NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA2005 - 2013 Szemeti Simon

Miért kell? Szemeti Simon

A stratégiai tervezés folyamata • Végeredmény: • A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát • A Kormány 2006. január 11-ei ülésén elfogadta az NTS kormányzati intézkedési tervét Szemeti Simon

A stratégia pozicionálása • ágazati stratégia* • a célok elérése csak együttes fellépéssel oldható meg • kormányzati szintű koordinációt igényel • időhorizontja 2005-2013, melynek vége egyezik az Európai Unió 2007-2013-as tervezési ciklusának végével • a turizmusfejlesztési stratégia és az NFT céljai egy irányba mutatnak (pl.: versenyképesebb gazdaság, humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés) • Folyamatosan összhangot kell teremteni a Stratégia, a NFT és az Uniós kertfeltételek között *A turizmus különféle gazdasági ágazatokat érint, horizontális jellegéből adódóan nem tekinthető egyetlen szektornak. A kezelhetőség kedvéért az NTS azonban ágazatnak illetve szektornak nevezi a turizmust. Szemeti Simon

Az NTS fejezetei: • 0. Bevezetés bemutatja a stratégia hátterét, és meghatározza a vizsgált területet • 1. Helyzetelemzés • 2. SWOT analízis a terület megismerését jelentik, a stratégia-készítés inputját adják • 3. Jövőkép  Értékalapú célállapot   Hatékony működési rendszer kialakítása    Új turisztikai intézményrendszer kialakítása • 4. Stratégiai irány a célkitűzések rendszerének lebontása • 5. Célkitűzések és eszközök • 6. Pénzügyi tervezés a beavatkozás lehetséges módjait, illetve forrásigényét határozzák meg • 7. Megvalósítás és monitoring a stratégia végrehajtását és nyomon követését végző intézményrendszert mutatja be • 8. A stratégia konzisztenciája és koherenciája egyes központi jelentőségű területek és más stratégiai dokumentumok relevanciáját és összhangját vizsgálja • 9. Ex-ante értékelés • 10.Mellékletek Szemeti Simon

Új megközelítés szerint a turizmus nem csupán egygazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként.Fő célja azéletminőség javítása, valaminthozzájárulás a fenntarthatósághoz.A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogya turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Szemeti Simon *GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus makrogazdasági szerepe, 2004. október

Stratégia célrendszere • A hazai turizmus versenyképességének növelése • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés A turistafogadás feltételeinek javítása Attrakciófejlesztés • Termékfejlesztés • Desztináció fejlesztés • Kiemelt desztinációk fejlesztése • A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása • A turisták komfortérzetének növelése N T S 2005-2013 Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás • Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása • Regionális intézményrendszer átalakítása • A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása Szemeti Simon

PILLÉREK SZERINTI ELEMZÉS Szemeti Simon

1. Versenyképesség és életminőség 1.1 Versenyképesség meghatározói Ár-, árfolyam-politika ár-érték, vagy ár-szolgáltatás arány Vállalkozás-szerkezet a hazai turisztikai vállalkozások döntő része a KKV szektorba sorolható Adózás Vízumpolitika 1.2 A turizmus életminőségre gyakorolt hatásai a turizmus nem csak jövedelemtermelő gazdasági ág • növelheti szűkebb környezetünk erőforrásainak megbecsülését • kedvezően hat a munkaerő-piaci helyzetre • életszínvonal javító tényező • az épített értékek hasznosításával elősegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a fenntartásukhoz • elősegíti a tradíciók, szokások élővé tételét és fennmaradását Szemeti Simon

2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek • Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű* vonzerőt csak Budapest, a Balaton és egyes gyógyfürdők jelentenek. • 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínű, egyedi kultúrával rendelkező ország. • A természeti környezet számos kisebb jelentőségű, de adott célcsoportok számára kedvező lehetőségeket, pl. folyó- és állóvizeket, barlangokat, kirándulásra, kerékpározásra, lovaglásra alkalmas területeket biztosít. *olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak Szemeti Simon

2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Egészségturizmus • gyógy- és termálvizek (Magyarország rendelkezik a világ 5. legbővebb termálvíz kincsével. ) *olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak **Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 34. old Szemeti Simon

