Az nkorm nyzati rendszer az llamh ztart si rendszerben

1. Az �nkorm�nyzati rendszer az �llamh�ztart�si rendszerben Dr. Siv�k J�zsef BME, 2007. szeptember 12.

2. Az eload�s t�mak�rei A magyar �nkorm�nyzati rendszer kialakul�sa Az �nkorm�nyzati rendszer �llamh�ztart�si jellemzoi: Jogi felt�telek Feladatrendszer Szervezetrendszer Gazdas�gi alapok Kitekint�s az EU-ra

4. A helyi rendszerv�lt�s elozm�nyei Az 1990 elott muk�do tan�csrendszer A helyi rendszerv�lt�s Helyi �n�ll�s�g (Helyi n�pszavaz�s) Helyi demokratiz�l�d�s (helyi n�pi kezdem�nyez�s, k�zmeghallgat�s) Jog�llamis�g A rendszerv�lt�s �ta eltelt idoszak A rendszer fel�p�t�s�nek szakasza Moderniz�ci�s szakasz

5. Az �llamh�ztart�si alrendszerek jellemz�se Jogi alapok Feladatrendszer Szervezetrendszer (szereplok) Gazdas�gi alapok

6. Jogi alapok I. Alkotm�ny 1990 �vi LXV. T�rv�ny � �tv (�sszhangban az Eur�pai �nkorm�nyzati Chart�val) Az �llamh�ztart�sr�l sz�l� 1992 �vi XXXVIII. Tv 1990. �vi C. tv. A helyi ad�kr�l 1991 �viXX. Tv. A helyi �nkorm�nyzatok �s szerveik, a k�zt�rsas�gi megb�zottak, valamint egyes centr�lis al�rendelts�gu szervek feladat- �s hat�sk�r�rol 1991 �vi XXXIII. Tv. Egyes �llami tulajdonban l�vo vagyont�rgyak �nkorm�nyzati tulajdonba ad�s�r�l 1992 �vi LXXXIX. Tv. A helyi �nkorm�nyzatok c�mzett �s c�lt�mogat�si rendszer�rol

7. Jogi alapok II. A fenti t�rv�nyek alapvetoen a muk�d�s kereteit adj�k A tov�bbi jogi kereteket sz�mos specifikus t�rv�ny �s egy�b jogszab�ly r�gz�tette: T�rsul�si tv. Csodt�rv�ny K�zbeszerz�si tv. A gazd�lkod�sr�l sz�l� eload�sokban �jra �rintj�k a jogi felt�teleket

8. Az �llami feladatrendszer Nagy gazdas�g vil�gv�ls�g ut�n kezdod�tt az �t�rt�kel�s A korszellemnek megfeleloen nagy m�rt�kben terjeszkedni kezdett az �llam: infrastrukt�ra-, iparfejleszt�s, j�l�ti �llam, teljes foglalkoztatotts�g Az �let minden ter�let�n megvetette a l�b�t A gond: �gy terjeszkedett, hogy nem gondolta �t, hol is indokolt a szerepv�llal�sa. P�nze volt, ideje volt� h�t mi�rt ne terjeszkedjen?Nagy gazdas�g vil�gv�ls�g ut�n kezdod�tt az �t�rt�kel�s A korszellemnek megfeleloen nagy m�rt�kben terjeszkedni kezdett az �llam: infrastrukt�ra-, iparfejleszt�s, j�l�ti �llam, teljes foglalkoztatotts�g Az �let minden ter�let�n megvetette a l�b�t A gond: �gy terjeszkedett, hogy nem gondolta �t, hol is indokolt a szerepv�llal�sa. P�nze volt, ideje volt� h�t mi�rt ne terjeszkedjen?

9. Feladatrendszer I. K�t alapveto feladatt�pus: K�zszolg�ltat� (saj�t megold�sban, vagy kiszerzod�ssel) K�zhatalmi (hat�s�gi jogalkalmaz�s �s jogalkot�s) Struktur�lisan tagoz�d� feladat- �s hat�sk�r�k Gazdas�gi (helyi t�rs�gfejleszt�s, munkahelyteremt�s, helyi infrastrukt�ra � iv�v�z, szennyv�z, hullad�k, telefon, g�z, �t, k�ztisztas�g, k�rnyezet) Hum�n szolg�ltat�sok (�voda, als�- �s k�z�pfok� oktat�s, helyi kultur�lis szolg�ltat�sok, szoci�lis �s eg�szs�g�gyi szolg.) Rendv�delem, tuzolt�s�g

