Szenzoros Integrációs terápia

1. Szenzoros Integrációs terápia Elmélet és gyakorlat a terápia megismeréséhez

2. A terápia hatásmechanizmusa • A probléma meghatározása, felismerése • Az adott szituáció tisztázása • A terapeuta és a kliens közötti kapcsolat, interakció • A kezelés menete, várható következmények • Az egyén lehetőségeinek bevonása, tartalékainak mozgósítása

3. A terápia hatótényezői • A kivitelezendő gyakorlatokon keresztül a teljesítményjavulás elérése • A terápiás eszközök használata • Technikai eszközök használata • A környezet /fizikai, szociális/ megváltoztatása • Fejlesztések a szenzoros és mozgásos készségek megszerzésére és megtartására

4. Terapeuta-gyermek interakció /Terápiás kapcsolat/ • A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő foglalkozások • Szenzoros szempontból jól megszervezett környezet / Megfelelő terem, terápiás eszközök/ • A terápiás tevékenységekbe rejtve feladatok /játékok!/, amelyek a szenzoros rendszert szabályozzák

5. A szenzoros integráció prolémáját jelző tünetek • Önálló öltözködés A cipő felhúzása és levétele, a cipőfűző bekötése és kibontása, nadrág, pulóver fel-és levétele, ing, blúz, kabát begombolása • Étkezés Elsősorban az evőeszközök használatakor, kés és villa használata, a kenyér megkenésekor, szalvéta használatakor, a tízórai ki és bepakolásakor, az italos flakonok kinyitásakor, narancs pucolásakor, a csomagolás kinyitásakor és visszazárásakor • Tisztálkodás Probléma körömvágáskor, hajmosáskor, fésülködéskor, hajvágáskor, fogmosáskor, orrfújáskor, szobatisztaság kérdésében • Játék és feladatvégzés közben Ügyetlenség a konstrukciós játékok esetében, társasjátékok esetében, a labda elkapásakor, dobásakor • A kommunikáció területén Nehézség a kapcsolat felvétele és megtartása során • Szabadidő eltöltése során Ötlettelenség, kapcsolatfelvétel hiánya

6. Patológiás fejlődés (Diagnosztizált betegség ICD-10 vagy DSM-IV) Terápia Normáltól eltérő fejlődési menet (SzI-diszfunkció) Károsító tényezők Normál (egészséges) fejlődési menet 1. számú ábra A terápia hatása a fejlődésre, Borchardt, 2005. A fejlődés és a terápia kapcsolata

7. Oki háttér: • A szenzoros integráció zavara esetén nem tudunk egyetlen okot megnevezni, így az oki háttér gyakran tisztázatlan marad. A szenzoros feldolgozás zavarának kialakulásában több ok állhat egyszerre a háttérben. A multifaktoriális okihátteret a fejlődést befolyásoló tényezők együttesen adhatják /Schaefgen 2002a/: • - genetikai tényezők • - terhesség alatti komplikációk • - születés során fellépő komplikációk • - gyermekkori betegségek • - agysérülések /balesetek, oxigénhiányos állapot/ • - fejlődési rendellenességek • - családi tényezők / családtag betegsége, anya halála/ • - nevelési problémák /szabályok nélküliség/

8. DSM IV. kódjai • Kódszám Név • 315 Tanulási zavar • 315.4 Koordináció-fejlődési zavar • 299.10 Gyermekkori dezintegrációs zavar • 7. számú táblázat: Forrás: BNO-10 zsebkönyv, 2002.

9. Betegség, baleset, rendellenesség, környezet, szokások Károsodás Fogyatékosság Rokkantság 2. számú ábra: A fogyatékossági folyamat (EVSZ, ICIDH 1980.) A fogyatékossági folyamat 1980.

