1 / 50

A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere

A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere. 2013 – az önkormányzatok „életének” fontos állomása. 2012 : önkormányzati-állami feladatmegosztás átszervezésének első lépései január 1.: megyei feladatok és a megyei önkormányzati intézmények állami átvétele

Download Presentation

A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A helyi önkormányzatok 2013. évifeladatai és finanszírozási rendszere

  2. 2013 – az önkormányzatok „életének” fontos állomása • 2012: önkormányzati-állami feladatmegosztás átszervezésének első lépései • január 1.: megyei feladatok és a megyei önkormányzati intézmények állami átvétele • január 1.: megyei és fővárosi kórházak állami átvétele • május 1.: városi fekvőbeteg szakellátás állami kézbe vétele • 2013: az önkormányzati-állami feladatmegosztás komplex átalakítása • új önkormányzati törvény, más struktúrájú feladat-eloszlás • járási kormányhivatalok: igazgatási felelősségek átrendeződése • köznevelés és szociális ellátás: jelentősebb állami szerepvállalás • egészségügy: járóbeteg –szakellátás állami átvétele • önkormányzatok: valós helyi szervezést igénylő feladatok

  3. Az új önkormányzati törvény szerinti főbb ágazati feladatok 2013-tól • alapvetően a települések mindennapjait érintő feladatok (településfejlesztés, településüzemeltetés, hulladékgazdálkodás, közfoglalkoztatás, stb.) + • óvodai ellátás, • szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, • egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), környezet-egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás), • kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.)

  4. Kondíciók • 2013-ban a IX. fejezet előirányzata 636,4 milliárd forint • 2012. évi bázis-előirányzatot csökkentette: • az EMMI-be a pedagógusbérekre, szociális ellátásokra átadott forrás (mintegy 386 milliárd forint), • KIM-nek a járásokhoz átadott források (48,3 milliárd forint) • SZKT-ban előírt megtakarítások (23 milliárd forint) • Helyben maradó SZJA 4,1 százalékpontja átcsoportosításra kerül (a maradék 3,9 állami támogatássá alakul) az EMMI fejezetbe. • A gépjárműadó 45%-a átcsoportosításra kerül az EMMI fejezetbe, 15%-a az általános támogatás forrása lesz. • A teljes illetékbevétel – mely 2012-ben már csak a megyei jogú városoknál és a fővárosnál volt – átcsoportosításra kerül az EMMI fejezetbe.

  5. Az önkormányzati átengedett bevételek alakulása

  6. Egyéb kondíciók • Jövedelemkülönbség mérséklés rendszere is megszűnt (a korábban e célt szolgáló támogatás forrása beépül az általános működési támogatásba). • Helyi adók – így az iparűzési adó – rendszere nem változik. • A támogatások jelentős része feladatalapúvá vált, több ellátásnál megszűnt a normatív finanszírozás • Cél: az önkormányzati feladatokhoz és közszolgáltatásokhoz az állam minél nagyobb mértékben járuljon hozzá, DE • Ez nem jelentheti a „pazarló” támogatási rendszert  kötelező minimum szint megfinanszírozása a cél

  7. „2013 - Mi megy – mi marad?” Érintett ágazatok: 1) Igazgatás Egyes jegyzői feladatok „mentek” – más feladatok maradtak 2) Oktatás/köznevelés iskolai szakmai feladatok + működtetés (meghatározott esetekben) „mentek” óvoda (+ egyes esetekben iskolaműködtetés) maradt 3) Szociális, gyermekvédelmi ellátás egyes segélyek és szakellátási feladatok „mentek” alapszolgáltatások + idős, hajléktalan tartós bentlakás maradt

  8. Önkormányzati feladatok új rendszere 2013.Igazgatás – járási hivatalok Járási rendszer: • 23 kerületben + vidéken 175 helyen, • a hivatalok a megyei kormányhivatal szervezeti egységei lettek • országosan 10 ezer fő = alapvetően a települési önkormányzatok dolgozói • jegyzői államigazgatási feladatok átvétele. Átkerült államigazgatási feladatok: • Okmányirodai ügyintézés • Gyámügyek • Időskorúak járadéka, ápolási díj, közgyógyellátás • kisebb volumenű ügyek (temetkezési szolgáltatások engedélyezése, állatotthon működési engedélyezése, stb.)