10. Feladatrendszer II. K�telezo feladatok � csak t�rv�ny �rhat elo. Alapfeladatok az �tv-bol (8.� (1)bek.), tov�bbiak a szakmai t�rv�nyekbol Telep�l�sfejleszt�s �s �rendez�s K�rnyezetv�delem Lak�sgazd�lkod�s V�zrendez�s �s elvezet�s Csatorn�z�s K�ztemetok fenntart�sa Helyi k�zutak �s k�zter�letek fenntart�sa Helyi t�megk�zleked�s K�ztisztas�g �s telep�l�stisztas�g �voda, alapfok� nevel�s, oktat�s, szoci�lis �s eg�szs�g�gyi ell�t�s K�zmuvelod�s, sport Nemzeti �s etnikai kisebbs�gek jogainak biztos�t�sa Eg�szs�ges �letm�d felt�teleinek biztos�t�sa

11. Feladatrendszerhez (p�ld�k az int�zm�nyrendszerre) 3600 �voda 3300 �ltal�nos iskola, k�zel 800 ezer tanul� 302 gimn�zium 340 szakk�z�piskola 100 sportl�tes�tm�ny 60 ezer k�rh�zi �gy 3700 k�ztemeto 600 ezer km. belter�leti �t Napi 1,6-2,0 milli� k�bm�ter v�zmennyis�g szolg�ltat�sa Stb.

12. Feladatrendszer III. �nk�nt v�llalt feladatok � �s v�llalkoz�si tev�kenys�g �llamigazgat�si Jogalkalmaz�s (enged�lyek, adatk�zl�s, szankci�k stb.) Katasztr�fa-elh�r�t�s Kiszolg�l� jellegu (pl. v�laszt�sok A feladatmegold�s alternat�v m�djai: A k�zszolg�ltat�sok szerzod�sbe ad�sa (pl. hullad�kkezel�s) Koncesszi� Nonprofit szervezetek bevon�sa Privatiz�ci�

13. Szervezetrendszer Rendszerv�lt�s elott k�tszintu Alapszint (1500) k�zs�g-v�ros Megy�k (19) Hierarchikus kapcsolatok �j �nkorm�nyzati rendszer Kb. 3100 helyi �nkorm�nyzat Gyenge megyei szint 22 megyei jog� v�ros K�zs�gek � k�rjegyzos�gek, t�rsul�sok fov�ros Decentraliz�ci� saj�tos megval�s�t�sa: Gyenge megye Dekoncentr�lt szervezetek Regionaliz�ci�?

14. A szervezetrendszer jellemz�se Rendszer�p�t�s �s moderniz�ci� szakaszai (1990-1994, 1994 ut�n) Kezdetben elot�rben a megb�zhat� �zemeltet�s Helyi k�zszolg�ltat�sok dilemm�ja a gazdas�g teljes�tm�nye �s a nagy ell�t� rendszerek fenntart�sa k�z�tti ellentmond�s Ter�letfejleszt�s �s telep�l�sfejleszt�s t�lzott centraliz�ci�ja Jogalkalmaz�s � sikeres Belso szervezet elavult strukt�r�k �s muk�d�s Elot�rbe ker�l az eredm�nyess�g Ugyanannyi p�nzbol jobbat? � t�rsul�sok k�rd�se T�bb p�nzbol t�bbet?

15. A magyar �nkorm�nyzati rendszer szereploi

16. Az �nkorm�nyzatok koncentr�ci�ja(1994)

17. Egy �nkorm�nyzatra jut� �tlagos n�pess�gsz�m 1000 fo

18. Kitekint�s- szervezetrendszer XX sz�zadbanv�gbement tendencia a telep�l�si szintu �nkorm�nyzati funkci�k �sszevon�sa Ok: Telep�l�sszerkezet v�ltoz�sa, telep�l�si funkci�k v�ltoz�sa, ��zemi� m�retek megtal�l�sa N�metorsz�g a kor�bbi majd 25000-rol 8500-ra Belgiumban h�sz �v alatt 2550-r�l 600 Sv�dorsz�gban 2500 a tized�re cs�kkent D�nia mint Sv�dorsz�g Ezen orsz�gok a feladatell�t�s szempontj�b�l a 2000-5000 lakoss�gsz�m� alapegys�get tartj�k �optim�lisnak�

19. Gazdas�gi jellemzok I Az �nkorm�nyzati rendszer l�trej�tt�vel nemcsak a helyi k�zszolg�ltat�sokkal kapcsolatos d�nt�si funkci� decentraliz�l�dott, hanem �talakult az �llmah�ztart�s rendszere Egyik v�ltoz�s: az �llami tulajdon lebont�sa . Versenyszf�r�ban privatiz�ci�, �n�ll�sult �llamh�ztart�si rendszerek r�sz�re t�rt�no vagyon�tad�s (tb. tulajdon, �nkorm�nyzatokn�l kor�bbi kezeloi jogb�l tulajdonosi jog) Privatiz�ci�s bev�telbol val� r�szesed�s A k�lts�gvet�si szektor differenci�l�d�sa, az �llamh�ztart�si alrendszerek �n�ll�sodtak. �tl�that�bb p�nz�raml�s, �sszehangoltabb feladatell�t�s - decentraliz�ci�

