Természetvédelmi biológia

1. Természetvédelmibiológia

2. Fátlan élőhelyek védelme Gyepek

3. A gyepek jelentősége Magyarországon • A XX. elején még az egész kontinensen elterjedtek voltak, de az utóbbi évtizedekben számuk riasztó mértékben megfogyatkozott. • Füves élőhelyeink kiemelkedő jelentőségűek, védelmük, fenntartásuk a magyar természetvédelem egyik legfontosabb feladata. • Minden gyeptípusnak sajátos szerepe van. • A hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás alakította ki. • Az 1996. évi Természetvédelmi törvény alapján a természetközeli állapotú gyepek természeti területként kezelendők, gyepgazdálkodás a gyeptípusnak megfelelő legeltetéssel, kaszálással, vegyszerek mérsékelt, természetkímélő használatával történhet.

4. Történeti áttekintés • A honfoglalás időszakában a füves élőhelyek kiterjedése kb. 30%. • A népvándorlás korában és a honfoglalás után ez az arány növekedett. • A török hódoltság idején az erdőterület rovására nőttek a legelők. • XVIII. sz. a maradék löszgyepek feltörése, szántóvá alakítás. • XIX. sz. folyószabályozás, mocsaras területek lecsapolása. • Később a szántóföldi növénytermesztés szerepe nő, a gyepek fragmentálódása figyelhető meg.

6. Füves területek kezelése –általános információk • Füves területek kialakításábanaz évszázadokon át alkalmazott kezelésnek, gazdálkodásnak döntő szerepe van. • Csak így előzhető meg a szukcesszió: a cserjésedés, erdősödés. • A legeltetés, kaszálás, égetés a szukcessziós folyamatok megállítását, őshonos gyepalkotó fajok terjeszkedését, idegenhonos fajok megtelepedését is eredményezi.

7. Gyephasználati módok • Hagyományos gazdálkodási mód – A XX. sz. elejéig általánosan jellemző volt. Változatos földhasználat, alacsony intenzitás. Csak állati és emberi erő alkalmazása. • Külterjes mezőgazdaság – Modern gépeket használnak, nagyobb hozamú fajtákat alkalmaznak, ez a természeti értékek számára kevésbé kedvező. • Belterjes mezőgazdaság –Iparszerű eljárások, tápanyagtartalmat mesterségesen növelik, talaj- és vízviszonyokat megváltoztatják.

8. A gyepek történeti hasznosítása Extenzív legeltetés Extenzív kaszálás

9. Extenzív gyepgazdálkodás hatása • Nagyobb a természetszerű vegetáció aránya, mint az intenzív rendszerek esetében. • A talaj alacsonyabb tápanyagtartalma sok veszélyeztetett faj számára biztosít kedvező körülményeket. • Nagyobb az élőhelyi diverzitás.

10. Intenzív gyepgazdálkodás hatása • Gépi kaszálás hatása. • Nehéz gépek miatt a talaj károsodik, a gyepek gyomosodnak. • Az állattartásban új fajták jelentek meg. • Nagy termőképességű teheneknél nem elég a legelés, kaszálásra tértek át. • A műtrágyák a gyepek fajösszetételét befolyásolják. • Gépekkel a gyepterületek könnyen feltörhetők, az ökológiai viszonyok megváltoznak. • Vízgazdálkodási gépekkel a lecsapolás, öntözés egyszerűbb.

11. természetes veszélyforrások antropogén veszélyforrások Gyepek veszélyeztető tényezői A gyepeket általánosan veszélyeztető tényezők cserjésedés, erdősülés (szukcesszió) intenzív gyepgazdálkodás gyepek feltörése gyepek beerdősítése extenzív hasznosítás megszüntetése

12. Gyepek veszélyeztető tényezői • Természetes veszélyforrások: • Cserjésedés, erdősülés (szukcesszió) Ok: A korábbi művelési módok megváltozása, megszűnése, illetve háttérbe szorulása.