  9. Önkormányzati feladatok új rendszere 2013.Igazgatás – közös hivatalok • 2013. január 1-jétől hozzák létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól, és lakosságszámuk nem haladja meg a 2000 főt. • Közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. • A közös önkormányzati hivatalokat legkésőbb 2013. márciusáig kellett megalakítani! • Ezt követően a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül döntenek. • Amennyiben a közös hivatalt határidőre nem hozták létre, vagy valamely település nem tud csatlakozni, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jelöli ki az ahhoz tartozó településeket. Ilyen csak szórványosan fordult elő.

  10. Általános működési feladatok támogatása • Önkormányzati feladatellátás finanszírozása: • Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (113,1 milliárd forint) • Három elemű támogatás • Az önkormányzati hivatal működési támogatása • Településüzemeltetés támogatása • E kettő együttes összegét csökkenti (esetenként lenullázhatja) a helyi önkormányzat elvárt bevétele, ami a 2011. évi iparűzési adóalap 0,5 %-a. • Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. Megillet minden települést 2700 Ft/lakos összeggel, de min. 3 millió forint.

  11. Önkormányzati hivatal működésének támogatása • Alapja az elismert hivatali létszám: településnagyság alapján meghatározott minimum/maximum létszám, mely a lakosságszámmal arányosan változik, • A támogatás összege: 4 580 000 Ft/fő (3,6 millió forint/ fő bér és szocho + 0,98 millió forint dologi kiadás) • Közös hivatalok: ösztönzés, korrekciós tényezők alkalmazása (a fenntartó önkormányzatok száma, összlakosságszám, nemzetiségi önkormányzat, hivatal székhelye járási székhely) • Finanszírozás: 1-4. hónapokban a jelenlegi hivatali struktúra szerinti finanszírozás, 5-12. hónapban új hivatali struktúra szerinti finanszírozás a törzskönyvi nyilvántartás adatai alapján

  12. Településüzemeltetési feladatok támogatása • Támogatási elemek: • zöldterület gazdálkodás • közvilágítás • közutak fenntartása • köztemetők fenntartása • A támogatások alapja a 2011. évi tényleges nettó működési kiadás, ahogyan az • önkormányzati beszámolókban megjelent. • Minden önkormányzatnál jelentkező feladatok: támogatás azon önkormányzatoknak is jár, melyek működési kiadást nem könyveltek e szakfeladatokon, • Kötött, de „lazán” kötött felhasználási kötelezettség!

  13. Köznevelés

  14. Köznevelés • Jelentős feladat-átrendeződés az állam és az önkormányzatok között: • Óvoda: önkormányzati feladat maradt • Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat): • szakmai irányítás és fenntartás az államhoz került, • az önkormányzatoknak csak korlátozott feladatköre marad(hat): működtetés • Gyermekétkeztetés: minden esetben önkormányzati feladat! • Szétválik a fenntartás és működtetés fogalma: • fenntartás: a köznevelési intézmény működéséhez szükséges összes feltétel biztosítása és ezzel együtt az irányítási jogosítványok gyakorlása  ÁLLAM • működtetés: a fenntartás egy részterületének, a szakmai munka alapját képező tárgyi feltételeknek (épületüzemeltetés) és a tárgyi feltételekhez kapcsolódó személyi feltételeknek a biztosítása  ÖNKORMÁNYZAT / ÁLLAM

  15. Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS • A fenntartó jogkörébe tartozik minden érdemi szakmai döntés (pl. intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, az intézmény költségvetésének meghatározása, térítési díjak, intézményvezető) • = minden, az iskolával kapcsolatos érdemi döntés letéteményese az állam • Állami feladatok ellátása: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (2012. szeptember 1-jétől) • EMMI irányítás, központ + tankerületek (tankerület területe = járás területe) • megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, illetékessége a megye egész területére kiterjed • költségvetési jogilag a Központ egy egységes költségvetési szerv, a tankerületek és az iskolák a Központ jogi személyiségű szervezeti egységei • tankerületek személyzete a megyei intézményfenntartó központok állományából és a települési önkormányzatoktól érkezett/érkezik

  16. Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS • A köznevelési törvény 74. § (4)-(6) bekezdései szerint: • 3000 fő feletti településeken a települési önkormányzat a működtető • 3000 fő alatti településeken az állam a működtető • KIVÉVE: szakképzés (minden feladat – kivéve az étkeztetés – az államé) • 3000 fő felett hármas-feltétel: állami fenntartás – tulajdon – illetékességi terület (ha egyik nem teljesül, nem kell működtetni!) • Mit jelent a működtetés? • „A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. ” • Gyakorlatban a működtetés = üzemeltetés (rezsi, takarító, gondok….) • A működtetés nem jár azzal a joggal, hogy az önkormányzatnak érdemi beleszólása legyen a szakmai ügyekbe.

