A helyi önkormányzatok feladatai és finanszírozási rendszere

1. A helyi önkormányzatok feladatai és finanszírozási rendszere

2. Helyi önkormányzatok száma, lakosságszáma 2013. január 1-jén

3. A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege

4. A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege

5. A helyi önkormányzatok eladósodottsága 2012-ben millió forint

6. A helyi önkormányzatok főbb település-típusonkénti 2011. évi adósságállománya millió forint

7. A helyi önkormányzatok főbb település-típusonkénti 2012. évi adósságállománya millió forint

8. A helyi önkormányzatok 2012. évi hosszú lejáratú adósságállományának deviza összetétele millió forint

9. A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján • A vonatkozó jogszabályok • Magyarország Alaptörvénye • 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól /Mötv./ (ezt megelőzően, illetve egyes rendelkezéseket illetően a 2014. évi általános önkormányzati választások napjáig: 1990. LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) • az egyes önkormányzati kötelező feladatokat megállapító és leíró ágazati jogszabályok

10. A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján • Előzmények • A rendszerváltáskor kiemelt cél volt a helyi választópolgárok önkormányzáshoz való joga • A megoldás iránya: nagyfokú autonómia és széles feladatkör valamennyi településnek • Az irányból, valamint az azóta eltelt időszak változásaiból eredő hiányosságok, negatív következmények: • nem, illetve nem kellő súllyal vették figyelembe az egyes önkormányzatok eltérő adottságait, körülményeit, lehetőségeit • nem játszott szerepet a gazdaságossági, hatékonysági szempont • elmaradtak a nagy ellátórendszerek reformjai • a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényelt • a feladatok köre bővült, a finanszírozási mozgástér szűkült

11. A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján • A változtatás kiindulópontjai • A feladatrendszer felülvizsgálatára és racionalizálására volt szükség. • A magyar közigazgatás újjáépítésének alapvető momentuma az állam által ellátandó feladatok megfelelő feladat-ellátási szintre való telepítése, az egyes feladatok és hatáskörök jövőbeli optimális, hatékony ellátása feltételeinek megteremtése. • A helyi önkormányzatokat érintő legfontosabb célok egyike az állam és a helyi önkormányzati feladatellátás újragondolása, majd újraszabályozása volt. Megvizsgálásra került, hogy az egyes „állami” feladatok a közigazgatás mely szintjén (központi közigazgatás – helyi közigazgatás) láthatóak el az állampolgárok, a szolgáltatások igénybevevői számára legkedvezőbben és egyben a feladat címzettje számára is leghatékonyabban.

12. A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján • A feladatkör-átrendezés céljai: • Alapvető cél, hogy a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való joga változatlanul és hiánytalanul érvényesüljön, ugyanakkor az önkormányzati szervezet és működés átalakítása segítse elő a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelését. • Általános cél a modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése. A helyi önkormányzatnak feladatai ellátása során támogatnia kell a lakosság önszerveződő közösségeit és erősíteni a település önfenntartó képességét, elsősorban saját erejére kell támaszkodnia, központi forrásokat pedig csak a lehetőségei kihasználása után vegyen igénybe.

13. A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája az Mötv. alapján • A feladatkör-átrendezés céljai: • Kiemelt célok: • az önkormányzati kötelező feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelmű, és differenciáltabb meghatározása, • az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítása, biztosabb, új alapokra helyezése, • átláthatóbb és egyben kötöttebb finanszírozási rendszer kialakítása, • az önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelése, valamint • mindezek érdekében a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása.

14. Az önkormányzati feladatrendszer megújításának vezérelvei • az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el, jelentősen csökkentve ezzel a helyi önkormányzatok terheit, és biztosítva az igazgatási feladatok országon belül egyenlő színvonalon történő ellátását, • kötelező feladatokat illetően a differenciált feladat- és hatáskör-telepítés, az új törvény hangsúlyosan különíti el egymástól az egyes helyi közigazgatási szintek (község, város, megye, járás, főváros és kerületei) által ellátandó feladatokat, • kötelező feladatot továbbra is csak törvény írhat elő • továbbra is önként vállalhatják olyan helyi közügyek ellátását, amelyeket jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását, • külön, a finanszírozást is rendező megállapodás alapján az önkormányzat állami feladatokat is elláthat.

