A nyugdíjpénztári könyvvizsgálat specialitásai, a gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

1. A nyugdíjpénztári könyvvizsgálat specialitásai, a gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

2. Buzás Dóra – senior manager Ernst & Young„Az előadás tartalma és a kapcsolódó dokumentáció általános jellegű, nem tekinthető számviteli vagy egyéb tanácsadásnak és konkrét esetek hivatkozási alapjául nem használható fel.”

3. Tartalom 1. A legfontosabb vonatkozó szabályok és változásaik 2. A könyvvizsgálóval szemben támasztott követelmények valamint a könyvvizsgáló feladatai a nyugdíjpénztárak esetében 3. A könyvvizsgálat specialitása a nyugdíjpénztárak esetében 4. Gyakorlati problémák, kérdések és válaszok 5. Összegzés

4. 1. A LEGFONTOSABB VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉS VÁLTOZÁSAIK

5. MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT • 1997. évi LXXXII. Törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról • 222/2000. (XII.19.) Korm. rendelet a magánynugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési közelezettségének sajátosságairól • 282/2001 (XII.26.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről • 170/1997 (X.6.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírásokról • 172/1997 (X.6.) Korm. rendelet a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről

6. Önkéntes pénztári ágazat • 1993.évi XCVI törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról • 223/2000. (XII.19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési közelezettségének sajátosságairól • 281/2001 (XII.26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól

7. A vonatkozó jogszabályok 2009.évi módosításait tartalmazó jogszabályok • 331/2008 (XII.30.) Korm. rendelet az egyes pénz- és tőkepiaci szervezetek (éves) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról • 335/2008 (XII.30.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló kormányrendeletek módosításáról • 2009.évi LXXVII. Törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

8. 2009.évi jogszabályi változások (elsősorban magán ágazati) szükségessége • Kedvezőtlen tőkepiaci folyamatok és azok negatív hatása a nyugdíjpénztárakra • 2008-ban a magán ágazatban a megtakarítások értékének kb. 20%-ának elvesztése • Magánpénztári tagság (kb. 2,9 millió fő) bizonytalansága Mindezek alapján az új intézkedések céljai: • Bizalom helyreállítása • A pénztéri szféra átlátható és ktg. hatékony működésének elősegítése • Működési kockázatok mérséklése

9. 2009. második felében már alkalmazható új rendelkezések (magán ágazat) • Lehetőség a TB-be történő visszalépésre - szűk kör részére: 52.életévüket 2008.végéig betöltött, és a pénztárba önkéntesen belépő tagok számára • Szigorúbb átlépési szabályok a tagok védelme érdekében - új elemmel bővülnek az átlépés feltételei (PSZAF tájékoztató aláírása a tag által) - átlépés ktg-nek mértéke változhat (ha 2 éven belül vált pénztárat a tag, akkor max. 5.000 Ft átlépési díj is terhelheti)

10. 2009. második felében már alkalmazható új rendelkezések – magán ágazat (folytatás) • Vagyonkezelői díj maximumának fokozatos csökkentése - jelenleg 0,8% - 2011-2014-ig fokozatosan, évente 0,1%-kal, 0,8%-ról 0,4%-ra csökken a díj mértéke

11. Hozamgarancia bevezetése 2010.01.01-től (magán ágazat) • A jelenlegi, PGA (Pénztárak Garancia Alapja) által működtetett magánnyugdíjpénztári garanciarendszer csak a pénztár fizetésképtelenségére, felszámolásukra ill. szolgáltatás fedezetének kiegészítésére szól • 2010.01.01-től ez kiegészül a hozamgaranciával, az egyéni számlán jóváírt befizetések reálértékének megőrzése céljából

12. Hozamgarancia bevezetése 2010.01.01-től – magán ágazat (folytatás) • A hozamgarantált tőke= valamennyi befizetés, a mindenkori inflációnak megfelelő hozam esetén számított értéke • A garancia érvényesítése: - ha az egyéni szla. egyenlege a felhalmozási időszak végén alacsonyabb mint a hozamgarantált tőke - kizárólag egyszer, a felhalmozási időszak végén, a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor

13. Hozamgarancia bevezetése 2010.01.01-től – magán ágazat (folytatás) • A PGA által nyújtott garancia forrása a pénztárak által fizetett garanciadíj • A garanciára való jogosultság korlátozása: - ha a tag korhatár alatti ellátást vesz igénybe (előrehozott öregségi nyugdíj) - ha a felhalmozási időszakban a tag által kezdeményezett pénztár ill. portfolióváltásai között nem telt el min. 5 év (2010.01.01-ét követő első átlépéstől kell számítani)

14. Elszámoló egységes nyilvántartásra történő áttérés • Elszámoló egységes nyilvántartásra történő áttérés - magánpénztárak esetében 2009.01.01-től kötelező (egységes számviteli szabályozás), de lehetőség volt korábbi áttérésre - önkéntes nyugdíjpénztárak esetében továbbra is csak lehetőség (kettős számviteli szabályozás)

15. Új fogalmak • Új fogalmak jelentek meg a jogszabályokban • módosult az értékelési különbözet valamint az értékelési különbözet céltartalékának a fogalma • elszámoló egység fogalma bevezetésre került • ingatlanbefektetési formák elterjedése miatt új fogalmak kerültek bevezetésre (ingatlanfejlesztés, - kezelés, -üzemeltetés) • mérlegkészítés időpontja

16. A portfolióváltás szabályainak változása • Portfolióváltás szabályainak változása - 3 féle összetételű portfolió lehetőségét kell a tagok részére felkínálni - klasszikus (5 év) - kiegyensúlyozott (5-15 év) - növekedési (15 év) - ha a tag nem él a választás lehetőségével akkor a Pénztár automatikusan sorolja be

17. Tagdíjak tartalékok közötti megosztása • Tagdíjak tartalékok közötti megosztása • -fedezeti tartalékba min. 94,5%, 2009-től 95,5% • -működési és likviditási tartalékba min. 5,5%, 2009-től 4,5%

18. 2. A KÖNYVVIZSGÁLÓVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELADATAI A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ESETÉBEN

19. A Pénztárak könyvvizsgálóival szemben támasztott követelmények • A pénztáraknak kötelező könyvvizsgálót igénybe venni • A választott könyvvizsgálónak rendelkeznie kell pénztári minősítéssel • A könyvvizsgáló megbízatása max. 5 évre szólhat, amely nem meghosszabbítható • Ugyanaz a könyvvizsgáló legfeljebb 5 pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat • Jelen lehet az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni

20. A Pénztárak könyvvizsgálóival szemben támasztott követelmények (folytatás) • Nem lehet könyvvizsgáló: a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

21. A pénztári könyvvizsgálók feladatai • A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja • A könyvvizsgáló - az alakuló közgyűlésen elfogadott pénzügyi terv kivételével – az Mpt 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban , valamint az Öpt. 23.§ (1) bekezdésének d)-e) pontjaiban megjelölt (igazgatótanács éves beszámolója, pénzügyi terv), a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat

22. A pénztári könyvvizsgálók feladatai (folytatás) • Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni. • Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - a tudomására jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

23. 3. A KÖNYVVIZSGÁLAT SPECIALITÁSAI A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ESETÉBEN

24. A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak könyvvizsgálati specialitásai Eltérő kockázati kitettségek a többi iparághoz képest: • Közérdeklődésnek kitett könyvvizsgálat • Részletes jogszabályi háttér • Az eredendő kockázat magasabb, amelyet a Pénztárak az ellenőrzési kockázat csökkentésével tudnak ellensúlyozni • Általában erősebb és kifinomultabb ellenőrzési környezet • Az IT környezet sokkal fontosabb mint más iparágakban

