Személyiségpszichológia

1. Személyiségpszichológia Személyiség: Azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását Pszichofizikai rendszer: Biológiai és pszichológiai működések egysége. Dinamikus szerveződés: Alakulásának folyamatában változás, de önmagával való azonosság (állandóság) is. -erők és ellenerők aktuális egyensúlya Rendszer: Egymással kölcsönhatásban lévő elemek (gondolkodás, affektivitás, stb.) Viselkedés, gondolkodás: Az individuum magatartása, alkalmazkodása a környezethez (alakítja a környezetet és (vagy önmagát)

2. Biológiai személyiségelméletek E. Kretschmer (1925) Kretschmer pszichiátriai betegeknél vizsgálta a testalkat, a személyiség és az elmebetegségre való hajlam összefüggését. AlkatSzemélyiségtípusMegbetegedés (karakter) Leptosom Skizotim Schizofrenia Atletikus Viszkózus Epilepszia Piknikus Ciklotim Ciklikus (mániás-depressziós pszichózis)

3. SCHIZOTÍM:(Schiller, Hölderlin, Platón, Kant, Spinoza,Babits, Károlyi Mihály, Madách) Hiperesztéziás Ideges, ingerlékeny, befelé élő, idealista, zárt, autonóm, autisztikus, bizalmatlan Középréteg hűvösen energikus, módszeresen konzekvens, nyugodt, arisztokratikus, merev, rendszerező absztrakt, filozofikus gondolkozás Anasztetikus hideg, hűvös, hóbortos, különc, lelkileg eltompult, kóborló

4. CIKLOTÍM:(Luther, Mikszáth, Moliere, Mozart, Neumann János) Hipoman vidám, mozgékony Sinton típus gyakorlati realista, kényelmes, kedélyes, nyitott Nehézkes szomorú, mogorva, rosszkedvű, pesszimista

5. VISZKÓZUS: Explosiv episodikus, hirtelen, váratlan, gyanakvó,paranoid beállítódás Kiegyensúlyozott praktikus, aprólékos, részletekhez tapadó gondolkodás, szempontváltás nehézkessége Flegmatikus nehézkes, lassú, kiszámítható, következetes színtelen emóciók

9. Strukturális modell I. Felettesén (superego, überich) • erkölcsi, szociális normákat tartalmazza(identifikáció, introjectio)utolsóként fejlődik ki (oedipális korban) • „a társadalom kollektív lelkiismeretének individualizáltreflexiója„ • perfekcionista célok • 2 alrendszer: a/ lelkiismeret b/ Én-ideál Én(Ego, Ich) • Id-ből nő ki, de attól függetlenül működik • „realitáselv" vezérli, a személyiség operatív része Érvényesíteni akarja az Id vágyait, összhangban aSuperegoval és a Külső realitással Szekunder folyamat - kognitív perceptuális készség(Különbség a psychében és külvilágban lévő dolgokközött, szükségletkésleltetés)

10. Strukturális modell II. Ösztönén (Id, Es) • a születéskor jelenlévő jellemzőket tartalmazza(ösztönök) • irracionálisán működikKözvetlen kielégülésre törekszik„Örömelv" vezérli • atesti és pszichikus működésben felhasználhatóenergiák gyűjtőhelye • 2 mechanizmust alkalmaz: a/ reflex tevékenység (köhögés stb.) b/ primer folyamat: (gondolkodás prelogikus,infantilis formája) • feszültségcsökkentés belső képzettel • nincs különbség a reális és szubjektív tárgy között

12. ÜTKÖZÉS: Az ösztön-én törekvései valamint a Superego által képviselt értékrend/ vagy a külső realitás között. Szorongás(szignalizációs értékű az Ego számára) Elfojtás(elsődleges énvédö-mechanizmus) Másodlagos énvédő-mechanizmusok (ha az elfojtás elégtelen) Néhány fontosabb énvédő-mechanizmus: (Anna Freud !) • Elfojtás: a tudattalanba szorul a kellemetlen élmény • Projectio (kivetítés) • Eltolás • Reakcióképzés • Regresszió • Racionalizáció • Szublimáció (egyetlen norm.)

14. Énvédő mechanizmusok /S. Freud, Anna Freud, etc./ A szorongás enyhítésére, a konfliktus kontrollálására irányuló nem tudatos pszichés folyamatok, funkciók, a személyiség pszichés védekező mechanizmusai, egységének megőrzése érdekében. Megküzdő - coping - mechanizmusok A konfliktus adekvát, reális, célszerű megoldása a REALÍTÁSELV érvényre jutásával. Fokozott energiabefektetés, eszközök, megoldásmódok újragondolása, cél átfogalmazása, szituáció és szociá­lis helyzet újraértelmezése.