10. MEGHATÁROZÁSOK • Az egészség viszonylatrendszere: • A testi funkciók a szervezet rendszereinek élettani funkciói (beleértve a pszichés funkciókat is). • A test struktúrái a test anatómiai részei, mint pl. a szervek, a végtagok és azok alkotórészei. • A károsodások problémák a test funkcióiban vagy struktúráiban, pl. jelentős eltérés vagy veszteség, hiány. • A tevékenység egy feladat vagy cselekvés végrehajtása az egyén által. • A részvétel közreműködés egy élethelyzetben. • A tevékenység akadályozottsága nehézség, amit az egyén a cselekvések • végrehajtása során tapasztalhat. • A részvételi korlátozottság probléma, amit az egyén tapasztalhat • az élethelyzetekben történő közreműködése során. • A környezeti tényezők azt a fizikai, társadalmi és attitűd jellegű környezetet jelentik, amelyben az emberek léteznek és életüket élik. A fogyatékosság folyamata

11. Kóros egészségi állapot (rendellenesség vagy betegség) Testi funkciók és testfelépítés Részvétel Tevékenység Környezeti tényezők Személyes tényezők 3. számú ábra: A fogyatékosság 2001. értelmezése (EVSZ, ICF 2001) Fogyatékosság folyamata 2001.

12. Nem klasszifikált diagnózis Testfelépítés és testi funkcióképek Csökkentértékű részvétel Csökkent teljesítő képesség Pozitív: Csoportba integrált Negatív: nem elfogadott szerep Pozitív: aktív marad Negatív: kimarad 4. számú ábra, FNO, 2003. FNO 2003.

13. Amnézis Klienssel, környezetével Probléma meghatározás A probléma meghatározás további pontosítása A terápia hatékonyságának felülvizsgálata Diagnózis Szindróma vagy eredet szerinti okok Lehetséges terápiás módok Terápia 19. számú ábra : A diagnosztizálás és a terápiás folyamat /Mattingly, Fleming, 1994./ A terápia

14. Tünetek, ismertetőjelek és megfigyelési szempontok, a szenzoros integrációs zavar diagnosztizálásához /9. számú táblázat/ • 1. Ügyetlenség a mindennapos tevékenységvégzés során /gyakran megbotlik, támaszkodik/ • 2. Bizonytalan testtartás, /gyakran elesik, ülve, vagy fekve játszik inkább, nem szeret rollerezni, biciklizni • 3. Hiányos tevékenységrepertoár /sok fáradságba kerül új mozgássor, tevékenység megtanulása, tevékenységek gyakori ismétlése, kevés variáció a játék során/ • 4. Céltalanság /gyakran unatkozik, nem tud mit kezdeni magával, kevés ötlete van/ • 5. Szokatlanul túlérzékeny reakciók /különböző szagokra, hangokra és anyagokra Pl. ruhák, cipő, víz, krém/ vagy éppenséggel egyáltalán nem is reagál ezekre az ingerekre. • 6. Szokatlanul magas vagy alacsony aktivitási /éberségi/ szint, ami nem felel meg az adott szituációnak • 7. Impulzivitás, kevés önkontroll • 8. A téri és időbeli tájékozódásban nehézségek • 9. Nehézség a helyváltoztatás és a szituációk megváltozása során , kevés rugalmasság • 10. Nehézségek a társas érintkezés, kommunikáció során • 11. Nehézség a különböző ingerek megkülönböztetése során

15. A szenzoros integráció főbb nézőpontjai a fejlődés szempontjából • A szenzoros integráció a normál fejlődés része. • A szenzoros integráció szenzomotoros aktivitáson keresztül fejlődik. • A szenzoros integráció az alapja: - a testtartásnak és mozgásnak • - a testséma fejlődésének • - a téri és időbeli tájékozódásnak • - a kognitív és érzelmi fejlődésnek • - a tevékenység tervezésnek és kivitelezésnek • - a tanulásnak • Az integrációs folyamatok megtalálhatóak: • a szenzoros rendszerek között • a testrészek között • a központi idegrendszer alkotórészei között • a jobb és bal agyfélteke között • A szenzoros integráció tartalmaz: • - neuropszichológiai • - szenzomotoros • - kognitív • - érzelmi folyamatokat • 14. számú táblázat: Forrás: Schaefgen, 2002a nyomán Rövid összegzés

16. Szenzoros rendszer Az érzékszervi feldolgozás neurobio-kémiája, Neurotranszmitterek Tanulási folyamat Intelligen-cia Idegsejtek hálózatának működése Szenzoros feldolgozás és integráció kivitelezése 8. számú ábra. Szenzoros integráció és az igedrendszer A SZI és az idegrendszer

17. Külső valóság, Külvilág Észlelés Észlelés Belső világ 9. ábra, Az észlelés, amely kapcsolatot biztosít a külvilág és bensők között Becker, 2005. Az észlelés folyamata