  17. Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS • A 3000-res szabály alóli kivételek: • 3000 fő feletti település felmentést kérhet a működtetési feladatok alól, az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, • 3000 fő alatti település vállalhatja a működtetést, az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség megléte esetén. • DE: nem lehet csak egyes intézmények működtetése alól mentesülni  vagy mindent, vagy semmit! • A fenti eltérések engedélyezése kérelem alapján történik: • 2012. november 15-éig kellett benyújtani, • adatot kellett szolgáltatni az érintett intézmények működési kiadásairól és az önkormányzat költségvetési pozíciójáról (különösen saját bevételeiről)

  18. Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS • Az oktatásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntése időközben az összes érintett önkormányzat számára ismertté vált. • Az önkormányzat a döntés kézhezvételét követő 8 napon belül a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hozott. A hozzájárulás vállalásának hiányában a kérelmet visszavontnak kell tekinteni! • Következő lehetőség: 2015-ben (március 31.)! • A hozzájárulásra kötelezett önkormányzatok befizetése: • minden hónap 10. napjáig kell teljesíteni • két havi hozzájárulás összegének elmaradása esetén a Kincstár azt a nettó finanszírozás keretében levonja • december 15-én a még megmaradt esetleges hiányt vonja le.

  19. Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS A működtetés és a fenntartás elválasztása – kormányrendeleti szabályok (229/2012. Korm. rendelet): „A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért, amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.” „A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a bevételt elérte.” Új melléklet, amely tételesen felsorolja a működtetői kiadásokat és bevételeket.

  20. Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL • Társulások • A települési önkormányzati társulás állami köznevelési alapfeladatot 2013. január 1-jétől nem láthat el. • = eddig az időpontig a társulási megállapodásokat módosítani kellett, el kellett számolni egymással • Az intézmények a KIK-be való „beolvadással” kerültek állami fenntartásba  a KIK alapvetően jogutód (kivéve: önkormányzati működtetéssel kapcsolatos jogviszonyok) • A köznevelési intézmények dolgozóinak átvétele (pedagógus + segítő: KIK-be; technikai dolgozók: ha a KIK a működtető; képesítési feltételek!)

  21. Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL • Ingó és ingatlanvagyon • minden az önkormányzat tulajdonában maradt, a vagyon a KIK ingyenes • vagyonkezelésébe (ha működtető), • használatába (ha nem működtető) • került 2013. január 1-jétől (amíg az intézményben köznevelési tevékenység folyik). Leltár alapján (tv. szerint kell felvenni). • Az önkormányzatoknál dolgozó, „fenntartási” feladatokat ellátó személyek átvétele: • a KIK alkalmazásába kerültek (képesítési feltételek itt is vizsgálandók) • A fenntartói feladatokat szolgáló vagyon • a KIK ingyenes használatába került. • EU-s pályázatok: a projektek feladatai attól függően mozogtak, hogy azok infrastruktúra-fejlesztést, vagy szakmai, tartalmi feladatot (vagy mindkettőt) céloztak-e.

  22. A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások Az önkormányzati feladat-ellátást (óvoda és étkeztetés) szolgáló támogatás

  23. Óvodai feladatok finanszírozása • Óvoda fenntartásához kételemű támogatás: • Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (101,2 milliárd forint) • Óvodaműködtetési támogatás (16,7 milliárd forint) • + Gyermekétkeztetés támogatása (44,8 milliárd forint) • + Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása (600 millió forint) • Kötött felhasználás: • bértámogatás + üz.tám: kizárólag a támogatással érintett óvodák kiadásaira – egymás közt átcsoportosítható; • gyermekétkeztetés: az étkeztetés teljes önköltségére ; • „buszos” pénz: a gyermekek utaztatásával kapcsolatos kiadásokra.