15. Fontosabb énvédő mechanizmusok Elfojtás /Represszió/ Az összes többi énvédő mechanizmus prekurzora. Elviselhetetlen ideák vagy impulzusok akarattalan száműzése, a tudattalanba. Akaratlagosan nem idézhetők fel, de rejtett formában ismét felbukkanhatnak. Célirányos el­felejtés, vagy soha tudatossá nem vált tartalmak. Megkülönböztetendő a SZUPRESSZIÓ-tól = tudatos erőfeszítés az elfelejtésre.

16. Fontosabb énvédőmechanizmusok Racionalizáció: A szorongás valódi oka a tudatszintjén elfogadható, ésszerű, de hamis okkalhelyettesítődik. Projekció:A nem tudatosuló nem kívánatos késztetés, érzelem vagy indulat másik személyre irányítása, úgy hogy azokat atudat szintjén a másiktól eredőként érzékeli. Reakcióképzés:A nem kívánatos késztetés vagy frusztrált törekvés az eredeti késztetéssel ellentétes törekvés, magatartás megvalósítása nyomja el. Áttolás: A konfliktus feszültsége az eredeti helyett egy másik objektre (személyre) irányul.

17. Fontosabb énvédő mechanizmusok Regresszió A fejlődés már túlhaladott szintjére,viselkedésformájára, funkcionálására történő visszalépés. Intellektualizácio A konfliktus okozta szorongás intellektuális absztrakciók, magyarázat, megoldás keresésében enyhül (vallástanulmányok, pszichologizálás). Improduktív fantázia A konfliktus feszültsége a valóság helyett a fantáziában oldódik fel, a frusztrált késztetések a fantáziában elégülnek ki (vágyteljesítő fantázia).

18. Fontosabb énvédőmechanizmusok Tagadás: Az id-ből eredő szorongásnak történő aktív ellentmondás a tudat szintjén (pl. életet fenyegető betegség tagadása). (Túl)kompenzáció: Egy területen elszenvedett hátrány vagy frusztráció önértéknövelő ellensúlyozása egy másik terület túlhangsúlyozásával. Identifikáció: Tudattalan azonosulás személlyel, attitűddel, értékkel, viselkedéssel. Szublimáció: A konfliktus feszültségét társadalmilag értékes és egyinileg is elfogadható produktumokban dolgozza ki (pályaválasztás, alkotás).

19. Libidófejlődés Libidó: Freud szexuális energiát értett alatta, később általános értelemben vett örömszerzésre törekvő ösztön-energiaként fogta fel. • A libidó mennyiség minden embernél születés­kor adott. (Kvantum teória) • A libidó sajátos fejlődési fázisokon megykeresztül. A fejlődés a szexuális identitáskialakulásáért felelős, a fejlődés jellegepedig alapvetőszemélyiségvonásokért felelős. Primer nárcizmus: születéskor az összlibido az Ego-n fixált, később egyre nagyobb része válik tárgy-libidóvá (mindig marad nárcisztikus libidó - önértékelés !) Secunder nárcizmus: (tárgyvesztés pl.) • libidovisszavonás

20. Libidófejlődés Fejlődési fázisok: I. Orális szakasz (0 - 1 évesig) -oral passzív (6 hóig) - dependencia (passzív, dependens,optimista, éretlen) -oral agresszív (6 hótól) -realitás elv csírái (vitatkozó, hosztilis,pesszimista, agresszív, cinikus)

21. Libidófejlődés II. Anális szakasz(2 - (3) 4 év) -   eliminatív - teljesítményelv kialakulásának kezdete (destruktív, ellenséges) -   retentív - agresszió csatornázása, önkontroll, önuralom eredete, ida szülők kívánalma (kényszeres, pedáns, zsugori,tisztaság mánia)

22. Libidófejlődés III. Fallikusszakasz (3 (4) - 6 év ) -protofallikus - mutogat, felfedez (férfiasságában /nőiességében/ gátolt) -deuterofallikus - két nem közötti különbség felismerése (férfiasságában sikeres,nőies, flörtöl) (fixáció: ödipusz komplexus -kasztrációs szorongás; elektra komplexus -pénisz irigység) IV. Látencia szakasz (pubertásig)iskola, a sport a hangsúlyos (szublimáció) V. Serdülőkor

