1 / 11

Rasid Gannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése

Rasid Gannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése. OTDK 2011 Csiszár Esztella. A dolgozat célkitűzése. Az iszlám pozícionális változásai a tunéziai poszt-koloniális diszkurzív mezőben

melora
Download Presentation

Rasid Gannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. RasidGannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése OTDK 2011 Csiszár Esztella

  2. A dolgozat célkitűzése Az iszlám pozícionális változásai a tunéziai poszt-koloniális diszkurzív mezőben • A tunéziai iszlamista mozgalom (MTI majd en-Nahda) és a Burgiba- majd a Ben Ali-rezsim harca az iszlám megnevezésének és az értelmezésének hegemón pozíciójáért • A dolgozat értelmezési horizontja: a diskurzuselmélet (essexi iskola) • Konstruktivista ontológia és episztemológia: jelentésadás a társadalmilag konstruált szabályrendszerekben • Poszt-strukturalista metodológia

  3. A poszt-strukturalista diskurzuselmélet szemlélete • Diszkurzív elméleti horizont: a valóság minden objektuma diskurzus tárgyaként konstituálódik • Diskurzus: az identitásképző jelentéses gyakorlatok rendszere, ellentétek konstrukciója a határok kijelölésével • Diskurzusanalízis: empirikus nyersanyag (adatok), mint a diskurzus valóságát alkotó jelölő gyakorlatok készletének vizsgálata. (szövegként kezelése)

  4. A poszt-strukturalista diskurzusanalízis értelmezési pontjai • Társadalmi jelentés konstrukciója a diskurzus része • A diskurzusok a jelentésadásért és identitásformálásért folyó hegemonisztikus harcok eredményei • A hegemonisztikus artikulációk a társadalmi ellentétek konstruálásával stabilizálják a diszkurzív rendszert (fenyegető Másik kizárása) • Új események kizökkenthetik a hegemón pozíciót: hegemón küzdelmek • A diskurzus alanyainak multiplikált identitása: megosztott alanyként a hegemón törekvések által kínált totális szubjektivitással azonosul

  5. Az iszlamizmus poszt-strukturalista nézőpontból • Orientalizmus: az iszlám örök, rögzített és szubsztantív elemei • „Kis iszlámok” végtelen sora, nem egységes kategória, reduktív, más kategóriák bevonása (el-Zien) • Az iszlám, mint mesterjelölő • A Saussure és Barthes alapján felfogott jelölő szerep • Az iszlám interdiszkurzív természete • Az iszlám jelölő és az általa jelölt entitások közötti kapcsolatot politikai aktus által teremti meg. • Az iszlamisták az iszlámot csomóponti szerepből mesterjelölővé alakítják: „az iszlám a megoldás” hegemonizálja diszkurzív mezőt

  6. Az iszlám jelentéséért és identitásáért folyó hegemonisztikus harcok (Burgiba) • A kalifátus intézményének eltörlése (1924) • Poszt-koloniális nemzetállam identitáskeresése: • Habib Burgiba elnök „kvázi-kalifa” szerepe – szekularizáló/modernizáló rezsim hegemón iszlámértelmezése (1957 Személyjogi Törvény) • Az iszlám többé nem csomópont , hanem a diskurzus egy (alárendelt) eleme. Artikulációi: szekularizáció, modernizáció, nacionalizáció, nyugatosítás

  7. Az iszlám jelentéséért és identitásáért folyó hegemonisztikus harcok (MTI) • Burgiba radikális szekularista reformjai, elhibázott gazdaságpolitika, utódlás kérdése • A kizökkenés (diszlokáció) pillanata: az iszlamista mozgalom politizálódása • Az iszlamizmus – politikai diskurzus: az iszlámot a modernista/szekuláris diskurzus aláásására használja • Multiplikált identitás: a hagyományos tunéziai iszlám vs. tunéziai iszlamista identitás (Rasid Gannusi) • Az Iszlám Irányzat Mozgalom (MTI) politikai iszlám diskurzusának kiépülése és megjelenése a burgibai diskurzus határán túl (kizárva a politikai mezőnyből)

  8. Ben Ali „tunéziai iszlám” fogalma – a hegemón törekvések által felkínált totális szubjektivitás • 1987. november 7. Zin el-Abidin Ben Ali hatalomátvétele • „Protecteur de la nation et de la religion.” • Az iszlám társadalmi rehabilitációja – kimozdulás az elmaradottságot jelölő pozíciójából • A„tunisianité” identitás konstrukciója (iszlám, demokrácia, fejlődés , legalitás csomópontjai körül) a rezsim érdekeinek szolgálatában • Nemzeti egységen alapuló legitimáció – Nemzeti Paktum 1988. • „Tunéziai iszlám” az en-Nahda mozgalom kirekesztésére. társadalmi ellentét megteremtése: más iszlámértelmezés kizárása (hazafiatlan, illegitim)

  9. Ben Ali hegemón diskurzusának stabilizálása a fenyegető Másik (En-Nahda) kizárásával • 1989. választások – iszlamista független jelöltek nagyarányú győzelme, de csak a kormánypárt (RCD) jut parlamentbe • A hegemón rezsim kizárt másikjaival (ellenzék) nem tudott egyetemes és egységes dimenziót kialakítani • Az iszlamista mozgalom elleni vádak (iszlámellenes, terrorista szervezet) és leszámolás • A mozgalom pozíciója: a Ben Ali-rezsim hegemón diskurzusának alkotó kívüliségébe zárva „A hatalom megrendezheti önnön meggyilkolását az egzisztencia és legitimitás új reménysugaráért.” (Baudrillard)

  10. Köszönöm a figyelmet!

  11. Ben Ali bukása után: új küzdelem a hegemóniáért

More Related