  24. Óvodai feladatok finanszírozása • Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása: • átlagbér alapú támogatás (2 832 000 forint/számított létszám/év) • a Kjt, az Nkt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, és egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján • számított létszám alapú: az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei alapján, figyelembe véve a törvény által előírt • gyermekek heti foglalkoztatási időkeretét, • csoport-átlaglétszámot, • óvodapedagógus heti kötelező óraszámát és kötött munkaidejét, • vezetői órakedvezményt • 2012/2013. nevelési év: Közokt.tv • 2013/2014. nevelési év: Nkt.

  25. Óvodai feladatok finanszírozása • Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők számának meghatározása: • 2012/2013. tanévben: Közokt. tv. • 2013/2014. tanévben: Nkt. • a segítők mibenléte és létszáma a két nevelési év között jelentősen változik! • nem számított létszám, hanem tényleges létszám • ajánlott létszámok nem vehetők figyelembe • csak Kjt-s foglalkoztatottak vehetők figyelembe • átlagbér: 1 632 000 forint/számított létszám/év

  26. Óvodai feladatok finanszírozása • Óvodaműködtetési támogatás: 54 000 Ft/fő/év • az „egyéb” munkatársak béréhez • szakmai-dologi kiadásokhoz • épület és infrastruktúra működtetéséhez • A pedagógiai munkát segítők létszáma az Nkt. beterjesztett módosítása szerint várhatóan változni, szűkülni fog. Figyelem felhívás az igénylés módosítására. • Gyereklétszám alapján jár – SNI-s gyermekek is csak egy főnek számítanak • Bértámogatás + működtetési támogatás folyósítása: • I-VIII. hónapokban a 2012/2013. nevelési évre lejelentett adatok alapján • IX-XII. hónapokban: 2013/2014. nevelési évre, egyenlő részletekben

  27. Gyermekétkeztetés • A szaktörvény alapján jelentős változások: • óvodában  fenntartó • KIK által fenntartott iskolában  közigazgatási terület szerint illetékes önkormányzat • egyéb állami iskolában  fenntartó • nem állami fenntartók intézményeiben  nem állami fenntartó • Fontos: • MIK intézményekben zajló étkeztetés • tagintézményekben zajló étkeztetés • önkormányzatok egymás közötti hozzájárulása • Támogatás: 102 000 Ft/fő/év – az előző évi támogatás 1,5-szöröse

  28. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása • Mötv. alapján létrehozott társulás, többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás  által fenntartott óvodába járó gyermekek után, • akik a lakóhelyüktől/tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást, • utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. • Minden gyerek egyszeresen vehető figyelembe! Kísérő kell! • Felmérés lezajlott – hamarosan a belügyminiszter megállapítja a fajlagos összeget (várhatóan 148 000 Ft/fő)

  29. Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai

  30. Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai • Állam átvette a gyermekvédelmi, a fogyatékos és pszichiátriai/szenvedélybeteg szakosított bentlakásos ellátásokat: Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény. • Az intézmények fenntartását az EMMI által létrehozott Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végzi • A közneveléssel ellentétben itt a feladat teljes vertikumában az állam felelősségébe került, tehát a szakmai feladatellátás és a működtetés egysége fennmarad + vagyon is mozog • Önkormányzatnál marad: segélyek, alapellátások, idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása

  31. A szociális és gyermekvédelmi feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások Önkormányzati fejezet támogatásai

  32. Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok finanszírozása • Segélyezési feladatok támogatása: 143,4 milliárd forint • - egyes jövedelempótló ellátások + • - hozzájárulás a pénzbeli szoc. feladatokhoz • 2) Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások támogatása: 49,9 milliárd forint • 3) Szakellátás támogatása: 20,9 milliárd forint • Kötött felhasználás: • – egyes jöv.pótló támogatás: csak erre a célra, • – a hozzájárulás a pénzbeli szoc. feladatokhoz: szociális területek között átcsoportosítható • – alapszolg. támogatása: „belül” is átcsoportosítható, és a szakellátásra is fordítható, • – szakellátás támogatása: kizárólag a támogatással érintett intézményekre – belső átcsoportosítás lehetséges

  33. Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok • Segélyezés: • A járásokhoz kerülő segélyek kivételével maradnak • a jegyzői segélyek és • a méltányossági segélyek (egyszerűsödik). • Finanszírozás alapelve változatlan, a konkrét összegek változnak: • Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (117,7 milliárd forint) • Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) • 80% a 2012. évi arányok alapján, • 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra • de min. 1000 forint/fő, max. 25 000 forint/fő

