Multimédia alapismeretek I.

1. Multimédia alapismeretek I.

2. Tematika A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A számítógépen alapuló multimédia-alkalmazások elméleti alapjainak megismertetése. Sajátítsa el a multimédia alapfogalmait, általános ismérveit, egyéb területeit, a médiaismeret fogalomrendszerét, az elektronikus médiumok általi befogadás ismérveit a multimédia felhasználási és értékelési szempontjait az internetes taneszközök értékelési formáit.

3. Tematika A tantárgy tartalma • A multimédia alapfogalmai. A multimédiáról általában. A multimédia értelmezései. A médiumtípusok. • A multimédia egyéb területei. Az Internet, virtuális valóság, videokonferencia, KTV, WEB tévé és rádió. • A multimédia általános ismérvei. A multimédia oktatási ismérvei. A pedagógiára váró feladatok.

4. Tematika • Médiaismeret. Az elektronikus médiumok általi befogadás ismérvei. Vizuális és auditív médiumok. • A multimédia felhasználása az oktatásban és értékelése. A felhasználás eszközei. Feltételei, installálás, • A multimédia tároló, továbbító és megjelenítő eszközei. A hálózati multimédia. • Windows Vista hangkezelése. • A hang digitalizálásának folyamata.

5. Tematika • Multimédia szerzői rendszerek (Időalapú, folyamatalapú, oldalalapú rendszerek ismérvei) • Fejlesztőprogramok kiválasztása és osztályozása. • A multimédia felhasználása és értékelése • Összegzés

6. Tematika Számonkérés módja A félév gyakorlati jeggyel zárul, melynek alapjául az évközi eredmények szolgálnak: • 80% zárthelyi eredmények, • 20% órai feladatok elvégzése. A félév során összesen 100 pont adható. • 41-48 pont elégséges, • 49-55 pont közepes, • 56-69 pont jó, • 70-100 pont jeles. Konzultáció látogatása: kötelező

7. Tematika Kötelező irodalom Forgó – Hauser – Kis-Tóth: Médiainformatika A multimédia oktatástechnológiája Líceum Kiadó. 1- 55. 113-178. 353-396. old. Eger, 2004. Bednarik László: Multimédia (Oktatási segédlet), 2005.

8. Ajánlott irodalom Andreas Holzinger: A multimédia alapjai, Kiskapu Kiadó Budapest, 2004 Ralf Steinmetz: Multimédia. Bevezetés és alapok. 470. o. Springer. Budapest, 1997. Tószegi Zsuzsanna: Multimédia a könyvtárban. Bp. Akad. K., Kakuk J.– Hauser Z.–Szilágyi E. (szerk.): Mozgóképkultúra Eger EKTF., 1995.

9. Ajánlott irodalom Tay Vaughan: Multimédia, Panem Kft., Budapest, 2003, Forgó Sándor- Hauser Zoltán: Multimédia a multimédiáról [elektronikus oktatási segédanyag]. Eger. EKF MI, 2001.

10. A multimédiáról általában Napjainkban a tanár – tananyag – tanuló háromszögben egy olyan médiumra van szükség, amely kielégíti a hagyományos osztálytermi oktatás és távoktatás igényeit egyaránt. A multimédia technológiái új távlatokat nyitnak, meg az oktatás, távoktatás, ismeretszerzés minden területén.

11. A multimédiáról általában A multimédia fogalma a számítástechnikai, informatikai, oktatástechnológiai szakterületek fogalomrendszere, mely tulajdonképpen a 90-es évektől lépett a nyilvánosság elé. Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneveként emlegették. Később a multimédiát a rendszerbe állított, tananyagot tartalmazó, technikai médiumok együtteseként fogták fel, amely a tanár és a tanuló számára egyaránt használható.

12. A multimédiáról általában A programozott oktatás elveit megvalósító egyéni tanulási rendszerek, és a számítógépes oktatás különféle módozatai a többcsatornás információközlés mellett az interaktív, szabályozott tanulástechnikai és metodikai lehetőségét is megteremtették. Napjainkban és a jövőt kutatva úgy tűnik, hogy sokat ígér ez a megjelenítési, közlési és cselekvési forma. A multimédia fogalom, ma már nem csupán oktatási eszköz, hanem széles körben kiterjedt a társadalom különböző területeire is.

13. A multimédiáról általában A multimédia elnevezést sokan és egymástól eltérő értelemben használják. Ezen új tudományterület feladata közé tartozik a fogalomrendszer pontos definiálása. Nehézséget jelent az is, hogy a számítógépgyártók azzal, hogy a PC-t új területeken való használatra is alkalmassá tették, azonnal ügyes marketing fogalmat kezdtek keresni hozzá.