2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Ökoturizmus • a valóban magas színvonalú, komplex termékek és szolgáltatások kialakítása még nem történt meg • természetjárás a turizmus egyik legalapvetőbb, legkönnyebben megvalósítható formája (a turistaútvonalak sok esetben elhanyagoltak) Szemeti Simon

2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Víziturizmus A Duna, a Tisza, illetve mellékfolyóik Magyarországon 1360 kilométer hosszan hajózhatók. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó mintegy 700 km2 vízfelülettel rendelkezik. Kajak, kenu, evezős csónak – részére 3870 kilométeres víziút áll rendelkezésre. • a vitorlásturizmus minőségének fejlesztése • a vízi túrázáshoz jól kiépített kiszolgáló infrastruktúra szükséges Vadászturizmus A magas fajlagos költéssel jellemezhető turisztikai termékben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva . Szemeti Simon

2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Lovas turizmus Lovasturisztikai létesítmények és szolgáltatások szinte az ország egész területén megtalálhatók . Kevés: lovas oktató, nyelvismeret, kijelölt túraútvonal Kerékpáros turizmus Hiányos az úthálózat, nem megfelelőek a kerékpáros szolgáltatások (szerviz, szállás, stb.) Kempingezés Leromlott állapot, alacsony színvonal Golfturizmus Presztízs sport, célcsoportja magas költési hajlandóságot mutat, Jó lehetőséget jelent a környezetileg leromlott területek újjáépítésére, felélesztésére. Szemeti Simon

2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Gasztronómia Kihasználatlanok a gasztronómiában és a kulturális értékek, folklór-hagyományok összekapcsolásában rejlő lehetőségek. Komplex kínálat: megfelelő alapanyag, technológia, kiszolgálási színvonal, szolgáltatások kellenek. Borkultúra borutak kapcsolódó programokkal Falusi turizmus a vidékfejlesztés alternatív gazdasági lehetősége, komplex turisztikai termék, amelyhez a vendéget odacsalogató attrakciók, a marketing, valamint a képzett humán erőforrás egyaránt hozzátartoznak Népművészet, szellemi kulturális örökségek Vallási turizmus Várak, kastélyok Magyarországon 718 védett kastély és kúria található . (kereskedelmi szálláshely, múzeum, várszínház, várjátékok ) Szemeti Simon

2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Építészeti értékek, kulturális világörökségek Önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt, ezért a helyszíneknek más attrakciókkal közösen történő piacra vitele, komplex termékké alakítása szükséges. Rendezvények, fesztiválok Időben meghirdetett, térben és időben koordinált rendezvények kellenek. Hivatásturizmus (MICE) kongresszusi-, üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus Innováción alapuló vonzerők („témapark”) a család minden tagja találhat magának egy egész napra szórakozást (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a Magyar Vasúttörténeti Park, aquaparkok ) Szemeti Simon

2. A turizmus kínálata 2.2 Információszolgáltatás, tájékoztató rendszer • turistabarát tájékoztató rendszer • egyes turisztikai célterületeken hiányzik a komplex desztináció-mendzsment, ezáltal nincs integrált tervezés és végrehajtás • on-line turisztikai információs rendszer folyamatosan karbantartott adatbázisa 2.3 A turisztikai régiók bemutatása Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Balaton, Budapest – Közép-Dunavidék, Észak-Magyarország, Tisza-tó, Észak-Alföld, Szemeti Simon

3. A turistafogadás feltételei 3.1 Elérhetőség • földrajzi fekvése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja • korszerűtlen centrális úthálózat (közút, vasút) • az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya • rossz elérhetőség, a kedvezőtlen közlekedési szerkezet, a nem kielégítő színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások (pl. Ferihegy --- a fedett és őrzött parkoló, a kötöttpályás gyors városi összeköttetés, a repülőtéri szállodák hiánya) Szemeti Simon

3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Szálláshelykínálat • koncentráció és területi egyenlőtlenségek jellemzik • kevés a színvonalas ifjúsági szálláshely • megszűnt a turistaházak-kulcsosházak rendszere • alacsony a kapacitáskihasználtság • különösen Budapesten került előtérbe a szállodalánchoz, brandhezvaló tartozás • üzemeltetők elsődleges eszközként használták az árcsökkentést • alkalmazott munkaerő képzettségi foka jó, nyelvtudásuk átlagos, vendégbarát viselkedésük, tájékozottságuk, segítőkészségük nagymértékben hozzájárul a komfort-érzet javításához Szemeti Simon

