Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 II. A társadalmi tagozódás és az államszervezet sajátosságai a középkorban. A germán-frank alkotmányfejlődés • 2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács) Tk. 37-43. o. • 3. A frank társadalom Tk. 49-51. o. • 4. A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok) Tk. 52-55. o. • Források: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.

2. Az európai államfejlődés - madártávlatból 0. Nemzetségi szerveződés: • Vérségi kapcsolaton alapul (családokba és nemzetségekbe tömörülnek) • Vándorló közösség • „Karizmatikus” uralom

3. 1. Törzsi vagy nomád állam: • Vérségi kapcsolat helyett katonai szervezet • Önállósuló közfunkciók – a társadalom egészétől elkülönülő állami szervezetrendszer • Letelepedés – területi hatalom (nemzetségek helyett pl. vármegyék a „végrehajtók”) • Kialakuló központi kormányzat (udvar – legfelsőbb TH, VH, BH)

4. 2. tétel: A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács) Germán törzsek a népvándorlás korában (Skandinávia nélkül) Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/50/Voelkerwanderungkarte.png

5. 1. A téma jelentősége • A germán társadalom intézményeinek egyes elemei még a 19. században is megvoltak • A germanisztika külön tudományos irányzattá alakult • A Frank Birodalom részint e germán intézményekből nőtt ki

6. 2. A germán társadalom A) Közszabadok (Freilinge, Kerle) • Állattenyésztés, földművelés, háborúban katonáskodás B) Nemesség (Adel, Blutadel) • Vérségi alapon kiválasztott vezetők és alkalmasság alapján kiválasztott harcosok – a nemesi jelleg öröklődik • Funkció: vezetői feladatok ellátása

7. Kíséret (trustis, Gefolgschaft): • Nemesi vezetők által tartott harcosok csoportja • Fegyverforgató, saját családot még nem alapított fiatal férfiak • Uruknak hűségesküt tettek • Az úr házközösségébe tartoznak (védelem, ellátás, esetleg zsold) • Békeidőben „problémásak” (rablóhadjáratok) • Saját család („tűzhely”) alapításakor kiválnak a kíséretből

8. C) Szolgák (servus): • Szolgává válás: hadifogság, születés, adósság • Nem a Római Birodalom rabszolgáihoz hasonló jogállás, hanem szabadabb státusz (bizonyos körben önálló gazdálkodás) • Személyes szolgálat a családfő hatalma alatt • Felszabadítás esetén is megmarad az úri védőhatalom (Munt) A lényeges társadalmi különbség: szabadság állapota vagy nemléte • Csak szabadok – közszabadok és nemesek – tartozhatnak a nemzetségbe.

9. 3. A germán közszervezet Közszervezet = személyi közösségek egymásra épülő rendje • Részben vérségi, részben mesterségesen létrehozott közösségeké A) Család (házközösség): • Vérségi kötelék által megalapozott munka- és vagyonközösség • Egyszerre több generáció • Monogám házasság

10. B) Nemzetség (Sippe): • Közös őstől leszármazó férfiak szakrális közössége • Házasság révén nők is tagjává válnak (de státusuk nem azonos a férfiakéval) • Annak vannak jogai a közösségben, aki a nemzetséghez tartozik Funkciói: • Békeközösség (békevesztés) • Védőközösség (becsületvédelem – bosszú, Fehde) • Jogközösség (nemzetségi házassági, gyámsági jog, öröklési rend, bírói fórum) • Hadiközösség • Települési közösség (a 3. századra nemzetségenkénti letelepülés)

11. C) Század (Hundertschaft, Gau): • Nemzetségek által alkotott magasabb rendű szerveződés • Rokon és szövetkezett népek katonai célú együttműködése • Később területi egység (századkerület) • Békehelyreállító szerep nemzetségek közti konfliktusokban (századkerületi gyűlések) D) Törzs (Tacitus: „civitas”): • Századokból alkotott mesterséges egység • Olykor közös hadi megmozdulások • Később kialakuló germán kisállamok alapja.