  34. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Alapellátás • Alapelve változatlan, de a konkrét összegek változnak • Fajlagos változások: • házi segítségnyújtás 145 000 forint/fő csökkent • időskorúak nappali ellátása 109 000 forint/fő növekedett • fogyatékosak nappali ellátása 500 000 forint/fő növekedett • pszichiátriai betegek nappali ellátása 310 000 forint/fő növekedett • Társulási kiegészítő igényelhető: • többcélú kistérségi társulás által (június 30.!) • egyéb társulások (július 1-jétől csak új Ötv. szerintiek), • ahol a társult és ellátott települések lakosságszáma 3 ezer/5 ezer fő, • tagönkormányzat önállóan működési engedéllyel nem rendelkezik.

  35. Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok • Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása • Feladatalapú finanszírozás: • 1) Szakmai dolgozók bértámogatása • 2) Intézményi működtetési támogatás • Összesen: 20,9 milliárd forint • Szakmai dolgozók bértámogatása: • Elv: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó átlagbér alapú finanszírozás • Lépései: • ellátotti létszámból  elismert alkalmazotti létszám (L/4 + Iv) • (demensek 1,2 fő) • elismert alkalmazott létszám x átlagbér (2 606 040 Ft)= bértámogatás

  36. Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok • 2) Intézmény-üzemeltetési támogatás • „egyéb” dolgozók béréhez, • szakmai-dologi kiadásokhoz, • épület és infrastruktúra üzemeltetéséhez. • A támogatás maximális összege: kiadás mínusz térítési díj bevétel • Útmutató rögzítette az elismerhető kiadási elemeket: • egyéb dolgozók bére, • dologi kiadások, • egyéb folyó kiadások, • ellátottak pénzbeli juttatásai, • felújítási kiadások (korlátozott mértékben)

  37. Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok • A kiadások összegét csökkenti a személyi térítési díjakból származó (becsült) bevétel  Intézmény-üzemeltetési támogatás maximális összege • Elvek: • integrált intézmények esetén csak a kapcsolódó ellátottak, kiadások és bevételek, • bázis-alapú tervezés: adatok alapja 2012 • külső szerv (pl. GESZ) által teljesített kiadások is figyelembe vehetők • elkülönített nyilvántartás – fokozott ellenőrzés • A bértámogatás + intézmény-üzemeltetési támogatás az intézmény működtetésére fordítható.

  38. Kultúra és közművelődés • Ellentétes folyamatok: Állam  önkormányzatok • megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre, Komárom-Esztergom megyében Tata), • múzeumi tagintézmények: az illetékes települési önkormányzatokhoz • a megyei könyvtárak: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre) • az átadás törvény erejénél fogja  nem lehetőség, kötelezettség • vagyon tulajdoni helyzete nem változik • KIM – EMMI – önkormányzat megállapodások

  39. Közművelődési feladatok támogatása • Kulturális feladatok támogatása (17,6 milliárd forint) • Differenciált, kötött támogatás az alábbiak szerint: • megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei fenntartásához a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre), • múzeumi tagintézmények működéséhez az illetékes települési önkormányzatok, • a megyei könyvtárak  feladataihoz a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre) vehet igénybe támogatást. • további támogatás jár a településeknek, a megyeszékhely megyei jogú városoknak, (és Szentendrének) a fővárosi kerületeknek és a Fővárosnak a Kultv.-ben meghatározott közművelődési feladataik ellátásához. • a megyei könyvtárat fenntartó városokat a kistelepülési könyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kiegészítő támogatás is megilleti. A támogatási összege függ a szerződő környező kistelepülések lakosságszámától. A szerződéseket 2012. december 31-ig kellett megkötni.

  40. Aktuális problémák az önkormányzati finanszírozásban • Az első forint adóerőképességtől induló beszámítás ellehetetleníti a szegényebb kistelepülések feladat ellátását. Megoldás: A beszámítás részleges visszapótlása. • Az étkeztetési feladatok – a megnövelt normatíva mellett is – jelentős problémát okoz az önkormányzatoknak, különösen, ahol volt MIK-es intézmények is működnek. Megoldás: az étkeztetés feladatfinanszírozás alapján történő újraszabályozása – akár már évközi módosítás útján. • A szociális alapszolgáltatási feladatok normatívái továbbra is jelentős hiányt keletkeztetnek. Megoldás: 2014-től feladatfinanszírozás, 2013. évközben kiegészítő támogatások biztosítása. • A volt MIK-es köznevelési intézmények működtetése új feladatként. Megoldás: év közben kiegészítő finanszírozás megteremtése.