3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Szálláshelykínálat Szemeti Simon * www.ksh.hu adatai alapján

3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Vendéglátás • hiányoznak a hagyományos „kockás-abroszos” éttermek, a különleges étel-specialitásokat kínáló vadvendéglők, halászcsárdák, • túl sok a gyorsétkezést biztosító étteremlánc , • kevés a szakképzett középszintű munkaerő, • magasabb minőségi kategóriába tartozó éttermek a belföldi turisták számára gyakorlatilag megfizethetetlenek, • hétköznapi életben az étteremben étkezés nem jellemző a magyar lakosságra, Szemeti Simon

3. A turistafogadás feltételei 3.3 Komfortérzet A belföldiek és a hazánkba érkező külföldiek komfortérzete alapvetően meghatározza itt-tartózkodásuk és visszatérési hajlandóságuk alakulását. A „vendégbarát nemzet”, „barátságos vendéglátók” kép fokozatosan halványul. Komfortérzet meghatározói az emberi kapcsolatok mellett: • a környezet minősége, tisztasága, ápoltsága, • az információhoz jutás lehetősége, • a közbiztonság és biztonságérzet, • a gondos és alapos, idegen nyelven intézhető panaszkezelés, • a tömegközlekedés turistabaráttá és vonzóvá tétele, • a kulturált és tiszta nyilvános illemhelyek stb. Szemeti Simon

4. Emberi erőforrás • 4.1 Oktatás, képzés a turizmus még mindig divatszakma, évről-évre bővülnek az oktatási és képzési lehetőségek, egyes szakágak tekintetében továbbra is hiány tapasztalható, a felsőoktatásban túlképzés van, a középfokú, illetve a szakképzés pedig nem a keresletnek megfelelő felkészültségű szakembereket bocsát ki, nem áll rendelkezésre teljes körű információ a turizmus területén alkalmazott munkaerő tényleges helyzetéről (alkalmazottak száma, végzettség, szakmai képesítés), a jövőbeni munkaerőigények alakulásáról, és a szakképzési szükségletek előre-jelzéséről, hiányzik a sikeres továbblépéshez nélkülözhetetlen konzekvens normarendszer, Szemeti Simon

4. Emberi erőforrás 4.2 Munkaerő-piaci helyzet Szemeti Simon

4. Emberi erőforrás 4.2 Munkaerő-piaci helyzet A turizmus minden szinten jól képzett, elhivatott, barátságos humán erőforrást igényel, ugyanakkor a jelenlegi körülmények között az ágazat nem minden helyen jelent biztonságos megélhetést. Okai: • szezonális nyitva tartás, • bejelentés nélküli foglalkoztatás, • az elvárásokhoz képest (iskolai végzettség, gyakorlat, több műszakos munkaidő, túlóra) alacsony fizetések (jellemző a minimálbér). Szemeti Simon

4. Emberi erőforrás 4.3 A turizmus megítélése • Alakosságnem lehetőségként, „élményként” éli meg a turizmust. • A politikusok és a gazdaság irányítóinak többsége aturizmust a viszonylag magas GDP részesedés ellenére is csak a szavak szintjén tartja fontosnak. • A turistákkal közvetlenül nem találkozó turisztikai szakemberek egy részéből hiányzik az együttműködés, a legtöbb probléma esetén minden segítséget az államtól várnak, és sokak célja még mindig a rövid távú profitmaximalizálás. • A turistákkal személyesen kapcsolatba kerülő munkavállalók turizmus iránti elkötelezettsége eldöntheti, hogy a turista visszatér-e még egyszer az országba. • A turizmust érintő területeken dolgozók (például múzeumi szakemberek, turistákkal közvetlen kapcsolatban levő munkavállalók, pénztárosok, taxisok stb.) közül viszonylag kevesen tartják a turizmust hasznosnak. Szemeti Simon

4. Emberi erőforrás 4.3 A turizmus megítélése Kettős: 1, messze alulértékelt, a turisztikai szakmunkát végzők presztízse nagyon alacsony, 2, a turizmus divatszakma, vezetők presztízse magas, Ha kitörési pontról esik szó (globális pénzügyi-, gazdasági válság 2008-tól), gyakran a legelső lehetőségként a turizmus kerül említésre. Szemeti Simon