12. 4. A germán hatalmi szervezet A) Gyűlés (thing, Ding): • A törzsek képviseleti szerve, a fegyverképes férfiak gyűlése („közvetlen demokratikus” intézmény, a svájci Landsgemeinde elődje) • Nagycsaládok, nemzetségek szerint gyülekeznek • Rendes gyűlés (echtesDing) havonta • Rendkívüli gyűlés (gebotenesDing) szükség esetén • Funkciók: • Seregszemle • Alapvető kérdések eldöntése (pl. háborúindítás) • Hadjárat vezetőjének, királynak, fejedelemnek a megválasztása • Legfelső ítélkezési fórum

13. B) Fejedelmi tanács: • Egyes germán törzseknél nem egy személy a vezető, hanem az előkelő nemzetségek vezetőinek tanácsa Más törzseknél ill. a későbbi időkben: C) Király/fejedelem: • Hadvezér és szakrális vezető (szakrális legitimáció) • Öröklési és választási elv: • A tisztség „öröklődik” a királyi nemzetségben • A nemzetségfők által alkalmasság alapján kiválasztott jelöltet a népgyűlés választja meg uralkodónak • Aki olykor már életében maga mellé veszi kiválasztott utódját • Pajzsra emelés és uralkodói jelvények (királyi szék, lándzsa, jogar) • A népgyűlés letaszíthatta a trónról („ellenállási jog”)

14. A király funkciói: • Papi funkció • Hadsereg vezetése • Bíráskodás (súlyos ügyekben azonban a népgyűlés hoz ítéletet) Hatalmának anyagi alapjai: • Földbirtokai • Hadizsákmány • Bírságok Utazó udvar: • Kíséretével folyamatosan „körbeutazza” országát

15. D) Herceg (hadvezér): • Egyes törzseknél a király mellett külön választja a népgyűlés • Kivételes, időleges megbízatás • Fő szempont a harci-hadvezetői alkalmasság • Tevékenységének mércéje a katonai siker (antik Róma: „salusreipublicaesupremalexesto”) E) Tanács: • A király tanácsadói, de érdemi beleszólásuk is lehet

16. 3. tétel: A frank társadalom Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Frankish_Empire_481_to_814-en.svg/1000px-Frankish_Empire_481_to_814-en.svg.png

17. A frankok: • Különböző nyugati germán törzsek (száliak, ripuáriak) szövetségéből alakult germán nép • A 4. században vonulnak be Galliába • A Nyugat-római Birodalom bukása után uralmuk alá hajtják a mai Franciaország jelentős részét és Németország nyugati területeit – Frank Birodalom • Meroving dinasztia: 5-8. század • Első jelentős uralkodó: Klodvig (482-511), felveszi a kereszténységet, a birodalmat szétosztja utódai között • A birodalmi központi hatalmat Martell Károly szilárdítja meg (8. sz.) • Fia, Kis Pippin 754-ben megalapítja a Karoling dinasztiát (8-10. század) • Az ő fia, Nagy Károly (768-814) császárrá koronáztatja magát a pápával; megteremti a keresztény Nyugat-Európa politikai egységét • Utódai alatt azonban végleg szétesik a birodalom: • Középső Frank Királyság, Keleti Frank Királyság (Lotaringia és Észak-Itália) – a későbbi Német-római Birodalom • Nyugati Frank Királyság – a későbbi Francia Királyság

18. 1. A frank társadalom tagozódása A) Nemesség: • A vérségi arisztokrácia és a fejedelmi kíséret tagjai • Az uralkodó szolgálatában, magas tisztségekkel, földbirtokkal B) Közszabadok („átmeneti” réteg): • Tagjai vagy felemelkednek a nemesi osztályba, vagy lecsúsznak a félszabadok közé C) Félszabadok: • Egy-egy nagyúr szolgálatába betagolódott lecsúszott közszabadok, vagy • felszabadított szolgák • Nem állnak uruk tulajdonában, vannak jogaik, cselekvőképességük