  41. Kiegészítő finanszírozás forrásai • Szerkezeti problémák megoldására (ld. előző oldal): szerkezetátalakítási tartalék (20 Mrd forint), • Egyedi problémák, „vészhelyzetek” áthidalására: fejezeti tartalék, önkormányzatok működőképességét megőrzését szolgáló támogatás (mintegy 25 Mrd forint). • Mindkét forrás felhasználását a belügyminiszternek a – nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben kiadott – rendelete fogja szabályozni. • Első többlet támogatás az I. és II. félév fordulóján várható.

  42. A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), valamint az annak végrehajtását szabályozó 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 2013-ban hatályba lépett változásai alapján. • Költségvetési rendeletalkotás • Bevételeket, kiadásokat: • kötelező feladatok, • önként vállalt feladatok, • államigazgatási feladatok • Költségvetési egyenleget: • működési tételek, • felhalmozási tételek • tagolásban kell megjeleníteni a költségvetési rendeletben.

  43. A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok • Költségvetési rendeletalkotás • Működési hiány nem tervezhető – a Mötv. 111.§ (4) bekezdése alapján –, azaz • gyakorlatilag külső finanszírozású működési hiány nem tervezhető, • de az előző évi pénzmaradvány felhasználásával lehet a tárgyévi kiadás több a tárgyévi bevételnél. • (Áht. 23-28.§.; Ávr. 24-33.§.) • Új törvénymódosítás: a gépjárműadó alakulásáról, a befizetendő összegről negyedévente adatot kell szolgáltatni, ennek elmaradása esetén bírságfizetési kötelezettség!

  44. A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok Illetmény-számfejtési rendszer A Magyar Államkincstár által működtetett központosított illetmény-számfejtési rendszerhez való csatlakozás a helyi önkormányzatok és intézményeik számára a jövőben kötelező lesz. (Áht. 44.§.; Ávr. 62.§.) Átmeneti rendelkezések közül kiemelendő A többcélú kistérségi társulások megszűnése esetén az állami támogatással kapcsolatos elszámolások kötelezettje (egyéb megállapodás híján) a korábbi székhely szerinti település.

  45. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése • Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthet. • Az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg. • Nem kell a Kormány hozzájárulása • az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert fejlesztési támogatások megelőlegezésére vagy önrészére szolgáló hitelek, • a költségvetési éven belüli működési célú hitel (likvid hitel), • a reorganizációs hitelek, valamint • a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében. • Az adósságmegújító hitelt is engedélyeztetni kell.

  46. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése • A szabályozás célja • az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, • a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, • az önkormányzati alrendszer hiányának kordában tartása, • továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek adósságot keletkeztető ügyleteket.

  47. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése • A Kormány az ügylethez abban az esetben járul hozzá, ha • az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, • az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg, • az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti.

  48. Az önkormányzatok adósság keletkeztető ügyleteire vonatkozó szabályok várható változása • a kezesség, illetve garanciavállalás is engedélykötelessé válik, • a fejlesztési célú hitel felvételének előkövetelménye lesz a helyi adók valamelyikének működtetése, • a kis összegű (10 millió forint alatti) fejlesztési célú ügyletek is engedélykötelessé válnak, ha az ügylet összege meghaladja az önkormányzat éves saját bevételei 20%-át • minden adósságot keletkeztető ügyletről adatot kell szolgáltatni, a nem engedélykötelesekről is (2014-től).

  49. Az önkormányzatok adósság keletkeztető ügyleteire vonatkozó szabályok várható változása • A felhalmozott működési célú, 2013-ban lejáró hitelállományt egy alkalommal meg lehet hosszabbítani, át lehet ütemezni. Maximális mérték: a 2012. december 31-ei hitelállomány (2013-ban már nem növekedhet). Cél az önkormányzati azonnali visszafizetési kötelezettség, a csődhelyzetek elkerülése.

  50. Köszönöm a figyelmüket

More Related