15. 2013 – az önkormányzatok „életének” fontos állomása • 2012: önkormányzati-állami feladatmegosztás átszervezésének első lépései • január 1.: megyei feladatok és a megyei önkormányzati intézmények állami átvétele • január 1.: megyei és fővárosi kórházak állami átvétele • május 1.: városi fekvőbeteg szakellátás állami kézbe vétele • 2013: az önkormányzati-állami feladatmegosztás komplex átalakítása • új önkormányzati törvény, más struktúrájú feladat-eloszlás • járási kormányhivatalok: igazgatási felelősségek átrendeződése • köznevelés és szociális ellátás: jelentősebb állami szerepvállalás • köznevelés, kultúra, egyes feladatok ismét az önkormányzatokhoz kerülnek

16. A megyei intézmények állami fenntartásba vétele • 2011. évi CLIV. törvény alapján: • a megyei intézmények állami fenntartásba kerültek 2012. január 1-jétől (mintegy 430 költségvetési szerv), • a megyék adósságállományát hitel, kötvény (189 mrd Ft) az állam átvállalta 2011-ben, • a megyei intézmények szállítói tartozása az intézményfenntartást követi, (29 mrd Ft átvállalása) • a megyei önkormányzatok vagyona, gazdasági társaságai, alapítványai stb. térítésmentesen az államra szálltak. • A fővárosi egészségügyi intézményekre vonatkozóan is hasonló döntés született azzal, hogy esetükben az Állam a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon elemeket veszi át, amelyek az átvételre kerülő egészségügyi intézményekhez és az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kerültek felvételre, illetve kibocsátásra (8,6 mrd Ft összegben).

17. A városi fekvő- és járóbeteg szakellátó egészségügyi intézmények állami fenntartásba vétele 2012. május 1-jétől az állam a 2012. évi XXXVIII. törvény alapján átvette a települési önkormányzatok aktív fekvőbeteg-szakellátást, krónikus fekvőbeteg-szakellátást, valamint az azokhoz integrált járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeit. Az átvételhez kapcsolódóan az állam átvállalta az önkormányzatok intézményeihez kapcsolódó adósságát és az intézmények szállítói tartozását is.

18. Önkormányzati feladatok új rendszere 2013.Igazgatás – járási hivatalok Járási rendszer: • 23 kerületben + vidéken 175 helyen, • a hivatalok a megyei kormányhivatal szervezeti egységei • országosan 10 ezer fő = alapvetően a települési önkormányzatok dolgozói • jegyzői államigazgatási feladatok jelentős részének átvétele. Átkerülő államigazgatási feladatok: • Okmányirodai ügyintézés • Gyámügyek • Kisebb volumenű ügyek (temetkezési szolgáltatások engedélyezése, állatotthon működési engedélyezése, stb.) • Időskorúak járadéka, ápolási díj, közgyógyellátás

19. Önkormányzati feladatok új rendszere 2013.Igazgatás – közös hivatalok • 2013. január 1-jétől hozták létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól, és lakosságszámuk nem haladja meg a 2000 főt. • 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös hivatalhoz. • Közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. • A közös önkormányzati hivatalokat legkésőbb 2013. márciusáig kellett megalakítani! 749 hivatal alakult 2632 önkormányzat részvételével. • Ezt követően a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül döntenek. • Amennyiben a közös hivatalt határidőre nem hozták létre, vagy valamely település nem tudott csatlakozni, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jelöli ki az ahhoz tartozó településeket.

20. Köznevelés • Feladatváltozás Állam - Önkormányzat között: • Óvoda fenntartás és működtetés - teljes körűen települési önkormányzat • Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat) • Pedagógusok és szakmai segítőik - állami alkalmazottak • - közvetlen bérfinanszírozás • Szakmai dologi kiadás - állam támogatja • Működtetés (nem szakmai dologi kiadások, technikai személyzet) • Főszabály: 3000 fő lakos fölött - önkormányzati feladat • 3000 fő lakos alatt - állami feladat • Kiegészítő szabály: • 3000 fő lakos fölött - önkormányzat lemondhat, állam átvállalja • önkormányzat hozzájárulást fizet feltételtől • függően (120) • 3000 lakos alatt - önkormányzat átvállalhatja, ha képes működtetni (55) • Szakképzés - állami feladat teljes körűen

21. Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS Jogszabályi megalapozás: Köznevelési törvény 74. § 74. § (1) Az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. (2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. Tömören: az állam feladata az intézmények szakmai irányítása, a szakmai feladatok ellátása, a pedagógusok foglalkoztatása

22. Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS • Állami feladatok ellátása: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ /KLIK/ • EMMI irányítás, központ + tankerületek (tankerület területe = járás területe) • megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, illetékessége a megye egész területére kiterjed • költségvetési jogilag a Központ egy egységes költségvetési szerv, a tankerületek és az iskolák a Központ jogi személyiségű szervezeti egységei • tankerületek személyzete a megyei intézményfenntartó központok állományából és a települési önkormányzatoktól érkezik • Az intézmények a KLIK-be való „beolvadással” kerülnek állami fenntartásba  a KLIK alapvetően jogutód (kivéve: önkormányzati működtetéssel kapcsolatos jogviszonyok) • Érintett: 5000 intézmény, 1,1 millió tanuló, 130 ezer pedagógus

23. Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS Mit jelent a működtetés? „A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. ” Gyakorlatban a működtetés = üzemeltetés (rezsi, takarító, gondok….) A működtetés nem jár azzal a joggal, hogy az önkormányzatnak érdemi beleszólása legyen abba, lesz-e a településen iskola!

24. Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL • Ingó és ingatlanvagyon • minden az önkormányzat tulajdonában marad, a vagyon a KLIK ingyenes • vagyonkezelésébe (ha működtető), • használatába (ha nem működtető) • került 2013. január 1-jétől (amíg az intézményben köznevelési tevékenység folyik). Leltár alapján (tv. szerint kell felvenni).

25. Köznevelés • Köznevelési feladatok finanszírozása (2013-ban) • Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (109,9 milliárd forint) • Elve: Jogszabály szerinti oktatásszervezési paraméterek és kötelező keresetelemek alapján a havi tényleges bérszámfejtésre épül • Lépései: • gyerekszámból, csoportátlagból -> elismert csoportszám • pedagógus kötelező óraszámból, elismert csoportszámból -> elismert pedagógus létszám • tényleges keresetekből, elismert pedagógus létszámból -> elismert keresetelemek • Óvodaműködtetés (17,0 milliárd forint) • statisztikai gyermeklétszám és 54 000 forint/fő/év szorzataként • elszámolás zárszámadás keretében • Gyermekétkeztetés (44,8 milliárd forint) • a 2012.-ben is ismert jogosultsági, igénylési, elszámolási feltételek szerint 102 000 forint/fő/év fajlagos

26. Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai • Állam átvette: • a gyermekvédelmi, a fogyatékos és pszichiátriai/szenvedélybeteg szakosított bentlakásos ellátásokat • az intézmények fenntartását az EMMI által létrehozott Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fogja végezni • itt a teljes feladattömeg az állam felelősségébe kerül, tehát a szakmai feladatellátás és a működtetés egysége fennmarad (a közneveléssel ellentétben) • a járási kormányhivatalhoz került: az időskorúak járadékáról és az ápolási díjról való döntés

27. Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai • Önkormányzatnál maradt: • idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása • alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás) • további jegyzői hatáskörű segélyek (pl: foglalkoztatás helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás) • A foglalkoztatás helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély együttfolyósítási összeghatára a közfoglalkoztatási minimálbér.

28. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Segélyezés • Finanszírozás (2013-ban) • Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) • 80% a 2012. évi arányok alapján, • 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra • de min. 1000 forint/fő, max. 25 000 forint/fő • Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (117,7 milliárd forint) • Alapellátás • Finanszírozás (2013-ban) • Alapelve változatlanul normatívák • 10-30% közötti többlet társulásos megoldásnál: étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátások esetén

29. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása • Önkormányzatnál maradó feladatok finanszírozása két elemű (2013-ban) • 1) Szakmai dolgozók bértámogatása • 2) Intézményi működtetési támogatás • 1) Szakmai dolgozók bértámogatása (16,8 milliárd forint): • Elve: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó kötelező bérelemek finanszírozása illetményszámfejtés tényadatai alapján • Lépései: • ellátotti létszámból -> elismert alkalmazotti létszám • illetményszámfejtésből -> kötelező bérelemek • elismert alkalmazott létszámból, kötelező bérelemekből -> bértámogatás • 2) Intézményműködtetési támogatás (4,1 milliárd forint) • Az üzemeltetési kiadás és a térítési díjak különbözetén alapul.

30. Kultúra és közművelődés • Ellentétes folyamatok: Állam  önkormányzatok • megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre, Komárom-Esztergom megyében Tata), • múzeumi tagintézmények: az illetékes települési önkormányzatokhoz • a megyei könyvtárak: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre) • az átadás törvény erejénél fogja  nem lehetőség, kötelezettség • vagyon tulajdoni helyzete nem változik • Állam – önkormányzat megállapodások szabályozzák a részleteket

31. Közművelődési feladatok támogatása • Kulturális feladatok támogatása (17,6 milliárd forint) • Az 1997. évi CXL. Tv. (Kultv.) rendelkezéseit és az új fenntartói és feladatstruktúrát követve differenciált, kötött támogatás az alábbiak szerint: • megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei fenntartásához a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre), • múzeumi tagintézmények működéséhez az illetékes települési önkormányzatok, • a megyei könyvtárak  feladataihoz a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre) vehet igénybe támogatást. • további támogatás jár a településeknek, a megyeszékhely megyei jogú városoknak, (és Szentendrének) a fővárosi kerületeknek és a Fővárosnak a kultv-ben meghatározott közművelődési feladataik ellátásához. • a megyei könyvtárat fenntartó városokat a kistelepülési könyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kiegészítő támogatás is megilleti. A támogatási összege függ a szerződő környező kistelepülések lakosságszámától.