18. Kognitív kontroll Testkép Külvilág belső reprezentációja Szenzoros Integráció Mozgásos válasz Központi Idegrendszer Érzelmi kontroll Eredmény, output Input K Ö R N Y E Z E T Mozgásos tevékenység „viselkedés” Szenzoros ingerlés Perifériás idegrendszer 9. számú ábra, A szenzoros integráció folyamata, Borchart,2005. Az SZI folyamata

19. Fekete doboz Input Integráció Output Amit: Látunk Hallunk Ízlelünk Szaglunk Tapintunk Érzünk Motiváló Aktiváló Moduláció Összekapcsolódás Megfeleltetés Kognitív és szellemi feldolgozás Figyelem Tudás Tanulás Interperszonális együttműködés Együttműködés a környezettel Mozgás Megfelelő motoros válasz Tudatosság Önkontroll Érzelmek Ahogy mozgunk: Testtartás és mozgás Visszajelzés 5. számú ábra A szenzoros integráció menete /Borchardt, 2005./

20. Szenzoros feldolgozás elmélete Szenzomotoros fejlődés Személyiség fejlődés Játék és tanulás fejlődése Alaklélektan Tanuláselmélet Kognitív pszichológia Fejlődés lélektan Érzékelés pszichológiája Neurológia Neuropszichológia Gyógypedagógia tudomány 6. számú ábra A gyógypedagógia tudomány és a határterületei Roley/2004/ nyomán

21. A szenzoros rendszerek • 1. proprioceptív rendszer • 2. taktilis rendszer • 3. vesztibuláris rendszer • 4. olfaktorikus rendszer • 5. gusztatorikus rendszer • 6. auditív rendszer • 7. vizuális rendszer

22. Idegrendszer Központi idegrendszer Perifériás idegrendszer Vegetatív idegrendszer Szimpatikus és paraszimpatikus Agy Gerincvelő Szomatikus Elő agy Középagy agy Hátsó agy Telencephalon Diencephalon Metencephalon Myelenncephalon Neocortex Basalis ganglion Thalamus Hypothalamus Frontális lebeny Limbikus rendszer Temporális lebeny Parietális lebeny Occipitális lebeny 10. számú ábra, Az idegrendszer felépítése Kahle 1996.nyomán oipoőlőp

23. Az egyén reagálása, viselkedése Felső agykérgi folyamatok, kognitív folyamatok Érzelmi feldolgozás Érékelés rendszere, jutalmazás A szervezet homeosztázisa Érzékelés, terápiás lehetőség A külvilág hatásai 11. számú ábra: A szenzoros integrációs terápia, mint befolyásoló tényező /Damasio,1999./

24. Szomatoszenzoros modalitások • A modatitás neve Jellemzője • Taktilis érzékelésA testfelületen keresztül különböző mechano-receptorok és szabad idegvégződések általi érzékelés. • PropriocepcióÉrzékelés az izmokban, inakban és izületekben található szabad idegvégződések által. • Hőmérséklet érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által. • Fájdalom érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által.

25. Telencephalon Multiszenzoriális információs központ Input Felszálló pályák (érzékelő) Output Leszálló pályák (mozgató) Vesztibuláris és auditív információk Vesztiburális magok Agytörzs Kisagy Formatio retikuláris Szemmozgás szabályozás Látótér stabilizáció Vizuális információk A test egyensúlyozásnak képessége Izomtónus szabályozás Proprioceptív információk 12. számú ábra, Az egyensúly szabályozásának folyamata, Borchardt, 2005. Az egyensúly

26. Érzelmi összetevők (limbikus rendszer, orbitofrontalis lebeny) Szenzoros megkülönböztetés Kognitív összetevők, Emlékezet (Hippocampus) Bulbus olfactoris Orr - nyálkahátya 13. számú ábra: A szagló rendszer három kiegészítő tényezője: Megkülönböztetés, érzelmi és kognitív tényezők, Borchardt, 2005. A szaglás

27. Szenzoros ingerlés • Input • Ingerfelvétel, megkülönböztetés • Lépcsőfok • Az érzékelési feldolgozás (integráció) megkülönböztetés, intenzitás és minőség • Lépcsőfok • Megkülönböztetés és moduláció • Lépcsőfok • Ingervezetés értelmi és érzelmi kontroll • Lépcsőfok • Ingervezetés és kivitelezés • Lépcsőfok • Integráció, kivitelezés • Output Thalamus (közti agy) Érzékelő agykérgi rész (parietális lebeny) Az amygdalán keresztül Asszociációs agykérgi rész (Parietális) Hippocampuson keresztül Limbikus rendszer Prefrontális, előmozgató agykérgi rész Bazális ganlion Kisagy Előmozgató agykérgi rész (koordináció) Mozgató agykérgi rész (A tevékenység megfelelő kivitelezése) 14. számú ábra: A szenzoros feldolgozás neuropszichológiai lépései, Borchardt, 2005.