14. A multimédia értelmezései Rohanó világunkban mindenki találkozik olyan szóval illetve szavakkal, amelyek jelentésével nincs teljesen tisztában. Ilyen a multimédia szó is, amelyet sokan hallottak, sőt sokan azt gondolják, tudják is mit jelent, viszont csak bizonyos felhasználásait ismerik, pedig az határtalan. Fontos, hogy minden felhasználó tisztában legyen a jelentésével, és a vele kapcsolatos fogalmakkal, valamint felhasználási területeivel.

15. A multimédia értelmezései Az ötvenes években a zenei aláfestésű diavetítést nevezték multimédiának. 1995-ben azonban Németországban a multimédia szót már az év szavává választották. • A pszichológiai megközelítésben a befogadási csatornák szempontjából értelmezik (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés, egyensúlyérzet). • Kibernetikai szempontjából a visszacsatolás, ill. a szabályozás jelentőségét lehet kiemelni.

16. A multimédia értelmezései • Kommunikáció elméleti szempontból a közlési oldalról (verbális, nem-verbális, média közlés) vizsgálják a folyamatot. • Médiapedagógiai megközelítésben a multimédia társadalmi, szociológiai, fiziológiai, ergonómiai, azaz az emberre gyakorolt hatásával, ill. az elhárítás önmérsékletével tudatos médiahasználatra ösztönöz.

17. A multimédia értelmezései • Az informatika megközelítés csak a számítógép segítségével előállított, tárolt, továbbított és megjelenített időfüggő és időfüggetlen médiumok formájában megjelenő információt tekinti multimédiának. • Multi (latin): sok, többszörös – mint szó előtagja, • Médium (latin): a közbülső helyen található, általános közeg, közvetítő elem, ill. elemek információknak, beszéd, mozdulatok, arckifejezések, írás, elektronikus megjelenítés útján továbbadásra vagy kiterjesztésre.

18. A multimédia értelmezései A média fogalom meghonosodása hazánkban a 70-80-as évekre tehető. Az MTA Nyelvtudományi Intézete által 1985-ben megjelenített kétkötetes Nyelvművelő kézikönyv erről a témáról közölt szócikkét érdemes idézni: „Mivel a latin eredetű médium ma elsősorban szuggerálható, hipnotizálható, ill. könnyen befolyásolható személyt jelent, s csak másodsorban közvetítő eszközt, tényezőt, bizonyos társadalomtudományok, a híradástechnika és a reklám szaknyelvében angol mintára elterjedt szó latin többes számú alakja média. Összefoglaló megnevezése a tömegkommunikációs, ill. a reklámeszközöknek (sajtó, rádió, tv, plakát, hirdetés, reklám stb.).

19. A multimédia értelmezései Az információ terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket médiumnak nevezzük. Példák erre a nyomtatott szöveg, grafika a kép a beszéd, és a zene, valamint a mozgókép. A multimédia olyan technológia, mely a számítógéppel segített kommunikációt-interakciót összetett, interaktív médiarendszerrel valósítja meg, teszi lehetővé, vizuális (adatok, szöveg, állókép, grafika, animáció mozgókép) és auditív (beszéd, zene, zörej) megjelenési formák integrálásával.

20. A médiumtípusok csoportosítása Mivel a médium szót széles értelemben használjuk, ajánlatos áttekinteni a különböző értelmezési módokat, amelyek abban egységesek, hogy az információ áramlása minden esetben közvetett. • 1. Befogadásmédium: mely érzékszervével fogadja be az ember az információt. Látási csatorna: szöveg, ábra, kép, animáció, mozgókép befogadására, míg a hallási csatorna: beszéd, zene, effektusok, zörejek, zajok befogadására alkalmasak.

21. A médiumtípusok csoportosítása • 2. Képviseletmédium: Az információ kódolása szerint jellemzi a médiumot. Szöveg betűi ASCII, hang lineárisan (PCM kódban) vagy digitálisan 16 bites mintavétellel kerül kódolásra.

22. A médiumtípusok csoportosítása • 3. Bemutatásmédium: Az információ-bevitel és –kimenet eszközeire vonatkozik. Itt a központi kérdés az, hogy milyen médiumokkal, ill. médiumok segítségével adja ki vagy olvassa be a számítógép az információt. Kiviteli például a papír, a monitor és beviteli a billentyűzet és a mikrofon.

23. A médiumtípusok csoportosítása • 4.A tárolásmédium fogalmán az információ tárolása szolgáló adattárolók értelmezhetők. Hol, ill. milyen tárolón történik az adatok tárolása. • 5. Átvitelmédium: Az adatok folyamatos továbbítását lehetővé tevő információátvitel közege (koaxiális, optikai kábel vagy az űrtávközlés).