24. A pszichoszociálisszemélyiségfejlődéselméleteErik H. Erikson Pszichoszociális modell • a személyiség nyolc szakaszos fejlődésifolyamata • ego-pszichológiai irányzat Pszichoszociális • az intrapszichés és szociális tényezők és folyamatokegymással szoros kapcsolatban értelmezhetők,egymásra kölcsönösen hatást gyakorolnak

25. A pszichoszociálisszemélyiségfejlődéselméleteErik H. Erikson Fejlődési szakaszok (fejlődési fázisok) • a személyiségfejlődés a születéstől a haláligfolyamatos, egymásra épülő fázisokban zajló folyamat • a pszichoszociális személyiségfejlődés élethosszigtartó folyamat • A fejlődés folyamán a személyiségnek az adottéletkorra, interperszonális viszonyokra,tevékenységekre, szükségletekre stb. jellemzővonásai állnak előtérben

26. A pszichoszociálisszemélyiségfejlődéselmélete Én-identitás • személyiség jellegzetességeit az egyesszakaszokban identitásnak nevezzük, az identitásokhierarchikus sorrendben követik egymást. • A személyiség integritásának folyamatossága amúlt-jelen-jövőben. • Az énkép belső konzisztenciája

27. A pszichoszociálisszemélyiségfejlődéselmélete Fejlődési krízis • pszichoszociális krízis, normatív krízis, identitás krízis • A fejlődés alapfeltétele a fejlődés során létrejöttkonfliktusok megoldása, melyeket fejlődési krízis előzmeg. • Két fázis (két identitás) közötti váltás krízisállapotonkeresztül történik. A krízisállapot megoldásánakeredménye a következő fázisra jellemző identitáskialakulása lesz. • Az életszakaszok új helyzetei, az új feladatok újidentitást kívánnak meg. • A krízis kimenetele a személyiség integrációjaszempontjából kedvező vagy kedvezőtlen („jó" vagyrossz") lehet. (Identikus Én vagy az identitás zavarai.) • fejlődési krízis a személyiség integrációsfolyamata.

28. A pszichoszociális személyiségfejlődéselmélete A pszichoszociális fejlődés szakaszai Erikson Freud pszichoszexuális fejlődési modelljének fázisából indult ki: orális, anális, fallikus-ödipális, látencia, genitális A fejlődés nyolc szakasza és a fejlődési krízisek megoldásai 1. Orális-szenzoros szakasz (0-2. év) ŐsbizalomversusBizalmatlanság Pszichofiziológiai-pszichológiai szimbiózis az anyával. Meg kell tapasztalnia a világban, hogy a segítség, törődés és szeretet elérhető. A családba születve megváltoztatja annak életét is. Az anyai törődés minősége közvetíti számára az első tapasztalatokat. Kedvező kimenetel: bizalom és optimizmus

29. A pszichoszociális személyiségfejlődéselmélete 2. Muszkuláris-anális szakasz (2 - 3. év) Autonómia versus Szégyen és kétely A toilet-training folyamatában a szabályozás (visszatartás -engedés) megtanulása, az akarat kifejlődése, vetélkedés a saját és szülői akarat között. Találkozás a szabályokkal, elvárásokkal, renddel, fegyelemmel. Szociális nyomás, saját döntés. Kedvező kimenetel: önkontroll ésmegfelelésérzés

30. A pszichoszociális személyiségfejlődéselmélete 3. Lokomotoros-genitális szakasz (3-5. év) Kezdeményezés versus Bűntudat Ébredő szexuális érdeklődés, szülői szabályozás. A lelkiismeret fejlődése. A szándék és a cél megjelenése a tér, idő és fantázia felfedezésével. A játék szerepe. Identifikáció a nemi és szociális szerepekkel, az ideálok prototípusai. Kedvező kimenetel: tervezés és megvalósítás, saját cselekvések kezdeményezésének képessége

31. A pszichoszociális személyiségfejlődéselmélete 4. Látencia szakasza (6 -11. év) Szorgalom versus Csökkentértékűség Teljesítmény a tanulásban, a családon kívül;megerősítés aképességekben, visszajelzések szerepe. A kompetencia kialakulása. Szorgalom, önértékelés. Kedvező kimenetel: kompetencia intellektuális, szociális, fizikai képességekben