28. Neokortex Látás Thalamus Szaglás/Ízlelés Hallás Gericvelő Tapintás, mélyérzékelés Pl. nyomásérzékelés Bőrfelületi érzékelés Pl. hőmérséklet, nedvesség 15. számú ábra A Thalamus kulcsszerepe a szenzoros integrációban, Schaefgen 2002. nyomán A Thalamus szerepe

29. A szenzoros rendszerek és jellemzőik • A dolgozatból 61.old

30. Kognitív folyamatok, emlékezet Limbikus rendszer Önálló működés, Hormonális szabályozás Érzelmek, érzelmi szabályozás 17. számú ábra: A Limbikus rendszer funkciói, Schaefgen, 2002b. A limbikus rendszer • .

31. Premotorikus agykérgi terület Asszociációs agykérgi terület Érzékelő agykérgi terület Mozgató agykérgi terület Premotorikus agytörzsi rész Intermediális gerincvelői rész Mozgató agytörzs rész Reflexek Érzékelő agytörzsi rész Gerincvelő motoros része, elülső szarv Érzékelő gerincvelői rész hátulsó szarv Mozgató szakasz Érzékelő receptorok A környezetben történő változások, mozgások 18. számú ábra, A mozgásszervezés és a szenzoros feldolgozás összekapcsolódása /Borchardt, 2005./

32. A vizsgálati módszerek • Dolgozat 72.old

33. Vizsgálati eljárások • 1.2. SZI vizsgálatának módszerei • 1.2.1. Nem sztenderdizált eljárások • - Sensory Sensitivity Checklist /Ayres & Tickle, 1980/ • - Evaluation of Sensory Processind / Johnson-Ecker & Parham, 2000/ • - Infant Toddler Symptom Checklist /deGangi, 1995/ • - Viselkedés megfigyelések • 1.2.2. Részben sztenderdizát módszerek • Klinikai megfigyelések a szenzoros integrációhoz /Borchardt, Kradolfer & Borchardt 2003/ • Célzott megfigyelések /Schaefgen, 1995/97/ • Szenzoros profil /Dunn, 1999/ • 1.2.3. Sztenderdizált eljárások • - SCSIT / Southern California Sensory Integration Tests / Dél-kaliforniai szenzoros integrációs teszt, Ayres, 1972/ • - TSI, Test of Sensory Integration /DeGangi-Berk / • - TSFI Test of Sensory Functions in Infants, • - SIPT, Sensory Integration and Praxis Test, Szenzoros Integrációs és Praxis Teszt / Ayres, 1989/

34. SCSIT /Dél-Kaliforniai SZI Teszt/ • Főcsoport Alteszetek • I. Vizuális percepció 1. térbeli vizualizáció • 2. figura-háttér percepció • 3. térbeli pozíció • 4. mintamásolás • II. Szomatoszenzoros percepció 5. kinesztézia • 6. manuális formapecepció • 7. ujjazonosítás • 8. grafesztézia • 9. taltilis inger lokalzáció • 10. kettős taktilis percepció • III. Motoros teljesítmények 11. posztura utánzás • 12. bilaterális motoros koordináció • 13. állás-egyensúly • 14. motoros pontosság • Be nem sorolható altesztek 15. testközépvonal keresztezésének tesztje • 16. jobb-bal diszkrimináció • 17. posztrotatorikus nysztagmus • 21. számú táblázat: Az SCSIT szubtesztjei

35. TSI-DeGangi-Berk 2-5 éves kor • I. A poszturális /testhelyzeti/ kontroll Magába foglalja a nyak, a törzs és a felső végtagok stabilitásához szükséges antigravitációs poszturák vizsgálatát. • II. A bilaterális motoros integráció A testközépvonal átlépésének, a gyors uni és bilaterális kézmozgásoknak és az egymástól független törzs és karmozgásoknak van jelentős szerepük. • III. Reflexintegráció Amelyben az aszimmetrikus tónusos nyaki reakció négykézláb helyzetben történő felvétele a döntő tétel. • 22. számú táblázat: A TSI vizsgálati területei

