110 likes | 229 Views
Rasid Gannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése. OTDK 2011 Csiszár Esztella. A dolgozat célkitűzése. Az iszlám pozícionális változásai a tunéziai poszt-koloniális diszkurzív mezőben
E N D
RasidGannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése OTDK 2011 Csiszár Esztella
A dolgozat célkitűzése Az iszlám pozícionális változásai a tunéziai poszt-koloniális diszkurzív mezőben • A tunéziai iszlamista mozgalom (MTI majd en-Nahda) és a Burgiba- majd a Ben Ali-rezsim harca az iszlám megnevezésének és az értelmezésének hegemón pozíciójáért • A dolgozat értelmezési horizontja: a diskurzuselmélet (essexi iskola) • Konstruktivista ontológia és episztemológia: jelentésadás a társadalmilag konstruált szabályrendszerekben • Poszt-strukturalista metodológia
A poszt-strukturalista diskurzuselmélet szemlélete • Diszkurzív elméleti horizont: a valóság minden objektuma diskurzus tárgyaként konstituálódik • Diskurzus: az identitásképző jelentéses gyakorlatok rendszere, ellentétek konstrukciója a határok kijelölésével • Diskurzusanalízis: empirikus nyersanyag (adatok), mint a diskurzus valóságát alkotó jelölő gyakorlatok készletének vizsgálata. (szövegként kezelése)
A poszt-strukturalista diskurzusanalízis értelmezési pontjai • Társadalmi jelentés konstrukciója a diskurzus része • A diskurzusok a jelentésadásért és identitásformálásért folyó hegemonisztikus harcok eredményei • A hegemonisztikus artikulációk a társadalmi ellentétek konstruálásával stabilizálják a diszkurzív rendszert (fenyegető Másik kizárása) • Új események kizökkenthetik a hegemón pozíciót: hegemón küzdelmek • A diskurzus alanyainak multiplikált identitása: megosztott alanyként a hegemón törekvések által kínált totális szubjektivitással azonosul
Az iszlamizmus poszt-strukturalista nézőpontból • Orientalizmus: az iszlám örök, rögzített és szubsztantív elemei • „Kis iszlámok” végtelen sora, nem egységes kategória, reduktív, más kategóriák bevonása (el-Zien) • Az iszlám, mint mesterjelölő • A Saussure és Barthes alapján felfogott jelölő szerep • Az iszlám interdiszkurzív természete • Az iszlám jelölő és az általa jelölt entitások közötti kapcsolatot politikai aktus által teremti meg. • Az iszlamisták az iszlámot csomóponti szerepből mesterjelölővé alakítják: „az iszlám a megoldás” hegemonizálja diszkurzív mezőt
Az iszlám jelentéséért és identitásáért folyó hegemonisztikus harcok (Burgiba) • A kalifátus intézményének eltörlése (1924) • Poszt-koloniális nemzetállam identitáskeresése: • Habib Burgiba elnök „kvázi-kalifa” szerepe – szekularizáló/modernizáló rezsim hegemón iszlámértelmezése (1957 Személyjogi Törvény) • Az iszlám többé nem csomópont , hanem a diskurzus egy (alárendelt) eleme. Artikulációi: szekularizáció, modernizáció, nacionalizáció, nyugatosítás
Az iszlám jelentéséért és identitásáért folyó hegemonisztikus harcok (MTI) • Burgiba radikális szekularista reformjai, elhibázott gazdaságpolitika, utódlás kérdése • A kizökkenés (diszlokáció) pillanata: az iszlamista mozgalom politizálódása • Az iszlamizmus – politikai diskurzus: az iszlámot a modernista/szekuláris diskurzus aláásására használja • Multiplikált identitás: a hagyományos tunéziai iszlám vs. tunéziai iszlamista identitás (Rasid Gannusi) • Az Iszlám Irányzat Mozgalom (MTI) politikai iszlám diskurzusának kiépülése és megjelenése a burgibai diskurzus határán túl (kizárva a politikai mezőnyből)
Ben Ali „tunéziai iszlám” fogalma – a hegemón törekvések által felkínált totális szubjektivitás • 1987. november 7. Zin el-Abidin Ben Ali hatalomátvétele • „Protecteur de la nation et de la religion.” • Az iszlám társadalmi rehabilitációja – kimozdulás az elmaradottságot jelölő pozíciójából • A„tunisianité” identitás konstrukciója (iszlám, demokrácia, fejlődés , legalitás csomópontjai körül) a rezsim érdekeinek szolgálatában • Nemzeti egységen alapuló legitimáció – Nemzeti Paktum 1988. • „Tunéziai iszlám” az en-Nahda mozgalom kirekesztésére. társadalmi ellentét megteremtése: más iszlámértelmezés kizárása (hazafiatlan, illegitim)
Ben Ali hegemón diskurzusának stabilizálása a fenyegető Másik (En-Nahda) kizárásával • 1989. választások – iszlamista független jelöltek nagyarányú győzelme, de csak a kormánypárt (RCD) jut parlamentbe • A hegemón rezsim kizárt másikjaival (ellenzék) nem tudott egyetemes és egységes dimenziót kialakítani • Az iszlamista mozgalom elleni vádak (iszlámellenes, terrorista szervezet) és leszámolás • A mozgalom pozíciója: a Ben Ali-rezsim hegemón diskurzusának alkotó kívüliségébe zárva „A hatalom megrendezheti önnön meggyilkolását az egzisztencia és legitimitás új reménysugaráért.” (Baudrillard)