19. D) Szolgák: • Jogképesség nélküliek • Uraik házában, birtokán szolgálatot teljesítők E) Idegenek: • Vagy jogvédelem nélküliek (nem tagolódtak be a társadalomba) • Vagy valamely „vendéglátó” patrónus, esetleg a király oltalma alatt állók

20. 2. Hűbériség – hűbéri állam Az európai államfejlődés egy következő stációja (a törzsi/nomád állam után) • A frankoknál a Karoling korban bontakozott ki A 4-5. századi római vazallitás és a germán kíséreti hűség „találkozása” – kiegészülve utóbb a hűbérbirtokkal.

21. A) A latifundiumok és a vazallitás: • Késő római időkben egyes kisparaszti elemek „védnök”, patrónus oltalma alá helyezik magukat • Földjükért és személyes felajánlkozásukért cserébe védelmet kapnak (patrocinium) • A felajánlkozás „liturgiája”: kommendáció

22. B) Germán kíséreti hűség: • A katonai kíséret (Gefolgschaft) tagjai személyes hűséget fogadnak uruknak • Hűségesküt is tesznek A hűbéri kapcsolat személyi oldala: • a vazallus engedelmessége • és a kíséret személyes hűségkötelezettsége.

23. C) A hűbéri kapcsolat dologi oldala: hűbér A hűbérúr ahelyett, hogy a vazallust saját udvarában tartja és ellátja, inkább földbirtokot vagy más hasznot hajtó jogot (állást, megbízatást) bocsát a vazallus rendelkezésére. Hűbérviszony:

24. D) Hűbéri lánc: • A legfőbb hűbérúr a király, de az ő hűbéresei maguk is adnak hűbéreket saját vazallusaiknak, stb. – hűbéri hierarchia. E) A hűbérbirtok „örökölhetősége”: • Eredetileg a vazallus élete hosszáig adatott, • Később „kvázi” örökölhetővé vált F) Hűbéri állam: • Állami pozíciók mint „örökölhető” hűbérek adományozásával létrejövő hűbéri viszonyok által létrejövő struktúra. G) Territoriális hatalmak: • A király megerősödő hűbéresei dacolnak a központi hatalommal • Az uralkodók igyekeznek ezt minden alattvalótól közvetlenül kikért hűbéresküvel elhárítani (Nagy Károly, Hódító Vilmos) Az egykori Frank Birodalom területén létrejövő államokban a 10-11. századra elterjedő struktúra.

25. 3. A földesúri hatalom megerősödése • A hatalom alapjává a föld válik, a földbirtokok pedig nőnek (kisbirtokosok védelmet kérnek a nagybirtokosoktól). A) A földesúri hatalom a földjén élőkre is kiterjed: • Akár mint vazallusokra (felemelkedési lehetőség) • Akár mint alávetettekre (csekély járadékért dolgoznak a földön, a felemelkedési esély kicsi)

26. B) A földesúri birtok részei: • Udvarház (uradalom központja) • Parasztgazdaságok (ház, kert, szántó) • Allódium: hűbéri kötelékkel nem terhelt (szabadon elidegeníthető) birtok a földesúr kezelésében • Hűbérbirtok (kikerül a földesúr közvetlen hatalmából) A földesúr ezen kívül jövedelmet húz az ún. banalitásokból: • Vásározás, malomtartás, kocsmáltatás, vadászat, halászat

27. 4. tétel: A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok) 1. Mi az újdonság a germán korhoz képest? • Germán törzsi differenciáltság – frank egységes, koncentrált államhatalom • Megerősödő királyi hatalom • Vérségi kötelékek helyett területi közigazgatás • Különbség az északi és déli területek közt (északon még csak letelepedőfélben vannak a nemzetségek – délen már új típusú területi igazgatás)

