvárások/viszonyok? • Miként változott a tankönyvekről alkotott tudásunk? • Milyen következtetéseket vonhatók le az elmúlt évek adataiból, kutatásaiból?

4. Nemzetközi trendek az oktatás világában • Az emberi képességek felértékelődése, tudásgazdaság, LLL-paradigma (GDP); • Kvalifikációs rendszerek (EKKR, OKKR); • Digitális technológia térnyerése; • Technológiai forradalom (világháló, miniatürizálás, mobiltechnológia); • Tudásfelfogás változásai; • Kompetencia alapú oktatás terjedése; • Társadalmi integrációs törekvések.

5. Tudásfelfogás változásának jellemzői • képességorientált • tanulóorientált • önálló • produktív • emocionális, pragmatikus • aktív elsajátítás • ismeretorientált • tanárorientált • irányított • receptív és reproduktív • kognitív • passzív befogadás

6. A hatékony tanítás alapelvei • A puszta információ-továbbítás (alacsonyabb rendű gondolkodási sémák) helyett inkább az információ-feldolgozó képesség („magasabb rendű gondolkodási sémák”) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. • Uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb eredményeket lehet személyre szabott oktatási gyakorlattal elérni. • A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. • Az oktatás folyamatának szerves részét képező, „autentikus” értékelési rendszert kell működtetni.

7. Hazai társadalmi-oktatási környezet • 1990 – demokratikus viszonyok kiépítése • decentralizáció, • deregularizáció, • privatizáció, • „államtalanítás”, • 1993-as közoktatási törvény • szabadság, autonómia („reformláz”, „reformot ne”), • Szocialista-liberális kormányzat (12 év) • Konzervatív, jobbközép kormányzat (8 év)

8. A tartalmi szabályozás változásai • Nat 1995, 2003, 2007 / Kerettantervek 2000; • A tantervi szabályozás jellemzői • kétszintű, háromszintű, • műveltségterületek (csökkenő tananyag-központúság), • kereszttantervi elemek, • erősödő tevékenység-központúság, • A kimeneti szabályozás előtérbe került • kiépülő mérési-értékelési rendszer, • új vizsgarendszer,

9. A tankönyv fogalmának változásai, modellek • „Nemzeti kultúra szimbóluma”; • Didaktikai céllal megírt iskolai oktatásra szánt könyv; • Piaci termék (áru); • Tankönyvcsalád, pedagógiai rendszer, programcsomag, digitális taneszköz, tartalomhordozó; • Tanulóközpontú, tanári kézikönyvre épülő;

10. A tanulóközpontú könyv konstrukciója (Marilyn J.–Calfee R, 1998:249.)

11. A tanári kézikönyvre épülő rendszer konstrukciója (Marilyn J.–Calfee R, 1998:262.)

12. Új fogalmak a hazai tankönyvek terén • Tankönyvpolitika, tankönyvpiac, tankönyvkiadás; • Tankönyvértékelés, tankönyvjóváhagyás; • Tankönyvkutatás, tankönyvanalízis (kvantitatív, kvalitatív szempontok); • Konszenzusos standardok; • Tankönyvi funkciók és tulajdonságok listázása; • Minőségbiztosítás (belső, külső)

13. Tankönyvpolitika

14. Tankönyvértékelés típusai Jaan Mikk áttekintése arról, hogy a tankönyvértékelési módszerek jellemzően mely minőségi összetevőt vizsgálják:

15. Konszenzusos standardok • Tudományos megfelelés • Didaktikai standard • a tanulók életkori, pszichikus sajátosságainak, értelmi és lelki fejlettségi szintjének való megfelelés • legyen életszerű, élet közeli a tankönyv; mind tartalmában, mind a külső megformálásban a tanulók érdekeit tartsa szem előtt. • az “egyetlen igazság” hirdetésének kerülése, multiperspektívikus megközelítés, sokféleség a tartalomban és a módszerekben • A kérdések haladják meg a puszta reprodukció szintjét, és ösztönözzenek a gondolkodás magasabb műveleteire is (elemzés, összehasonlítás, értékelés stb.) • Előítélet-mentesség • Transzparencia • Képretorika

16. A tankönyv „mappig”-je Ismerethordozó Tanítási eszköz Célcsoportnak íródott JELLEMZŐK TANKÖNYV FUNKCIÓI: SZERKEZETI ELEMEK: • Motiválás • Differenciálás • (alap- és emelt szintű tudás) • Irányítás • Gyakorlás • Önképzés • Alapszöveg • Kiegészítő szöveg • Orientáló szöveg • Az elsajátítást segítő eszközök (kérdés, feladat) • Illusztrációs anyag TÍPUSA Maximum-tankönyv Minimum-tankönyv Vegyes típus (Dárdai Ágnes: A tankönyv-kutatás alapjai. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus Kiadó, 2002. 55.p.)

17. Tankönyvi funkciók listázása

18. Hazai tankönyvvizsgálat 2004-2007

19. Problémák, eredmények összefoglalása

20. Ellentmondások vázlata Új társadalmi igények Diszciplináris szemléletű oktatás A tanulás eszközeinek rendszerbe szervezése: inspiráló tanulási környezet kialakítása. Komplex pedagógiai praxis: például természet-tudományos nevelés. A kognitív pszichológiai kutatások eredményeinek felhasználása. A tanulás összetevőit középpontba állító taneszköz-fejlesztés és -értékelés.

21. Tankönyvpolitika vizsgálata 2009 Nemzetközi tapasztalatok: „A tankönyvek készítése, jóváhagyása, kiadása, iskolai kiválasztása, ára, illetve ártámogatása tipikus együttállásokat nem mutat. (…) Az egyes államok tankönyv-politikáját befolyásoló tényezők hátterében mindenütt a közoktatás egészét érintő közös kihívások és feladatok állnak: • erőteljes társadalmi igény az iskolai munka javítására az alapkészségek kifejlesztése, a korszerű műveltséghez elengedhetetlen ismeretek és kompetenciák kialakítása, valamint a társadalmi esélykülönbségek kiegyenlítése terén; • a műveltségkép, a pedagógiai szemlélet és a pedagógiai módszerek átalakulása; • a digitális eszközök és ismeretanyagok megjelenése; • az állami kiadások csökkentésének szükségessége; • egyensúlykeresés a centralizáció és a decentralizáció, valamint a reformok végrehajtása és a stabilitás biztosítása között” (Kojanitz, 2010)

22. Tankönyvpolitika vizsgálata 2009 Hazai tapasztalatok/ legfontosabb célok: • A tankönyvellátás biztonsága garantált. • Megfelelő a tankönyv- és tartalomkínálat, a választási és szelekciós mechanizmusok működnek, bár sok az esetlegesség. • Tankönyvek és más tartalomhordozók szakmai és technikai minősége javult. • Tankönyvek és tartalmi szabályozók közötti kapcsolat erősödött. • Érvényesül számos nemzetközi tendencia.

23. Tankönyvvé nyilvánítás

24. Tankönyvvé nyilvánítás A benyújtott tankönyvvé nyilvánítási kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatok:

25. Tankönyvvé nyilvánítás

26. Tankönyvjegyzékbe kerülés

27. Tankönyvjegyzékbe kerülés A benyújtott tankönyvjegyzékbe történő felvételi kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatok:

28. Tankönyvjegyzékbe kerülés

29. Összegzés • Sokoldalú és sokszínű a változás; • A szabályozás megbízhatósága nőtt; • Kompetenciaépítés, közös tanulás; • A tankönyvírás, kiadás professzionalizálódása; • Ellentmondások – feszültségek továbbra is jelen vannak.