36. TSFI 0-2 évesek • 1. mélynyomásra való reaktivitás • 2. adaptív motoros funkciók • 3. vizuális-taktilis integráció • 4. az okulomotoros kontroll • 5. a vesztibuláris ingerekre való érzékenység

37. A szenzoros integráció rendellenes működésének vizsgálati területei az SCSIT vizsgálóeljárás alapján • Szomatoszenzoros-motoros tervezés problémái • Auditív-beszédészlelési problémák • Posztuláris-okuláris problémák • Szem-kéz koordináció problémái • Posztrotatorikus nysztagmus

38. A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SCSIT vizsgálóeljárás alapján • Taktilis, proprioceptív és/vagy vesztibuláris feldolgozás problémái • A vesztibuláris, bilaterális integráció rendellenes működése • Diszpraxia • Bal és/vagy jobb agyfélteke zavarai • Általános diszfunkciók

39. A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SIPT vizsgálóeljárás alapján • 1. A bilaterális integráció és a szekvenciálás problémái • 2. Általános szenzoros integrációs diszfunkciók • 3. A vizuális és a szomatoszenzoros rendszerek diszpaxiája • 4. Gyenge szenzoros integrációs teljesítmény • 5. A verbális utasítások során fellépő diszpraxia • 6. Kifejezett szenzoros integrációs zavar

40. A kutatók kidolgozott rendszereinek közös, átfogó kategóriái • A szenzoros diszkrimináció zavarai/szenzoros megkülönböztetés és észlelési zavarok/ • A szenzoros moduláció zavarai • Szenzoros alapú mozgásirányítási zavar/ testtartási problémák és diszpraxia/

41. Szenzoros feldolgozás zavarásának megjelenés formái Szenzoros megkülönböztetés zavarai Érzékelési problémára épülő mozgásirányítási probléma Szenzoros moduláció zavara Vagy a három problémakör kombinációja Nem megfelelő kapcsolat kialakulása a szenzoros információk a kognitív funkciók és a szociális-érzelmi megnyilvánulások között 20. számú ábra: A szenzoros feldolgozás zavarai, /Schaefgen, 2006./

42. Szenzoros rendszer Megkülönböztető funkció Megkülönböztetés rendellenes működése • Proprioceptív A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetése. A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetésére való képtelenség. • Taktilis Forma, alak, nagyság felismerése lehetséges az érintésen keresztül. Forma, alak, nagyság felismerése nem lehetséges csak az érintésen keresztül. • Vesztibuláris Megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. Nem megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. További egyensúlyteremtő tevékenységre van szükség • Olfaktorikus Szagok, illatok megkülönböztetése nem okoz gondot. Nehézség a szagok, illatok azonosításában, veszély felismerésében. Pl. gázszag • Gusztatorikus A különböző ízek jól megkülönböztethetők. Az ízek megkülönböztetése, veszély elkerülése problémás. pl. romlott étel • Auditív Hangok, zajok megkülönböztetése, lokalizálása, és a háttérzajokból való hangkihallás lehetséges. Hangok, zajok azonosítása akadályozott, beszédhanghallás problémás. • Vizuális Alak-háttér megkülönböztetés, világosság, színek, formák megkülönböztetése megfelelő. Nehézségek a vizuális megkülönböztetés során: pl.: alak-háttér, konstanciák, és a hasonló színek megkülönböztetése. • 25. számú táblázat: A szenzoros rendszerek diszkriminációs képessége

43. Optimális teljesítmény Észlelési kontinuum Alacsony éberségi szint Magas éberségi szint 21. számú ábra Az észleléshez szükséges aktivitási szint, Borchardt, 2005. Az aktivitási szintek