13. Cserjésedő/erdősülő terület

14. Gyepek veszélyeztető tényezői • 2. Antropogén veszélyforrások • Intenzív gyepgazdálkodás • Gyepek feltörése • Gyepek beerdősítése

15. Fiatal feketefenyves ültetvény homokpusztagyep helyén

16. Nedves rétek Száraz gyepek Löszgyepek Homoki gyepek Lejtőgyepek (lejtősztyeppek, pusztafüves lejtők) Sziklagyepek A magyarországi füves élőhelyek rendszere • Láprétek • Mocsárrétek • Üde és nedves magaskórósok Üde rétek Sovány gyepek Félszáraz gyepek Sziki növényzet

17. Láprétek • Veszélyeztető tényezők és a megfelelő gyephasználat tv. szempontjai • A korábbi évszázadokban a nedves láprétek döntő hányadát lecsapolták. • Kis állományaik fragmentáltak, sokféle veszélyforrásnak kitettek: • nádasodás • műtrágyázás, tápanyagbemosódás, -felhalmozódás • kiszáradás, eljellegtelenedés, gyomosodás • invazív lágyszárúak terjedése

18. Mocsárrétek • Veszélyeztető tényezők • kiszárítás, lecsapolás következtében jellemző és értékes fajaik eltűnnek • túlzott emberi igénybevétel → szegényedő fajkészlet, zavarástűrő fajok uralma • műtrágyák, vegyszerek bemosódása a szomszédos szántóterületek felől • kezelés felhagyása → özönnövények (főként Solidago spp.) előretörése

19. Kaszált ártéri mocsárrét a Rába mentén

20. Üde rétek • Veszélyeztető tényezők • időszakos felhagyás következtében gyorsan erdősül • gazdasági szempontú felülvetés, trágyázás

21. Sziki növényzet (sziki gyepek) • Veszélyeztető tényezők és a megfelelő gyephasználat tv. szempontjai • A szikes puszták hagyományos használati módja a legeltetés. • Kevésbé érzékenyek a legeltetési módra és intenzitásra. • Veszélyeztető tényezők: • legeltetés megszűnése • belvízelvezetések, csatornázások • A jobb fűhozamú sziki réteket • egyszeri kaszálást követően nyáron • legeltetéssel tartották fenn. • Állományaikat itt a fentieken túl • a beszántás, műtrágyázás is • fenyegeti.

22. Löszgyepek • Veszélyeztető tényezők • A 20. század elejétől a legeltetés nagymértékű csökkenése következtében megindult a cserjésedés. • Feldarabolódás (fragmantáció) → fajkészlet elszegényedése, gyomosodás

24. Homoki gyepek • Veszélyeztető tényezők • A korábbi évszázadokban különösen a zárt homokpusztagyepek sérültek leginkább, pusztulásuk mértéke a löszgyepekéhez hasonló • magas állatlétszámmal történő legeltetés évszázadokon át • homokmegkötést célzó kiterjedt fásítások (fekete- és erdei fenyő, akác) • tájidegen fás- és lágyszárú fajok expanziója az épen megmaradt homoki gyepek felé • katonai célú igénybevétel (esetenként hasznos is lehet!)

25. Cserjésedésnek indult nyílt és zárt homokpusztagyep együttese

26. Homokra telepített erdeifenyves az amerikai alkörmös tömegével

27. Lejtőgyepek • Veszélyeztető tényezők • kopárfásítási programok itt is jelentősek voltak • vadállomány túltartása (taposás, legelés) • legeltetés teljes hiánya → cserjésedés, majd lassú erdősödés ill. tájidegen fafajok előrenyomulása (akác)

28. Sziklagyepek • Veszélyeztető tényezők • kopárfásítás („terméketlen” kopárok fatermelésbe vonása, ált. feketefenyővel) • túlnépesedett vadállomány (muflon, gímszarvas) • bányaművelés (nyílt kőbányák) • katonai célú igénybevétel (esetenként hasznos is lehet!) • extrém sportok (crossmotorozás, quad, siklóernyő)

29. Mészkősziklagyep, lejtőgyep és karsztbokoreredő együttese a Vértesben

30. Az aktív kezelés módjai • Legeltetés • Kaszálás • Égetés • Gyepfelújítás • Vegyszerezés • Vízgazdálkodás • Egyéb kiegészítő kezelések

31. 1. Legeltetés • A gyepkezelések legelterjedtebb módja, hatását hosszabb időn keresztül fejti ki, mint a kaszálás, égetés. • A leginkább „természetközeli” használat. • A gyepek mozaikos képének kialakításában nagy szerepe van. • Az állatfaj, -fajta, -létszám, a legelés technológiája, időbeli beosztásának megválasztásával befolyásolni tudjuk a terület térbeli szerkezetét. • Szelekciós hatás. • Taposás hatása.