25. A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak könyvvizsgálati specialitásai (folytatás) A könyvvizsgáló válaszai: • Kiemelt jelentőségű a jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése • Szakértők bevonása, mély iparági ismeret • Az informatikai rendszerek felmérése, tesztelése elengedhetetlen a nagy számú tranzakciók illetve azok komplikáltsága miatt, ehhez IT szakértők bevonása • A könyvvizsgálat nem végezhető el szubsztantív tesztelésekkel, ezért törekedni kell a folyamatba épített ellenőrzések felmérésére, és tesztelésére, annak érdekében, hogy azokra a könyvvizsgáló támaszkodhasson

26. A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak könyvvizsgálati specialitásai (folytatás) • Hibahatárok meghatározása a mérlegfőösszeg alapján ( a felhalmozott vagyon legjellemzőbb mutatószáma) • A portfoliókban lévő új elemek (pl. fx kockázatok kivédésére kötött forward és futures ügyletek) értékeléséhez szakértők bevonása • Vagyonkezelői és letétkezelői igazolások felhasználása és tesztelése (pl. napi árfolyamok meghatározása, FIFO helyes kezelése)

27. 4. Gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

28. Gyakorlati kérdések • Elszámoló egységes rendszer • elszámoló egységben történik az elsődleges nyilvántartás, • Nem szükséges hozamfelosztás, merta hozamfelosztás az árfolyamváltozásban jelenik meg, • a befektetési kormányrendelet szabályozza a portfoliók közötti átvezetési szabályokat, • Az új rendszerre történő átállás: • A pénztár közgyűlése által meghatározott napra (csak negyedév utolsó napja lehet) vonatkozóan történik. (magán ágazat esetében: 2009. január 01.) • átállás napjára 1 Ft = 1 elszámoló egység, • az elsz. egységek számát max. 2 tizedejegyig lehet alábontani, • a fennmaradó részt, hozamot a hozamfelosztás után az aktuális árfolyamon érvényesíti a pénztár

29. Gyakorlati kérdések (folytatás) • Hibák javítása az elszámoló egységes nyilvántartási rendszerben: • A hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam megállapításkor történik, • a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal • a javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett, • a hiba hatását az érintettekkel (tagok, munkáltatók) legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni(néhány kivételtől eltekintve)

30. Gyakorlati kérdések (folytatás) • Az árfolyam megállapítása: • A letétkezelő végzi, • munka naponta és hónap utolsó napjára történik, • az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni. (T+2) • A pénztárnak az árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (T+4) • Felfüggesztés: • elháríthatatlan külső ok, rendkívüli eset, Felügyelet tájékoztatása, • ha a portfoliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

31. Gyakorlati kérdések (folytatás) • árfolyam közzététele: a pénztár honlapján, választható portfoliónként naponta • a honlapon jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámoló egységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók, • a közzététellel egyidőben a pénztár az elszámoló egységek árfolyamát bejelenti a Felügyeletnek, • az árfolyamot a Felügyelet is közzéteszi a honlapján közzéteszi, • az elszámoló egységek árfolyamának a pénztár honlapján bármikor visszakereshetőnek és letölthetőnek kell lennie

32. Gyakorlati kérdések (folytatás) • Központi Beszedési Rendszer (KBR) • Mérlegkészítés dátumának meghatározása (KBR rendszer állandósult késedelmei miatt) • Működési bevételek és működési költségek elszámolása

33. Gyakorlati kérdések (folytatás) • A pénztárnak az alábbi egyezőségeket kell biztosítani: • egyéni számlák egyenlegeinek összege és a fedezeti tartalék, • egyéni számla egyenlege = a darabszámnak és az elszámoló egység árfolyamnak a szorzatával, • letétkezelői igazolás, fordulónapi értékpapír állomány, • pénzügyi instrumentumok és a tartalékok,

34. 5. Összegzés

35. Összegzés • A nyugdíjpénztárak jellegzetésségéből adódóan a kontroll alapú könyvvizsgálat az egyetlen hatékony/járható út. • A hazai és a nemzetközi könyvvizsgálati standardok megadják a kereteket a kontroll alapú könyvvizsgálathoz • Alkalmazásuk során azonban sok gyakorlati kérdés merül fel, és gyakran a könyvvizsgáló szakmai megítélése kerül előtérbe.