44. A szenzoros alapú mozgászavar • Ayres a fejlődési diszpraxiát a gyermekek fejlődésével kapcsolatban úgy jellemezte, mint az intellektusuk és a mozgásuk kivitelezése között kapcsolatot biztosító híd hiánya. A diszpraxiát a szokatlan, és a még meg nem tanult mozgások kivitelezésére való képtelenségként definiálta, amellett, hogy az adekvát mozgásos reakció, azaz a kivitelezésre való képesség adott. / Ayres, 1984/ • A kivitelezés gyakorlatát gyakran azonosítjuk a mozgás megtervezésének képességével, ez azonban nem állja meg a helyét. A megfelelő kivitelezés magába foglalja a mozgást, a mozgástervezést, a mozgás kivitelezésének irányítását, az adott tevékenység kognitív tervét, és mindezek áttételét a megvalósításra. Így már láthatjuk, hogy a megfelelő kivitelezés egy nagyon összetett folyamat. • A diszpraxia egy mozgásos tevékenység kivitelezése során, a kivitelezés ügyetlenségében mutatkozik meg. Ez az ügyetlenség több a kivitelezést megelőző folyamat /szenzoros feldolgozás, szenzoros moduláció, tervezés/ során felmerülő problémából fakad. • Diszpraxia során a gyerekek számára nehézséget jelent, hogy egy adott, korábban még nem elsajátított mozgás tervezését, kivitelezését elkezdjék. Problémát okoz számukra, hogy ennek az új mozgássornak a tervezését a kivitelezésre átültessék, azaz képtelenek arra, hogy a mozgás tanulási folyamatát egy új szituációra transzferálják /Schaefgen, 2004b/.

45. Diszpraxia fajtái • A diszpraxiának két altípusát különböztethetjük meg: • A szenzomotoros program szervezése során fellépő zavar /ideamotoros diszpraxia/ : • Pl.: Egy gyermek a csúszdán szeretne felsétálni. Tesz pár lépést, s a lábai elkezdenek visszacsúszni, s ekkor a kezeit le kell rakni, hogy azokkal megkapaszkodjon. Ezt a mozgássort a gyermek sokszor megismétli, mindig ugyanazzal az eredménnyel. A gyermeknek már az elképzelés, azaz a mozgás kivitelezésének tervezése során is nehézségei vannak, hiszen már a beérkező szenzoros információk feldolgozásával is probléma volt. • A tevékenység szervezése, kivitelezése során fellépő zavar /ideatoros diszpraxia/ • Pl.: Egy gyermek szeretne ugráló-kötelezni, valószínű, hogy egy másik gyermeket láthatott, aki ezt játszotta. Kezébe veszi a kötelet, de arról nincs elképzelése, hogy hogyan is kell kivitelezni. Maga előtt, vagy maga mögött kell tartani a kötelet? Melyik lábával kell kezdeni, hogy kell hajtani a kötelet? Rengeteg kérdés merül fel, amelyekre nem tud válaszolni. Ennek ellenére elképzelhető, hogy megpróbálkozik a feladattal, de mozgása nagyon ügyetlen lesz.

46. Szenzoros rendszer Megfelelő aktivitási szint, megfelelő reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás • Proprioceptív A proprioceptív információra azonosítása és megfelelő reagálás A kéz, a láb, a mozgás, izmok helyzetét mintha nem érzékelné. Izmok és izületek mozgása túl erős, vagy túl kellemetlen. • Taktilis A különféle érintések megkülönböztethetők /személy, tárgyak, állatok, ruhadarabok/ A fájdalmat nem érzékeljük, sérüléseket nem veszünk észre. A megkülönböztetés problémás. A finom érintések is fájdalmasak, irritálók. A személyek, állatok, ruhadarabok érintése nem vagy alig tolerálható. • Vesztibuláris Egyensúly és magabiztosság érzése. A magasságra, mélységre, gyors és veszélyes mozgásokra nem odafigyelés. Testtartási problémák, illetve félelem a testhelyzet és helyváltoztatástól. • Olfaktorikus Illatokra, szagokra való megfelelő reagálás. A szagok, illatok érzékelése mintha nem is működne. Szagok túlreagálása, akár irritálhatnak is és undort válthatnak ki. • Gusztatorikus Ízek megfelelő érzékelése. Mindent a szájába vesz. Hőmérséklet /tea/ túlreagálása, nem tűr meg ételt, fogkefét a szájban. • Auditív A hangok, zajok megfelelő észlelése. Tájékozódás problémás, a hangos zajok sem zavarják. A normál zajok, hangok is idegesítők, gyakran haragot, indulatot váltanak ki. • Vizuális A változások során is megfelelő a vizuális tájékozódás. Tárgyak, személyek helyzetének, helyének változása sem vált ki reakciót. Érzékenyen reagálnak minden változásra, a megvilágítás erőssége zavaró, irritáló lehet. Sötétben való félelem • 26. számú táblázat: A szenzoros rendszerek modulációja