32. A gyepterület teherbírása és terhelése • Túllegeltetés – alullegeltetés Az optimális állatlétszám kiszámítása • A gyep termőképessége • A termés időbeli eloszlása • Növedék • Regenerációs idő.

33. Legelő állatfajok • Az egyes állatfajok és fajták a gyepet különböző mértékben és módon veszik igénybe. Az egyes állatfajoknak (fajtáknak) a gyepre egymástól eltérő specifikus hatásuk van. • Az állatok szelektíven legelnek, ez meghatározza, hogy adott faj milyen hatással van a növényzetre. • Különböző fajok legelés szokásai igen eltérőek lehetnek, gyakran a fajták között is nagy eltérések adódnak, más-más hatás a füves területekre is. • Talajadottságok figyelembevétele. • Szarvasmarha (+), Juh (–,+), Ló (+,–), Kecske (–,+), Vízi bivaly (–,+), Házi sertés (–,+), Házi lúd és kacsa (–)

34. Legeltetés módjai • Szabad legeltetés • Szabad láb alóli legeltetés • Pányvázásos • Szakaszolásos legeltetés • Adagolásos vagy sávos legeltetés • Rendszertelen legeltetés

35. a. Szarvasmarha legeltetése • Szerepük kiemelkedő a fátlan élőhelyeink kialakulásában és fenntartásában. • Magasabb, erősebb növényzetet fogyasztja, minimum 30 cm-es füvet igényel. • Az egyedek a területen eloszlanak, egyenletesebben használják. • Szelektíven legel, mozaikossá teszi a területet. • Taposása viszonylag jelentős, de jóval kevesebb egyed fér el, így csökken a madárfészkek, ritka növények széttaposásának veszélye. • Alkalmasabb nedves és üde gyepek, ill. magasabb füvű területek legelésére, gyep fellazítására, legelők állapotának javítására.

36. a1. Húshasznú szarvasmarha legeltetése • Magyar szürke – Ridegtartásra és természetvédelmi célú gyepkezelésre alkalmas fajta. A szelektív legelés kevésbé érvényesül. • Heck – Ridegtartásra és természetvédelmi célú gyepkezelésre igen alkalmas. • Charolais – Nagytestű, ezért sokat tapos- és rág, ennek ellenére rideg tartásra alkalmas. A szelektív legelés kevésbé érvényesül. • Magyar tarka– Közepes termetű, a szürke marhához hasonlóan legel, taposása jelentősebb.

37. a2. Tejhasznú szarvasmarha legeltetése • Magyar tarka–Taposása jelentős a jól megválasztott legelő nyomás mellett is. • Holstein fries – Intenzív gyephasznosítással jár. • Egyéb kis testű szarvasmarhák – Kisebb mértékű a taposás. Nagyobb legelők legeltetésére nem alkalmasak.

38. b. Juh legeltetése • A szárazabb fekvésű, rövidfüvű gyepterületek hasznosítására alkalmas. • Talajhoz közel rágnak, a rövid- és lágyfüvű legelőket kedvelik. Mozaikos területet alakítanak ki. • 1 cm-es magasságig mindent lelegelnek, sok faj visszaszorulását okozzák. • Fás szárú fajokat nem fogyasztanak, így azok elszaporodhatnak. • A taposási kár a legkisebb a többi fajhoz képest. • A gyepes védett területek vízháztartásának természetvédelmi célból történő, részbeni rekonstrukciója után a juhlegeltetés nem megvalósítható.

39. Juhfajták • Racka – Száraz gyeptípusokra, laza talajra alkalmazható, mert kis testtömegű. Legkönnyebben kezelhető faj. • Cigája–Száraz gyeptípusokra alkalmazható, a nedves területeken kevésbé sántul le mint a merino és racka. Közepes testtömegű. • Merino–A legnagyobb testtömegű és a legkésőbb betelepített fajta. Védett természeti területeken legeltetése nem javasolt.

40. c. Ló legeltetése • A ló a száraz füves puszták legelő állata. • A rövidebb füvű élőhelyeket kedveli és szelektálva legel. • Hajlamosak egyes területeket túllegelni, másokat érintetlenül hagynak. • Legnagyobb mértékű taposást és gyomosítást okoznak. • Az igen nagy kiterjedésű pusztai élőhelyeinket, viszonylag kis növénytani értékű területeket érdemes legeltetni velük. • Domboldalak legelésére a legalkalmasabbak.