5. Működési rendszer 2005-ben Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása A nem megfelelő stabilitás, az átláthatatlanság, a nem kellőképpen definiált felelősségi és hatásköri struktúra jellemzi. Magyarországon a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel. Országgyűlés Törvényalkotó (az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvények megalkotója) Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása A Magyar Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága • Kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet. • Figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatásait is. • Feladata a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is. Szemeti Simon

5. Működési rendszer Az Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szervezeti felépítése Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Turisztikai Szakállamtitkár feladatai pl.:(korábban a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke) • a szakterületét illetően az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyedi döntések szakmai előkészítése • felelős a turizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-előterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért, azok végrehajtásáért, • gondoskodik a feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzat tervezéséről és felhasználásáról, stb. Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Országos Idegenforgalmi Bizottság • A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter (2006. augusztus 1-től ÖTM) tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik. • Tagjai a jelentősebb turisztikai szakmai szervezeteket, valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokat képviselik. • Részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében. • Javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére. Figyelemmel kíséri és értékeli • a belföldi és nemzetközi turizmus fejlődését, • a lakosság turisztikai igényeinek alakulását • a turizmus társadalompolitikai hatásait, • a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Magyar Turizmus ZRt • A Miniszterelnöki Hivatal egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet. • Tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. • Promóciós és PR tevékenység folytatása belföldön és külföldön. • Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön. Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) • ellátja a regionális idegenforgalmi állami feladatokat és segíti az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását, • kialakítják a régió turizmus politikáját és koordinálják annak végrehajtását, • segítik a turisztikai infrastruktúra fejlesztését • koordinálják a non-profit jellegű turisztikai marketing-, termékfejlesztési- és információs munkát. Regionális Marketing Igazgatóságok (RMI) • a RIB munkaszervezete, • a működésével kapcsolatos ügyintézési, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendőket látja el Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Tourinform irodák • A helyi önkormányzatok, illetve társulásaik, valamint turisztikai szervezetek üzemeltetik az MT ZRt.-vel kötött névhasználati és együttműködési megállapodás alapján. • Az irodák működtetése az önkormányzatok aktuális anyagi helyzetének függvénye. • Alaptevékenységük a turisták versenysemleges tájékoztatása a magyarországi turisztikai árualapról. • Részt vesznek a települési marketingtevékenység ellátásában, szállás és programközvetítésben és útikönyv, képeslap stb. értékesítésében. Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.2 A turizmus ösztönző rendszere • Turisztikai célelőirányzat a költségvetésben, Szakmai célok támogatása pályázati forrásokból pl.: • Nagyrendezvények támogatása • Regionális turisztikai pályázatok • Turisztikai marketing • Regionális Operatív Program: a turisztikai fejlesztések legfontosabb forrása • Fejlesztés területei: • turisztikai attrakció, • kapcsolódó szolgáltatás • desztináció-menedzsment • Üdülési csekkrendszer Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.3 Partnerség A turisztikai kínálat fenntartható fejlesztésének és versenyképes működésének előmozdítása érdekében a jelenleg nagyrészt függetlenül működő szervezetek, illetve függetlenül végzett tevékenységek összehangolására van szükség. A regionális intézményrendszer átalakítása • Nagyobb függetlenség • Területi lehatárolás – prioritási lista felállítása • Tervezési-statisztikai régiók helyett igazítás a közigazgatási szerkezethez • Regionális desztináció menedzsment felállítása Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Helyi desztináció-fejlesztés Egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció menedzsment szervezet (RDMSZ) látja el (pl. települési, kistérségi vagy egyéb önkormányzati társulás). Feladatai: • Termékfejlesztés • Helyi szintű turisztikai promóció • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • Tourinform iroda működtetés Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Regionális szintű desztináció-fejlesztés A térségek, tájegységek sajátos építészeti-, természeti-, és népi hagyományait kell szem előtt tartani. Feladatai: • Kutatás-elemzés • Termékfejlesztés • Regionális szintű turisztikai promóció • Információs rendszer használata és működtetése • Tourinform iroda működtetése • A pályázati rendszerekben való közreműködés • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • Oktatás, továbbképzés • Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás • Hálózatépítés, együttműködés • Monitoring Szemeti Simon

5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Nemzeti szintű desztináció-fejlesztés A jelenlegi Magyar Turizmus ZRt. átalakításával jönne létre Feladatai: • Kutatás-elemzés • Termékfejlesztés • Nemzeti turisztikai promóció • Információs rendszer használata és működtetése • A pályázati rendszerekben való közreműködés • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • Oktatás, továbbképzés • Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás • Együttműködés a regionális szervezetekkel • Monitoring Szemeti Simon