24. A médiumtípusok csoportosítása • 6. Információkicserélő médium:Milyen információkat alkalmaznak az információcserére? Közvetett (papír, flopi, mikrofilm, CD) vagy közvetlen módon: érpár, koaxiális kábel, optikai kábel, levegő-rádióhullám, infra-sugár, lézerfény). • 7. Bemutatási terek: Minden médium bemutatási értéket állít elő valamilyen bemutatási térben, amely az öt érzékszervre hat. A bemutatási tereket az információ megjelenítésére használják.

25. A médiumtípusok csoportosítása • 8. Bemutatási értékek: a különböző média információképviseletét határozzák meg: míg egy szöveg, mint médium, vizuálisan betűk sorozatát állítja elő, addig a beszéd, mint médium ugyanazt akusztikus nyomáshullámként jeleníti meg. • 9. Bemutatási dimenziók: A médiumok bemutatási terük idődimenziója szempontjából két csoportra oszthatók:

26. A médiumtípusok csoportosítása • Az időfüggetlen médiumok az információ kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll (kép, szöveg). Mindenfajta időfüggetlen (diszkrét) médium a lehetőségekhez képest gyorsan, könnyen feldolgozható. • Az időfüggő (folyamatos) médiumok a különböző érzékelők jelei (nyomás, hőmérséklet, nedvesség, a videó, mozgóképek) és az audio hanghullámok digitalizált jelei.

27. Fogalmak, definíciók Ralf STEINMETZ A multimédia rendszert, független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumok jelennek meg. • Időfüggetlennek vagy diszkrétnek nevezzük a médiumot, ha az információ kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll. Például egy könyv szövege.

28. Fogalmak, definíciók • Időfüggő vagy folytonos médiumnak nevezzük azokban az esetekben, ha az értékek időben megváltoznak. Az információ nemcsak az egyes értékekben, hanem azok időbeli sorrendjében, a fellépés időpontjában is rejlik. Mozgókép: például a videó és az animáció, hang, a beszéd, az effektusok.

29. Fogalmak, definíciók Komenczi Bertalan (EKTF főiskolai docens) „ A multimédia név egy gyűjtőfogalom, mely egyrészt új termékeket jelent a számítástechnika, távközlés, illetve a média területén, másrészt a média használatának új formájára vonatkozik az információk megszerzése, illetve a tanulási folyamat során.” Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. EKF-Líceum Kiadó, Eger 2002. Komenczi Bertalan: Az e-learning tanulóoldali feltételei. In: AGRIA MEDIA 2002, Eger, 2003.

30. Fogalmak, definíciók Tay Vaughan „A multimédia szöveg, kép és hang bármilyen összeszőtt kombinációja, ami számítógépeken vagy más elektronikus eszközön megjeleníthető.” Tay Vaughan: Multimédia, Making it work Macromedia, 1996. Interaktív multimédiának nevezzük, amikor a végső felhasználó irányítani tudja, hogy mikor és milyen elemeket szeretne megnézni. Az interaktív multimédia hipermédiává válik akkor, ha ezeket az elemek egy olyan összekötött struktúrába rendezzük, ahol a felhasználó navigálni tud.

31. Fogalmak, definíciók Lehetséges megfogalmazás lehet: A multimédia, olyan komplex információs rendszert vagy információs csatornát (közeget) jelent, melynek előállítása és használata számítógépes környezetben történik, több egymástól eltérő tulajdonságú (diszkrét és folyamatos) médium szerepel benne, s valamilyen speciális feladatot old meg. A multimédiarendszer egy olyan számítógéprendszer, ami képes legalább egy sztatikus és egy folyamatos médium független feldolgozására.

32. A multimédia fogalma II. A multimédia számítógép által vezérelt interaktív információrendszer amely biztosítja az időfüggő és időfüggetlen médiumok egyidejű, illetve egymást követő megjelenítését, lineáris és non-lineáris úton történő interaktív feldolgozását (hypertext, hypermédia). Megjelenése on-line, illetve off-line rendszerű lehet.

33. A multimédia kritériumai Függetlenség A különféle médiumok egymástól teljesen függetlenül érhetők el. Számítógépes vezérlés A számítógép-vezérelt integráció követelménye teszi lehetővé, hogy az egyes összetevők között időbeli, térbeli és tartalmi szinkronizációs kapcsolatokat hozzunk létre.

34. A multimédia kritériumai A médiumok kombinációja Egy multimédia-alkalmazásnak legalább egy diszkrét és egy folytonos médiumot kell tartalmaznia.

35. A multimédia kritériumai Interaktivitás és navigáció Az interaktivitás lényege, hogy a multimédia műben a továbblépés irányát az olvasó választja meg, a program fejlesztői által előre kiépített kapcsolatok mentén. Lineáris művekben nincs választási lehetőség. A lineáris és non-lineáris rendszerek nem riválisai egymásnak, hanem egymás mellett létező megoldások.

