Az új Nemzeti alaptanterv

1. Az új Nemzeti alaptanterv Kaposi József

2. Alapelvek Az oktatás közfeladat: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A Nat szimbolikus dokumentum: • tartalma üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a fejlesztők mellett a laikusokhoz is szól, • elvonatkoztatási szintje, alapja az egységességnek és differenciálásnak.

3. A Nat törvényi háttere • Nemzeti alaptanterv biztosítja: • az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, • az iskolák közötti átjárhatóságot , • meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, • kötelező rendelkezéseket állapít • meg az oktatásszervezés körében, • különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

4. A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

5. Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek • Erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság

6. A Nat struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei • A köznevelés feladata és értékei • Fejlesztési területek – nevelési célok • Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  • A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás • A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés • A kulcskompetenciák • Műveltségi területek • A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai

7. A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: • a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, • a közjóra való törekvés megalapozása, • a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

8. Fejlesztési területek – nevelési célok • Az erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság • Pályaorientáció • Gazdasági és pénzügyi nevelés • Médiatudatosságra nevelés • A tanulás tanítása

9. Részletek 1. Erkölcsi nevelés „A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. (…)” A családi életre nevelés „A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. (…)”

10. Részletek 2. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés „A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. (…) Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. (…)” Állampolgárságra, demokráciára nevelés „A demokratikus jogállam működésének alapja az aktív állampolgári részvétel, amely erősíti a társadalmi kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a szolidaritás jellemzi. (…)”

11. Részletek 3. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség „A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. (…)” Fenntarthatóság, környezettudatosság „A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, a megújulási képességükre tekintettel használja. (…)”

12. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok • Az erkölcstan oktatása • A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok • Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés • A mindennapos művészeti nevelés • Az idegennyelv-oktatás • Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata • A szakiskolai nevelés • A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei • A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

13. Az erkölcstan oktatása A Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása a kötelező tanórai keretben történik. • 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, az Ember és társadalom, az Életvitel és gyakorlat, valamint a Művészetek műveltségterületek vonatkozó fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadóak. • 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek.

14. Egész napos iskola Az általános iskola a Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma: • a tanórai és más foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi; • lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit; • a kötelező tanórákon túl a délutáni foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más egyéb foglalkozásoknak, az önálló tanulásnak.

15. A mindennapos testnevelés • Heti öt testnevelés; • heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett valamint más sporttevékenységekre fordítható; • a heti két óra kiváltható továbbá iskolai sportkörben való sportolással, vagy  a tanuló kérelme alapján  sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel.

16. A mindennapos művészeti nevelés • Mindennapos művészeti oktatás 1-4 évfolyamon; • a délutáni foglalkozásai keretében is; • 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit.

17. A szakiskolai nevelés A szakiskolában folyó nevelés számára a szakiskolai kerettantervek az irányadóak: • a kötelező tanórai foglalkozások harminchárom százalékát fordítják a Nat követelményeinek megvalósítására; • a kerettantervek kialakítása egyrészt a Nat kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épül; • másrészt a szakiskola közismereti és szakmai tárgyainak együttesét figyelembe véve érvényesíti a műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési követelményeit.

18. A kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikai kompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • A hatékony, önálló tanulás

19. A Műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk – környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

20. Műveltségi területekközös kiemelt céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata;

21. Műveltségi területekáltalános jellemzői • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

22. Közműveltségi tartalmak Három iskolai szakaszban: • 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása • „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája” Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában • Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

23. Műveltségterületek ajánlott százalékos aránya * Csak a minimális százalékos arány. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII törvény a szakiskolákban zajló, közismereti tárgyakat érintő képzésről a következőképp rendelkezik: A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

24. Műveltségterületek ajánlott százalékos aránya Nemzetiségi iskolák számára * Csak a minimális százalékos arány.

25. Magyar nyelv és irodalom Kiemelt célok: • az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása; • az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata; • képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak. • Kiemelt feladat: • az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése;

26. Jellemzők • irodalomismeret és - értés nem lehetséges a művek ismerete nélkül; • a 20. századi magyar irodalom több, meghatározó irodalmi vonulatát nevesíti; • a kortárs irodalom jelentősebb arányban van jelen; • a nemzeti kánon részét képező alapvető művek könyv nélküli tudása minden képzési szinten követelmény;

27. Közműveltségi tartalom5-8. évfolyam epika: • magyar népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról,Toldi és még két mű; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső két-három novellája; Mikszáth Kálmán két-három műve; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond két műve, Örkény István egy-két novellája, Petőfi Sándor: János vitéz; • egy XX. századi magyar ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (Csukás István, Fekete István, Gion Nándor, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra Ferenc, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); • két-három magyar kortárs szépprózai alkotás; • egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból.