HORIZONTÁLIS TÉMÁK 1. Élménylánc • A turizmus az egyetlen olyan iparág, amelyben az emberi tényező és az ember által átélt élmény kulcsszerepet játszik. • Az utazási szándék megfogalmazódásától kezdve a szervezés fázisán, a konkrét utazás során szerzett és az utazási élmények visszaidézésekor megélt élmények összessége adja azt a komplex érzetet, képet, hangulatot, amely magát az utazást, a megszokott életstílus minőségi változását jellemzi. • Cél: az élményt jelentő „láncszemek” összekapcsolása, láncolattá kötése és az életminőség javítása. Szemeti Simon

HORIZONTÁLIS TÉMÁK 2. Fenntartható fejlődés • A turizmus a természeti és a kulturális vonzerőkre épül, ezért azok fenntartható módon történő hasznosítása a turizmus jövőjének záloga. • A fenntarthatóságnak azt kell jelentenie, hogy a turizmus alapjául szolgáló erőforrások, valamint a turizmus által érintett személyek a hasznosításon keresztül ne szenvedjenek el olyan hatásokat, amelyek visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indítanak el. • Jelenleg nem létezik olyan indikátorrendszer, amely alapján adott fejlesztésről, szolgáltatóról, vagy desztinációról megállapítható lenne, hogy a fenntartathatóság elveit figyelembe véve működik. Szemeti Simon

HORIZONTÁLIS TÉMÁK 3. Esélyegyenlőség 1. Leszakadó csoportok nem részesülnek – sem turistaként, sem a turizmusban érdekeltként – a turizmus előnyeiből 2. Segítséggel élők 3. Nemek közötti esélyegyenlőség Szemeti Simon

HORIZONTÁLIS TÉMÁK 4. Határon átnyúló turisztikai kapcsolatok • A hazánkkal szomszédos országok már a jelenben is, de rövid- és középtávon mindenképpen erős versenytársakat jelentenek. • határ menti régiók együttműködések lehetőségei pl.: a tájegységek, illetve az egyes termékek fejlesztése számos területen a beruházásoktól a tematikus utak kialakításán át a marketing tevékenységig. Szemeti Simon

HORIZONTÁLIS TÉMÁK 5. Piaci szegmensek A stratégia megírásának időpontjában nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű strukturált információ, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia egyetlen kiemelt szegmenssel foglalkozik, amelynek fejlesztésétől jelentős mértékben függ a turizmus jövője: • az ifjúsági turizmus Szemeti Simon

Összefoglalva Értékalapú célállapot Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés • minőségorientált magatartás és igényesség; • országos minőségbiztosítási és védjegyrendszer; • létbiztonságot és vonzó perspektívát jelentő ágazat; • a belföldi turizmus bővülése; • elismert és támogatott ágazat; • akadálymentesítés, nyitott vállalkozói szemléletmód; • a turizmus jelentőségének elismerése felsőbb szinteken Szemeti Simon

Összefoglalva Értékalapú célállapot Attrakciófejlesztés • A turisztikai termékfejlesztés összehangolt rendszere révén az országos, regionális, helyi és kistérségi fejlesztések szinergiája érezhető • Európai Uniós támogatások segítségével és a magánszféra együttműködésével jelentős hatású, nemzetközi szinten is jelentős vonzerővel rendelkező attrakciók jönnek létre • Magyarország, mint turisztikai desztináció, sokszínű vonzerőn alapuló, stabil, de a változó fogyasztói igényeknek is megfelelni képes, területileg kiegyensúlyozott turisztikai kínálattal rendelkezik. Szemeti Simon

Összefoglalva Értékalapú célállapot A turistafogadás feltételeinek javítása • A Közép-európai országok közül az egyik leggyorsabban és legbiztonságosabban megközelíthető ország (közúthálózat, vasúthálózat, regionális repülőterek, hajókikötők) • Komplex turisztikai kínálat (a szállás- és vendéglátóhelyek területi illeszkedése a turisztikai attrakciók alapját képező vonzerőkhöz) • Vendégszeretet, turistabarát közszolgáltatások, tiszta, rendezett környezet, közbiztonság Szemeti Simon

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013