41. Lófajták Telivérek • igényesek, nehezen kezelhetők. • nagy mozgás igényű fajták legeltetése nem ajánlott. Hagyományos pónifajták • Legjobbak természetvédelmi szempontból. • Fás növényeket is fogyasztanak, felnyitják a felverődött, bokros területeket. • Felhagyott területek helyreállítására különösen alkalmasak. A hidegvérű és kis termetű fajok, fajták (Przsewalszkij ló, Hucul) minden típusú legelőt legelnek és aránylag egyenletesen.

42. d. Kecske legeltetése • Igen agresszíven, válogatás nélkül mindent lelegel. • Ha cserjésedik egy gyepterület, annak megnyitására alkalmas. • Fűféléket 3-5 cm-es magasságig rágják le, fák lombját 1,6 m magasságig képesek leenni. • Szikesek, láprétek, sziklagyepek legeltetésére nem ajánlatosak. • Nehezen kezelhetők.

43. e. Vízi bivaly legeltetése • A Kárpát-medencében nem őshonos, de évszázadok ót tenyésztett. • A szarvasmarhához hasonló módon legel. • Előnyben részesíti az üde élőhelyeket, a nedvesebb gyepeket, tavak, tócsák, csatornák, erek környékét. • Nehezebben kezelhető. • Természetvédelmi szempontból inkább vizes területek kezelésében célszerű az alkalmazásuk. • Csak rendszertelen legeltetésre alkalmas.

44. f. Házi sertés legeltetése • A hazánkban tenyésztett fajták szeretik a víz közelségét és a vízhatásnak kitett vegetációtípusokat. • A külterjes módon tartott sertéseknél a legeltetés akár teljes mértékben fedezheti a táplálék szükségletet. • Túrásukból eredő gyepszerkezet sérülése. • Mangalica: Nem válogatós, a rizómák kitúrásával nyílt és egyenetlen talajfelszínt hoz létre. A víz közelségét különösen igényli. • Csak rendszertelen legeltetésre alkalmasak.

45. g. Házi lúd és házi kacsa legeltetése • A házi lúd és a házi kacsa az alacsonyfüvű réteket kedveli, a füvet tövig rágja. • A rétek fajkészletét tönkre teszi és trágyája kiégeti a legelőt. • A legelő felhagyása után nitrofil gyomnövény vegetáció alakul ki, a terület nehezen regenerálódik.

46. Ősi jellegű háziállatfajták alkalmazhatósága

47. Ősi jellegű háziállatfajták alkalmazhatósága

48. 2. Kaszálás Kézi kaszálás • Lassabb, időben elnyújtott, egyes területeket minden évben más-más időpontban kaszálták. • Mozaikos gyepet eredményez. • Természetvédelmi szempontból előnyős kezelés. Gépi kaszálás • A gépi kaszálás egyszerre távolítja el a növényzetet. • A mozaikosság megszűnését okozza. • Talajtömörödést okoz, megváltoztatja a felszíni vizek folyásának jellegét. • A mélyen kaszált gyep nehezen sarjadzik, nyáron kiég, kiszárad, talaja megkeményedik, csupasz foltok keletkeznek.

49. Gépi kaszálás Forgódobos kasza • Homogenizáló hatású és a zsombékos jelleg teljes eltűnését eredményezi. • Sok taposással jár. Alternáló, ujjas fűkasza • Homogenizáló hatású, de a zsombékos jelleg megőrizhető. • Kevesebb taposással jár.

50. Kaszálások száma és ideje • 2 évente kaszálás, évente egyszer, évente kétszer, évente háromszor. • Évente egyszeri kaszálás kívánatos természetvédelmi szempontból. • Botanikai értékek védelme érdekében a kaszálást az értékes fajok termésérése után lenne célszerű kaszálni. • Javasolt a széna eltávolítása. • Megfelelő technológiák alkalmazása. Vadriasztó használata. • Földön fészkelő madarak fészkei körül nem szabad a költés befejezéséig kaszálni. • Jó módszer a felhagyott területek helyreállításában, ill. bokrosodott, szúrós növényekkel teli legelők esetén. • Lehetőség van mozaikos terület létrehozására.