28. Közműveltségi tartalom5-8. évfolyam líra • Ady Endre: A föl-földobott kő, Sem utódja, sem boldog őse… és még két műve; Arany János: Családi kör; Babits Mihály egy-két műve, Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még egy műve; Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; József Attila: Mama, Rejtelmek és még két műve, Juhász Gyula egy-két műve, Kosztolányi Dezső két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy gondolat bánt engemet, István öcsémhez, Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert..és még öt műve; Radnóti Miklós: Nem tudhatom és még egy műve, Szabó Lőrinc két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy műve; Weöres Sándor két műve; • öt magyar kortárs lírai alkotás. • a dráma és a színház világa: • egy színmű.

29. Idegen nyelv Kiemelt célok: • a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározása; • a nyelvtanulási stratégiák kialakítása; • a kommunikatív kompetencia fejlesztése; • a célnyelvi műveltségés az interkulturális kompetencia fejlesztése; • a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása.

30. Feltételek • 4.évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell idegen nyelvet tanulni (hamarabb is elkezdhető); • az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelv kötelező; • gimnáziumokban, ill. olyan szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak, két idegen nyelv kötelező; • igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás;

31. Elérendő szintek Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

32. Matematika Kiemelt célok: • a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztése; • a problémafelvetésének, pontos megfogalmazá-sának és a modellalkotás folyamatának segítése; • a műveltségterület összehangolása más tudományterületekkel; Tervezet kialakításának fő koncepciója: • a tananyagtartalomban jelentős hangsúlyeltolódások legyenek;

33. Alapelvek, célok Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! 1-4. évfolyam • Fejben történő műveletvégzés; • Egyszerűbb mértékegység átváltások; • A mindennapi életben előforduló problémák; • Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság; 9-12. évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!

34. Közműveltségi tartalom5-8. évfolyam Statisztika, valószínűség: Statisztika • Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. • Számtani közép kiszámítása. A valószínűség-számítás elemei • Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. • Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása.

35. Ember és társadalom Kiemelt célok: • a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése; • a narratív megismerési mód alkalmazása; • a történeti gondolkodásmód kialakítása; • kollektív identitásképzés; • problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

36. Közműveltségi tartalmak (Történelem) • 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); • az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; • a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;

37. Hosszmetszeti és visszatérő témák (Történelem) 5-8. évfolyamon: 9-12. évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki:

38. Témakörök (Történelem) • Az őskor és az ókori Kelet • Az antikvitás • A középkori Európa • A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába • A világ és Európa a kora újkorban • Magyarország a XVII-XVIII. században • Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon • A nemzetállamok kora • Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében • Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében • A globalizálódó világ és Magyarország

39. 6. téma felosztása

40. Ember és természet Kiemelt célok: • a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet; • új, egységes szerkezet kiépítése; • a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását; • mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; • a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

41. Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: • Tudomány, technika, kultúra; • Anyag, energia, információ; • Rendszere; • Felépítés és működés kapcsolata; • Állandóság és változás; • Az ember megismerése és egészsége; • Környezet és fenntarthatóság. Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.

42. Tevékenykedtető, cselekvő szerep • Szükségszerű a: • tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása; • a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása; • az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának elsajátítása. • Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) • Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. • Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

43. Véleményezés Online felületen lehet hozzászólni a tervezethez.

44. Véleményezés • A véleményező felületet az OFI honlapján a Nemzeti alaptanterv (Nat) szövegtervezetét tartalmazó oldaláról, valamint a felmeres.ofi.hu címen lehet majd elérni. • A működő felület felhasználóbarát, mivel strukturáltan jelennek meg a kérdések, és nem igényel komoly informatikai előképzettséget. • A véleményezők Nat bevezetőjéhez és a különböző területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg észrevételeiket. • Az adatfelvétel teljesen anonim.

45. Véleményezés Matematika • Írja le a műveltségterület "Alapelvek, célok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! • Írja le a műveltségterület "Fejlesztési feladatok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! • Írja le a műveltségterület "Közműveltségi tartalmak" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! • Ha vannak a műveltségi területtel kapcsolatos egyéb észrevételei, kérjük, foglalja össze őket pár mondatban!

46. Tartalmi fejlesztés összegzése • A fejlesztési feladatok – nevelési célok, valamint az új ismeretkörök, tartalmak kereszttantervi „szálként” hassák a pedagógia tartalmakat; • a fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg; • a kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal; • hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).