32. Előadó-művészeti támogatás, egyéb kulturális célú támogatások • Előadó-művészeti szervezetek támogatása (11,8 milliárd forint) • Több szempont szerint differenciált, kötött támogatás • az Előadó-művészeti törvény (Emtv) által előírt feltételek teljesítése szerint a szervezetek minősítésre kerülnek: • Nemzeti – Kiemelt – Nem minősített kategóriákba. • (Ez utóbbi szervezetek támogatása pályázati úton történik) • Szakmai szempontok szerint • színház – zenekar – énekkar • Támogatás típus szerint • művészeti ösztönző • létesítménygazdálkodási célú működtetési támogatás

33. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja • A konszolidáció indokai • nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, • a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni • a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam 2012-ben. • a többcélú kistérségi társulások megszűntek, feladataik jó részt az államhoz kerültek, ezért adósságuk teljes mértékben visszafizetésre került 2012-ben. • az 5 ezer fő feletti településeknél adóerőképességükkel arányosan 40-70%-os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság.

34. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja • Az 5 ezer fő alatti települések adósságkonszolidációja • a 2012. december 28-áig visszafizetésre került • 1700 települési önkormányzat 73,4 milliárd forint értékű, és • 10 többcélú kistérségi társulás 0,3 milliárd millió forint értékű adóssága. • a konszolidáció 2012 december 12-ei állomány alapján történt, így nem maradtak ki azok, akiknek a 2011-es beszámoló szerint nem volt adósságuk, de azóta keletkezett, • a likvid hitelek is visszafizetésre kerültek, így azokat nem kellett meghosszabbítani.

35. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja • A Kormány döntése értelmében részleges adósságkonszolidációban részesülő 5 ezer fő alatti települések adósságkonszolidációja • A kiugróan magas egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező 14 önkormányzat esetében a Kormány az adósságkeletkeztetés céljának és egyéb körülményeik vizsgálata utáni adósságkonszolidációról döntött (1674/2012. (XII. 28.) Korm. határozat). • További vizsgálatok alapján a Kormány döntött az átvállalási mértékekről (1172/2013. (IV. 5.) Korm. határozat), így • 9 önkormányzat esetén 100%-os, • 1-1 önkormányzat esetén 80%-os, illetve 70%-os, • 3 önkormányzat esetén 60%-os • adósságkonszolidációra került sor 10,4 milliárd forint értékben.

36. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja • Az 5 ezer fő feletti települések adósságkonszolidációja • a konszolidáció alapmértéke (40-70%) a település egy főre jutó adóerejétől függött, • e mértéktől a miniszterekkel kötött megállapodásban felfelé el lehetett térni, • a maximális átvállalási mérték 70% volt, • a 2012. január 11-éig lezajlott adatszolgáltatás adatai alapján végül 277 önkormányzat 610,3 milliárdos adóssága került átvállalásra (az alap mértékek mellett 486,3 milliárd forint került volna átvételre).

37. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja • Az adósságrendezési eljárás alatt álló települések adósságkonszolidációja • Az adósságrendezési eljárást követő 60 napon belül kell lezajlania, • az adósságrendezési eljárás lezárultának időpontjában fennálló adósság összege alapján, • 5 ezer fő alatti települések esetén 100%-os mértékben, • 5 ezer fő feletti települések esetén részlegesen (40-70%) történik az adósság konszolidációja. • Eddig 6 önkormányzat esetében került sor ily módon konszolidációra (2,35 milliárd forint értékben), további 10 település van jelenleg adósságrendezési eljárás alatt, köztük az 5 ezer fő fölötti Tiszafüred.

38. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja • Az adósságkonszolidációból kimaradt települések kompenzációja • A Belügyminisztérium kezelésében lévő „Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás” előirányzatból 2013-ban csak ezen önkormányzatok részesülhettek támogatásban. • Az „EU Önerő Alap”-ból2013-ban ezen, jogosult települések magasabb, akár 75%-os támogatásra pályázhattak. • A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat alapján 10 milliárd forintos keret kerül meghatározásra e települések fejlesztéseinek támogatására.

39. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja • Az önkormányzatok 2014. évi adósságátvállalása • 2013. december 31-ei állomány alapján fog történni. • Teljes mértékű átvállalásra kerül sor. • 2014. február 28-áig fog lezajlani. • 2014. január elején kell adatot szolgáltatni az ügyletekről a 2013-as adósságkonszolidációhoz hasonlóan. • Az 1808/2013. (XI. 12.) Korm. határozat és a 2014. évi költségvetési törvény rendelkezik róla. • A részletek még kidolgozás alatt, a 2014. évi költségvetési törvényben lesznek szabályozva.

40. Köszönöm a figyelmüket!