20. Gazdas�gi jellemzok II. Gazdas�gi alapokat az Alkotm�ny r�gz�ti h�rom t�telben: Saj�t bev�telek �llami t�mogat�s �nkorm�nyzati vagyon Keretszab�lyok az �tv.ben: Bev�teleivel �n�ll�an gazd�lkodik Tulajdon�val �n�ll�an rendelkezik Feladatai ell�t�s�r�l egys�ges k�lts�gvet�sbol gondoskodik Hitelt vehet fel, k�tv�nyt bocs�that ki Gazd�lkod�s�t az �SZ ellenorzi Keretszab�lyok az �ht.-ben: Az �nkorm�nyzatok k�lts�gvet�se az �llamh�ztart�s helyi szintje Gazd�lkod�s �ves k�lts�gvet�s alapj�n t�rt�nik

21. �llammodellek tipiz�l�sa K�zjavak feloszt�sa: Kiz�r�lag k�zponti szinten megoldhat� feladatok (pl. honv�delem) Klasszikus helyi k�zjavak tipikusan helyi szinthez k�todnek M�rlegel�s alapj�n ker�l az egyes szintekhez (oktat�s, eg�szs�g�gy, szoci�lis ell�t�s, k�rnyezetv�delem) �llami funkci�k (allok�ci�, redisztrib�ci�, stabiliz�ci�) szab�lyoz�s�ban �s finansz�roz�s�ban k�t alapmodell alakult ki: angolsz�sz �s kontinent�lis (Pl. a redisztrib�ci�t alkalmazza a kontinent�lis modell, az angolsz�sz nem) E modellek saj�toss�gai lek�pezodnek az �nkorm�nyzatok k�l�nb�zo t�pusaiban

22. �llammodell t�pusok

23. Kontinent�lis �nkorm�nyzati t�pusok

24. Kontinent�lis t�pusok Mediterr�n: erosen centraliz�lt, k�zpontos�tott finansz�roz�s, a muk�d�s ex-ante ellenorz�se Skandin�v: nagy gazdas�gi �n�ll�s�g, sz�lesk�ru szolg�ltat�si k�telezetts�g, helyi bev�tel jelentos, a 10000 fon�l nagyobb egys�gek sz�ma meghaladja az 50%-ot. Az �nkorm�nyzati szektor az �llamh�ztart�s m�sodik legnagyobb rendszere N�met: erosen hierarchiz�lt, a legals� szinten kev�s feladat Az �llamigazgat�si �s k�zszolg�ltat�si funkci�k elv�laszthatatlanok Decentraliz�ci� �s dekoncentr�ci� egy�tt

25. �nkorm�nyzatok az EU-ban Nincs egys�ges �nkorm�nyzati modell Az EU sem t�maszt k�vetelm�nyeket Minden�tt t�bbszintu rendszer Munkamegoszt�s a telep�l�si szintek k�z�tt �s ar�gi�k k�z�tt

26. A magyar �nkorm�nyzati rendszer az �llamh�ztart�sban

27. Az �llamh�ztart�s alrendszerei a nemzetgazdas�gban (2007)

28. Az �nkorm�nyzatok kiad�sai (1993-2000�vek �tlaga)

29. Az alrendszer tov�bbi jellemzo adatai Itt k�ltj�k el a GDP mintegy 13%-�t, az �llamh�ztart�s �sszkiad�sainak kb. egynegyed�t Nagyon fontos k�zfeladatok terepe Munkahelyteremto Ter�leti kiegyenl�to szerep Az alrendszer, mint foglalkoztat� � t�bb, mint 500 ezer k�zalkalmazott �s k�ztisztviselo 13 ezer k�lts�gvet�si szerv (oktat�si, eg�szs�g�gyi, szoci�lis stb. int�zm�nyek)

30. Az �nkorm�nyzatok r�szesed�se az �llamh�ztart�si kiad�sokban (%) (OECD orsz�gok)

31. Az �nkorm�nyzati alrendszer tov�bbi jellemzoi Az �llah�ztart�si rendszerhez brutt� m�don kapcsol�dik (a bev�telekn�l az �sszes bev�telek /halmoz�d�sok kiszur�s�vel/, a kiad�sokn�l az �sszes kiad�sok) Az �nkorm�nyzati alrendszer a k�zponti k�lts�gvet�shez nett� m�don, az �llami t�mogat�sokon kereszt�l kapcsol�dik