„Fenntartható” utak K+F bizottság

1. „Fenntartható” utak K+F bizottság Szakmai Fórum 2014. február 19. 10:00 Magyar Közút NZrt. Holnapy László NFM főosztályvezető-helyettes, a bizottság vezetője

2. Ágazati stratégiai célok A közlekedési hálózat fejlesztése,a gazdaság- és a közlekedéspolitika megvalósításának stratégiai kulcseleme, mivel a közlekedés azon túlmenően, hogy a különböző tevékenységi helyek közti elérhetőség biztosításával a társadalmi-gazdasági élet működését szolgálja, javuló adottságai által, a jövőben születő telephely-választási döntések révén letelepülő tevékenységek eredményeképpen jelentős terület- és gazdaságformáló erő és - kedvezőtlen működési körülményei révén - meghatározó környezetalakító tényező is.

3. Ágazati stratégiai célok A közlekedési hálózat-fejlesztések célja illetve indokai is kettősek: • a közlekedési és az áruszállítási igények jobb és fenntartható kielégítése a meglevő kapacitások bővítésével, a hiányzó kapcsolatok pótlásával, a kedvezőtlen kísérő folyamatok feszültségeinek mérséklésére, • a társadalmi-gazdasági élet területi folyamatainak segítése és számukra kedvezőbb feltételek biztosítása, az elérhetőségek javítása révén.

4. Kitűzött célok eléréséhez szükségesszerepkörök, kutatási irányok Az útügyi részrendszerek (résztevékenységek) művelői közül a következők a legfontosabbak: a.) a közút tulajdonosa, b.) megrendelő (megbízó), c.) tervező, d.) kivitelező, e.) minőségellenőr, f.) fenntartó-üzemeltető, g.) kutató, h.) oktató.

5. Kitűzött célok eléréséhez szükségesszerepkörök, kutatási irányok Lehetséges kutatási irányok, amelyekhez kapcsolódó konkrét kutatási munkák eredményei alapján a különböző „stakeholder”-ek társadalmi hasznossága növekedhet: • A közúti intézményrendszer • Közúti vagyongazdálkodás • Teljesítményi (alapú) szabályozás • Korszerű vállalkozói szerződések • Közúti minőségbiztosítás • A klímaváltozás útügyi következményei és adaptációs feladatai • Az útépítés a nemzetgazdaságban • A fenntartható útgazdálkodás.

6. Innovációhoz tartozó szabályozás • A hazai K+F jogszabályi háttere A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény • A hazai K+F szervezeti háttere • A kísérleti építések helyzete • Az innováció szabályozásának szükségessége • Az innováció megvalósításának szabályai • Az innovációs folyamat elemei • Az innováció értékelése értékelő szervezet létrehozása vagy kijelölése és az értékelési folyamat szabályozása.

7. Intézményrendszer Értékelő szervezet működtetéséhez pénzügyi keret szükséges. Az innováció az egész útügyi rendszert érinti, ezért célszerű, ha az értékelő szervezetben az útügyi részrendszerek képviseltetik magukat. A fenti szervezetek képviseletében a következő intézmények részéről 1-1 fő javasolható (összesen 10 fő): - a közút tulajdonosa – NFM és KKK - megrendelő – NIF, Magyar Közút, önkormányzatok képviseletében BKK Közút - tervező, minőségellenőr – Magyar Útügyi Társaság - kivitelező – HAPA - fenntartó-üzemeltető – Magyar Közút - kutató – KTI - oktató – egyetemek és főiskolák képviselője

8. Finanszírozás A Bizottság az Alapok mindegyikére vonatkozó, több közös alapelvet is javasol. Ezek közé tartozik a partnerség és a többszintű irányítás, a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelés, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, a diszkriminációmentesség, valamint a fenntartható fejlődés. Alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós Alap (KA) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EAFRD) Európai Tengerpolitikai és Halászati Alap (EMFF)

9. Finanszírozás

10. EU célkitűzéseknek megfelelés • kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése • közlekedésbiztonság • tranzitforgalom, TEN-T • közlekedésszervezés, ITS • környezetvédelem • éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés • fenntarthatóság • védtelen közlekedők segítése • akadálymentesítés, • stb., stb.

11. Köszönöm a megtisztelő figyelmet Holnapy László laszlo.holnapy@nfm.gov.hu