47. Funkció • Megfelelő működés • Rendellenes működés • Tér és formaészlelés Problémamentes a tér és formaészlelés és az információk felhasználása A téri tájékozódás nehézkes, alak-háttér észlelés problémája, valószínű az olvasási és számolási nehézség • Megfelelő viszonyulás • Életkornak, szituációnak és a környezetnek megfelelő viszonyulás Az életkornak, a feladatoknak, a szituációnak nem megfelelő viselkedés, a környezettel való együttműködés problémája • Iskolai készségek • Megfelelő teljesítmény az olvasás, írás, számolás, az absztrakciók és az analízisek során Az iskolai teljesítmények elmaradnak az életkori átlag által elvárható szinttől • Beszéd és artikuláció • A beszéd és az artikuláció az életkornak megfelelő szinten működik Kézzelfogható okok nélkül a beszéd és artikuláció szintje az átlag alatti • Érzelmi szabályzás • Az érzelmi szabályzás megfelelő, a tudatosság az életkornak megfelelő Az érzelmi kontroll kialakulatlan, és a tudatosság is éretlen • Megfelelő aktivitási szint • Életkornak, szituációnak megfelelő aktivitási szint, kialakult önkontrollal és önállósággal Alacsony aktivitási szint, kevés motiváltság, depresszív benyomás • Magas, céltalan aktivitási szint, sok mozgás, elégtelen önkontroll • Megfelelő kapcsolat a környezettel • A környezettel való megfelelő interakció, megfelelő feladatmegoldás, kivitelezés Nehézséget jelent a környezettel való megfelelő interakció, a feladatok kivitelezése nem megfelelő • 27. számú táblázat: A megfelelő és a rendellenes funkcióműködések

48. Az eredményes terápia kritériumai • 1. megfelelő diagnosztizálás • 2. a terápiás terem megfelelő felszereltsége • 3. a szenzoros tapasztalatszerzés biztosítása • 4. a terapeuta tevékenysége • 5. a terapeuta és a gyermek együttműködése

49. A terápia eszközei • Vesztibuláris rendszer ingerlésegolyófürdő, hengerek, billenő deszka, trambulin, kötéllétrakülönböző hinták ,függőágy, „béka”hinta, nagy labdák, gurulózsámoly, habcsúszda • Proprioceptív rendszer ingerlésehinták, függőágy, nagy labdák, hengerek, billenő deszka trambulin, kötéllétra, golyófürdő, habcsúszda • Taktilis rendszer ingerlésevibrációs masszírozó gépek, különböző típusú kefék, szivacsok, kesztyűk, fásli, az úgynevezett „múmiajátékhoz”, turkálás különböző anyagokban, maszatolás (gyurma, agyag), festés kézzel, ujjal, gipszből kréta készítése, tüskés labdák, színes csörgőlabdák, golyófürdő, magfürdő (cseresznye- és meggymag kádban), pizza játék (két szivacsokkal kitömött ágyhuzat közé fekvés), különböző zsákok (kukoricazsák, babzsák, homokzsák), összenyomható marokerősítő (legegyszerűbb módja: homokkal teliöntött luftballon), tapintódominó, sztereognózia doboz, habcsúszda • Vizuális rendszer ingerlésegolyófürdő, csörgők, csörgőlabdák, gyöngyfűzés játék, színes golyókkal, játék tükör előtt, Luise (összerakható mágneses emberalak), puzzle-k, dominók, lego, formaegyeztető kockák, golyó labirintus • Akusztikus rendszer ingerlésehangszerek, csörgők, turkálás különböző anyagokban, magnókazetta alapján zenés mozgásos játékok, golyófürdő,

50. A szenzoros integrációs terápia céljai: • - egyre több és egyre tökéletesebb megfelelő reagálás elérése • - a bonyolult szituációkra is megfelelő válasz adása • - a nagy és finommozgások fejlődése • - a beszéd, kognitív és tanulási teljesítmények javulása • - a tudatosság és önértékelés növekedése • - a szociális kompetencia növekedése • - a családi kapcsolatok javulása