36. A multimédia kritériumai Nonlinearitás A hagyományos dokumentumszöveg merev szekvencia szerint elrendezett egységekből tevődi össze, amelyben a feldolgozás során szóról szóra, oldalról oldalra halad az olvasó, visszautalások nincs a műben. Pl. regény esetében csak a cselekményben lévő tartalom alapján azonosítunk eseményeket, szereplőket térben és időben.

37. A multimédia kritériumai Egy lexikonban azonban számos kereszthivatkozás is található, amelyek révén az olvasó elektronikus segítség nélkül kapcsol össze információhordozókat. A hipertext és hipermédia lényeges tulajdonsága a nemlineáris információláncolás.

38. A multimédia kritériumai A nemlineáris összefüggésrendszert hipertextnek, ill. bizonyos esetekben hipermédiának. A hipermédia-rendszer a hipertext és a multimédia közös halmazát alkotja, magában egyesítvén a hipertext kapcsolódási és a multimédia összetett médiarendszerét.

39. Mi a hipertext és a hypermédia? A hipertext egy hierarchikusan felépített szövegstruktúra, ahol az egyes elemekhez mások kapcsolódhatnak, ezzel utánozva a gondolkodás asszociatív menetét, megkönnyítve ezzel a tanulást és a megértést. A hypermédia fogalma majdnem azonos a hipertextével, annyi különbséggel, hogy ez kiterjed a többi médiatípusra is, tehát nem más, mint a multimédia és a hipertext keveréke.

40. A multimédia kritériumai A hipertextrendszert lényegében az információk nemlineáris láncolása jellemzi (egy könyv oldalain az információ lineárisan van láncolva). A csomópontokat hivatkozások kötik össze. A különféle csomópontok adatai egy vagy több médiumon állnak rendelkezésre, és nemcsak szöveg, hanem többfajta médium összekapcsolása is lehetséges.

41. A multimédia kritériumai A hipermédia-rendszer az információk nemlineáris láncolatából áll.

42. A multimédia eszköztára A multimédia alkalmazások hardverfeltételeinek tisztázásakor el kell különítenünk az elkészítést a felhasználástól. Amennyiben nem teljesülnek a minimális elvárások, nem lehetséges sem a fejlesztés, sem a felhasználás. A számítógépek multimédiás kiterjesztésével a nagy szoftverfejlesztő cégek elkezdték meghatározni és egységesíteni azokat a minimális elvárásokat, melyek szükségesek egy multimédia-alkalmazás futtatásához. Így jötték létre a multimédia gép szabványai.

43. Az MPC- szabványok A multimédia alkalmazások készítése és lejátszása bizonyos követelményeket támaszt a használt számítógéppel szemben, melyek teljesülése esetén tudjuk csak teljes egészében kihasználni a multimédia alkalmazás előnyeit. MPC szabványok Az 1988-ban elfogadott és 1989-ben bevezetett eredeti MPC (Multimedia Personal Computer) szabvány a kor technikai lehetőségeinek megfelelően válogatott a hardverrel és szoftverek között, természetesen szem előtt tartva az „MPC Tanács” érdekeit.

44. Az MPC- szabványok A következőkben látható az MPC Tanács által minimális követelményként javasolt 1 és 2 szintű szabványa. MPC Level 1

45. Az MPC- szabványok MPC Level 2

46. Az MPC- szabványok 2006-ben MPC elemei

47. Az MPC- szabványok 2006-ben MPC elemei

48. A multimédia egyéb területei Az Internet és a multimédia Ahhoz, hogy azokat úgy használhassuk, ahogy megtervezték, megfelelő konfigurációs gépekre van szükség. Míg korábban az is újdonságnak számított, ha egy másik számítógépről egy-egy sor szöveg a saját monitorunkon olvasható volt, a már a WWW megjelenésével, megfelelő szoftverrel és hardverrel akár térhatású filmeket is nézhetünk az Interneten keresztül.

49. A multimédia egyéb területei Az újabb elektronikus levelezőprogramokhoz a mondanivalón kívül képeslapot, rajzot, matricát mellékelhetünk, sőt hangot, animációt küldhetünk a leveleinkkel együtt. Ha számítógépünk rendelkezik hangkártyával, és megfelelően be van állítva, akkor bizonyos Web-lapokon háttérzene is hallható. Az MP3 tömörítési eljárás ezen a területen jelentős fejlődést hozott.

50. A multimédia egyéb területei A virtuális valóság Az utóbbi időben egyre többet hallani a virtuális világról, a virtuális realitásról. A multimédia továbbfejlesztett változatai az egyre terjedő VR (Virtual Reality) rendszerek. Virtuális valóság Mesterséges, látszólagos, leképzett, a valóság elképzelt világa. Ez a kifejezés már eleve ellentmondást sugall. Hogyan lehet a valóság virtuális?