32. A pszichoszocialis személyiségfejlődéselmélete 5. Pubertás és adoleszcencia (10-es évek) Én-identitás versus Szerepdiffúzió Változások a testi fejlődésben. A gyermekkori életmód feladása. A későbbi szociális szerepek különböző aspektusainak kezdetielemei. Ahogy önmagát látja és ahogy őt látja a társadalom:kongruencia vagy annak hiánya. Milyen vagyok én, milyenneklátnak? Felnőtt - gyerek létmód: befogadás a felnőttek közé.Barátságok, ideálok. Férfi - nő: anemi identitás megerősítése. Pályaválasztás.Saját személyes története és lehetőségei, szerepek választása. Én-identitás krízis kedvezőtlen megoldásai: • Korai zárás: az elvárásoknak és nem a személyes szükségleteknek megfelelő szerepválasztás. • Identitás diffúzió: az énkép elemei ellentmondásosak, integrálatlanok maradnak. Kedvező kimenetel: Saját magáról, mint egyedi személyről alkotott egységes kép.

33. A pszichoszociális személyiségfejlődéselmélete 6. Fiatal felnőttkor (korai 20-as évek) Intimitás versus Izoláció Szociális és genitális érettség. Intimitásra való képesség. Szexuális és személyes identitás: képesség a másik nemmel valódi intim kapcsolat kialakítására. A határok kontrollja. Kölcsönösség a szexualitásban és az orgazmusban. Elfogad szerelem. (Freud: szeretni és dolgozni.) Kedvező kimenetel:szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége,pályaelkötelezettség

34. A pszichoszociális személyiségfejlődéselmélete 7. Felnőttkor (50-es évekig) Alkotókészség versus Stagnálás Szerelem és intimitás: utódok nemzése. Törődés a következő nemzedékkel. Alkotás a munkában. Személyes biztonság. Kedvező kimenetel: törődés a családdal, a társadalommal és a jövő generációval

35. A pszichoszociális személyiségfejlődéselmélete 8. Érett kor (50-es évektől) Én-integritás versus Kétségbeesés Aktív készülés az öregségre. Szembesülés az élet eljövendő lezárásával, a halállal. Visszatekintés az életpályára, mérlegkészítés. Visszavonulás a munkától, szeretett személyek elvesztése. Az egyéni létforma vállalása. Kedvező kimenetel: a beteljesülés és az élettel való megelégedettség érzése;hajlandóság a halállal való szembenézésre

37. Carl Gustav Jung (1875-1961.) • Szó-asszociációs teszt • „Analitikus pszichológia" vagy„Komplex pszichológia„ • Tudattalan jelentősége Szimbólumok Személyes tudattalanaz egyén által átélt, de kihullott, kitaszított tartalmak (elfojtás!) Kollektív tudattalan („objektív psyché") az emberi faj ősi tapasztalatainak sűrítményei - archetipusok

41. A jungi karakterológia Extraversio Tipikus beállítottság, mely az érdeklődésnek külső tárgyra való összpontosításával tűnik ki. Introversio Olyan tipikus beállítottság, mely az érdeklődést a lélek belső folyamataira koncentrálja 4 alapvető pszichikus funkció 1.Érzékelés 2.Érzés 3.Gondolkodás 4.Intuíció

44. Selbst (Mély-Én) • SzemélyiségcentrumKözponti archetípus • Felöleli a tudatos és tudattalan pszichét is • Egészében kognitíve nem integráltszerkezet • A személyiségfejlődés a Selbst progresszívönállósodása. {Az „árnyék" és „anima/animus"„elrendezése", integrálása után!) Ez a folyamat az individuáció. Persona • „homlokzat"Szerepszemélyiség • híd az én-tudat és az objektív külvilág között

45. Anima - Animus A női jelleg megszemélyesítése a férfitudattalanjában és a férfi jellegé a nő tudattalanjában. • „Pszichikus Kétneműség„ • A személyes és a kollektív tudattalan elemeittartalmazza. • Funkció: kapcsolat az individuális tudat és akollektív tudattalan között. • 4 fejlődési állomás!

48. Árnyék (Schatten) Olyan személyes és kollektív pszichikus diszpozíciók helye, melyeket nem élünk meg, mivel összeegyeztethetetlenek a tudatosan választott életformával Mindezek a tartalmak viszonylag autonóm részszemélyiséggé szerveződnek a tudattalanban. Cél: integrálás Nem csupán negatív, de pozitív tartalma is lehet!