Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban

1. 2012. április 4., Miskolc Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban Dr. Bodó Márton

2. „Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak?” – a válaszok megoszlása (%) A feltett kérdés: Ön szerint mekkora szerepet játszanak a szülők egy gyerek fejlődésében? Nagyon nagyot, elég nagyot, elég kicsit vagy semekkorát? És mekkora szerepet játszik/játszanak ...?

3. Oktatásirányítási eszközök a közoktatásban • Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény); • Folyamat - Tartalmi szabályozás; • Tanárképzés; • Tanár-továbbképzés; • Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere; • Kutatás – visszajelzés – korrekció • Kimeneti szabályozás (érettségi vizsga)

4. Alapelvek Az oktatás közfeladat nem szolgáltatás: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: • üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a laikusokhoz is szól, • alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

5. A NAT törvényi háttere • Nemzeti alaptanterv biztosítja: • az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, • az iskolák közötti átjárhatóságot , • meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, • kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, • különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

6. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet Miniszteri rendelet, kerettantervek Pedagógiai program/ helyi tanterv

7. A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés

8. A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

9. A közműveltség értelmezése a NAT-ban • A közműveltséghez való méltányos hozzájutás összhangban van a közoktatás közszolgálati szerepével • A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít. • A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása. • Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet. • A közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők. • A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok hálózatában valósul meg.

10. Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek a Nemzeti alaptantervben -2012

11. A műveltségterületek felépítése

12. „Minden, ami megtanulható, verseng egymással.”

13. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok • Az erkölcstan oktatása • A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok • Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés • A mindennapos művészeti nevelés • Az idegennyelv-oktatás • Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata • A szakiskolai nevelés • A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata • Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei • A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

14. A Műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk – környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

15. Műveltségi területekközös kiemelt céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata;

16. Műveltségi területekáltalános jellemzői • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

17. Magyar nyelv és irodalom Kiemelt célok: • az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása; • az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata; • képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak. • Kiemelt feladat: • az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése;

18. Idegen nyelvElérendő szintek Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

19. MatematikaAlapelvek, célok Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! 1-4. évfolyam • Fejben történő műveletvégzés; • Egyszerűbb mértékegység átváltások; • A mindennapi életben előforduló problémák; • Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság; 9-12. évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!

20. Ember és társadalom Kiemelt célok: • a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése; • a narratív megismerési mód alkalmazása; • a történeti gondolkodásmód kialakítása; • kollektív identitásképzés; • problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

21. 6. téma felosztása

22. Erkölcstan 5–8. évfolyam 1. Az emberi természet 2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság 3. Társas kapcsolatok 4. Az emberi társadalom 5. A vallás világa 6. A kereszténység és Európa

23. Ember és természet Kiemelt célok: • a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet; • új, egységes szerkezet kiépítése; • a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását; • mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; • a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

24. Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése. Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszere; Felépítés és működés kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és egészsége; Környezet és fenntarthatóság.

25. Művészetek legfőbb céljai Kiemelten kezeli: az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést; a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését; az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást; a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését; a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait; a dráma és média integratív elemeit; a műveltségterületek közötti kapcsolódások lehetőségét (pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel).

26. Nemzetközi kitekintés - tendenciák • Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) • A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) • Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

27. Az online véleményezés eredményei számokban 648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

28. A szöveghez érkezett online vélemények aránya

29. Néhány azonosított probléma I.

30. Néhány azonosított probléma II.

31. A kerettantervek törvényi háttér • „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: • a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

32. Jóváhagyott kerettantervek Az OH által nyilvántartott : 69 db • Általános iskola: 40 db - 1-4. évfolyam: 31 db - 5-8. évfolyam: 39 db • 8 osztályos gimnázium: - • 6 osztályos gimnázium: 1 db • 4 osztályos gimnázium: 19 db • Szakközépiskola: 2 db • Szakiskola: 12 db • Nemzetiségi: - • Két tanítási nyelvű: 2 db • SNI: 6 db • Felnőttoktatás: 1 db

33. A kerettantervi koncepció • Alap: külön kerettantervi „csomagok”, mappák legyenek minden iskolatípusra / képzési formára. • Kerettantervi csomagok tartalma: • általános bevezetők: célok, feladatok; • tantárgy kerettantervek. • Az iskolák feladata/lehetősége: • a szabad órakeret felhasználásával a helyi tantárgyi rendszer meghatározása; • a megfelelő tantárgyi kerettantervek beépítése, illetve elkészítése.

34. Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200) • Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában • Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt • A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt • A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony

35. Tervezett kerettantervi mappák • 1-8. évfolyam • 8 osztályos gimnázium • 6 osztályos gimnázium • 4 osztályos gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola (közismereti és szakképzési program) • Nemzetiségi iskolák • Két tanítási nyelvű iskolák • Speciális nevelési igényű tantervek nyelvi előkésztő osztályokkal is számolva

36. A kerettantervek tantárgyi rendszere

37. Szakiskola és Nat • A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

38. Szakközépiskola és Nat • „A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”

39. Szakközépiskolai kerettantervek • 2012 májusában elkészül egy kerettanterv, amely a közismereti óraszámok 90%-t tartalmazza majd. • A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos óraszámokkal, • A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.

40. A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések számában) 40

41. Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat? (az említések számában) 41

42. Mi okozza a legnagyobb nehézséget a tanulásban? (az említések számában) 42

43. Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni? (az említések számában) 43

44. A képzéstípusonkénti teljesítményekalakulásaFőváros, történelem, 9.évfolyam 2010. 44

45. „Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %) 45

46. Szaktárgyak struktúrája szakiskolában 9-11. évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra, Módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak, A különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak. Ütemezés: júniusig elkészül – véleményezés, átdolgozás- továbbképzés júliustól 7 régióban. 1 év próba, amikor önkéntesen lehet bevezetni. 2013. szeptembertől kötelező felmenő rendszerben.

47. Szakiskolai kerettanterv • Szakít a hagyományos tantárgyi felosztással: - Közösségfejlesztés (osztályfőnöki), • Természetismeret, • Magyar-művészet-kommunikáció- informatika-média • Történelem-társadalomismeret, • Idegen nyelv, • Matematika, • Testnevelés

48. „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy fölkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk.” Szentgyörgyi Albert