28. 2. A királyi hatalom Már nem törzsi király (szélesebb a hatalma, mint germán elődeinek). A) Tisztségének elnyerése: • Germán típusú „választás” és külsőségek (előkelők általi jelölés, nép általi megerősítés – akklamáció, pajzsra emelés, lándzsa, jogar) • Előd általi kijelölés • Egyházi legitimáció (felkenés krizmával, egyházi koronázás – a császári hatalom jelzése Nagy Károly óta)

29. B) Hatalmának alapja: • Hűbéri struktúra (a nép mintegy a király kísérete, személyes hűségkötelezettség) • Megnövekedett földbirtokok (patrimoniális berendezkedés – állami vagyon és uralkodói magánvagyon nem válik el élesen) • Megerősödő és egyre strukturáltabb központi kormányzat (személyesen az uralkodónak felelős tisztviselőkkel)

30. C) Hatalmának köre: • Norma-alkotás: • Bann (mindenkire kötelező rendelet, parancs) • Kapitulárék (a Karoling-korban – egyedi utasítás pl. utazó bíráknak, vagy fejezetekbe tagolt, a szokásjogot kiegészítő törvénymű) • Igazságszolgáltatás (régi bírói intézmények mellett): • Bizonyos személyi körre (pl. előkelők) • Meghatározott javakra (pl. királyi vagyon) • Bizonyos súlyos bűncselekményekre (pl. a fejvesztéssel büntetendőkre) • Új jogosítványok: • Pl. pénzügyi jogkörök (pénzverés, adószedés, vámoltatás) • Pl. az egyházzal kapcsolatos jogok (Eigenkirche) • Közigazgatás: • Központi igazgatás • Területi igazgatás (grófságokon keresztül).

31. 3. A központi igazgatás • Udvar – mozgó udvar (átmeneti szállásokon) • Differenciálódó kíséret, udvari tisztségviselők, méltóságok: • Major domus (háznagy): általános királyhelyettes (eredetileg a király földbirtokok intézője) • Palotagróf (comespalatii): a király igazságszolgáltatási hatalmának gyakorlója (eredetileg a királyi udvarok/paloták ügyintézője) • Referendárius: az adminisztráció, az udvari írásbeliség vezetője (beosztottjai: kancellár és írnokok) • Kincstárnok/kamarás (cubicularius, thesaurarius) • Lovászmester (marschall): az udvari istállók, később a királyi lovagság vezetője • Étekfogó (senechal), pohárnok

32. A központi kormányzat intézkedéseinek végrehajtása érdekében: • Birodalmi küldöttek (missidominici) a helyi tisztviselők ellenőrzésére • A területi igazgatási egységek újjászervezése (grófságok - grófok)

33. 4. Területi igazgatás Grófság: mesterségesen kialakított igazgatási kerület (határvidéken határgrófságok/őrgrófságok) • Élén a gróf (comes): a király által kinevezett és tetszés szerint felmentett, neki közvetlenül alárendelt tisztviselő • A gróf funkciói: a grófság bírája, igazgatási vezetője (adók, vámok beszedője – hányadot kap) 614-től a grófokat nem az uralkodó nevezi ki, hanem a grófok közössége választja (a tisztség a földbirtokosok kezébe kerül, örökletessé válik)

34. 5. Egyéb hatalmi tényezők • Gyűlések: • A hadsereggyűlések elveszítették korábbi kompetenciáikat (marad katonai mustrának – „márciusi mező”: találkozás az uralkodóval, panaszok előterjesztése, uralkodói igazságszolgáltatás) • Századok – századkerületek (jelentőségüket vesztik) • Placita – előkelők tanácsa (a király tetszése szerint kér tőlük tanácsot)

35. 6. Az immunitás Egyházi és világi előkelőknek a királytól kapott azon joga, hogy saját birtokukon mentesek legyenek a helyi közigazgatás hivatalos személyeitől: • Negatív oldala: a helyi tisztviselők (grófok, grófi küldöttek) be nem léphetnek, adót nem szedhetnek, bírói funkciót nem gyakorolhatnak) • Pozitív oldala: e jogosítványokat a földesúr maga gyakorolja Az államhatalom egységével (és a jogegységgel) szemben ható tényező.