BÜNTETŐELJÁRÁSOK IPARJOGVÉDELMI JOGOK MEGSÉRTÉS TÁRGYÁBAN GYAKORLATI TAPASZTALATOK

1. BÜNTETŐELJÁRÁSOK IPARJOGVÉDELMI JOGOK MEGSÉRTÉS TÁRGYÁBANGYAKORLATI TAPASZTALATOK

2. Miért van szükség büntetőeljárásra a szellemi tulajdon védelme érdekében? Mert a polgári jogi jogérvényesítés jelenleg nem biztosít megfelelő eszközöket 1. Két bírói tanács tárgyalja Magyarország összes iparjogvédelmi tárgyú bitorlási perét 2. Az ideiglenes intézkedés törvényi szabályozása nem megfelelő (nem ex parte a bírósági eljárás) • A szankciórendszer nem képvisel megfelelő visszatartó erőt (pl. a a bitorlástól való jövőbeni eltiltásnak nincsen pénzügyi szankciója) 4. Nem működik a bírósági végrehajtás

3. A büntetőeljárás előnyei 1. GYORS: esetenként még feljelentésre sincsen szükség az eljárás megindításához 2. OLCSÓ: nincsen eljárási illeték 3. FORMAI ELŐÍRÁSOK LAZÁK: meghatalmazás léte nem feltétele az eljárás megindításának

4. 4. HATÉKONY: a fegyveres fellépésnek elrettentő hatása is van

5. A sikeres büntetőeljáráshoz elengedhetetlen feltételek: 1. HATÓSÁG, amely lelkes és tettre kész (rendkívül nagyok az eltérések a hatóságok és országrészek között) 2. JOGTULAJDONOS vagy KÉPVISELŐ, amely/aki rugalmas, segítőkész és aktív 3. SZAKTANÁCSADÓ, aki mindig elérhető és bármikor mozgósítható

6. A büntetőeljárás árnyoldala: a sértetti jogok korlátozottsága 1. Az eljárási jogszabály nem teszi lehetővé a sértett részére a fellebbezést (kivéve, ha pótmagánvádló) • 2. A bűnüldöző szervek gyakorlata ezen jogokat tovább csökkenti (jogtulajdonos értesítésének illetőleg a határozatok kézbesítésének elmulasztása) • 3. A szellemi alkotásokat sértő bűncselekmények mint viszonylag új bűncselekmények kevéssé ismertek, ezért a bűnüldöző szerveknél de nem ritkán az ügyészségeken és bíróságokon is sokan idegenkednek tőlük (esetenként a „szabadalom”, „védjegy”, „szerzői jog” fogalmakat keverik)

7. Éveken át elhúzódó eljárások elsősorban Budapesten. 5. Nevetségesen enyhe szankciók 6. Költség- illetőleg kárigény érvényesítése csak kivételes esetekben lehetséges MEGOLDÁST JELENTHET: a büntető és polgári eljárás kombinálása valamint iparjogvédelmi ismeretek oktatása rendőrök, pénzügyőrök, ügyészek és büntetőbírák részére

8. Az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény törvényi tényállás - gyakorlati alkalmazás 2000. március 1. napján lépett hatályba a Btk. 329/D. §-a, amely szerint bűncselekményt követ el, aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyánakutánzásával vagy átvételével megsérti és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

9. A büntetőjogi tényállás jellegzetességei 1. Értékhatártól függetlenül bűncselekmény (azaz nincsen szabálysértési alakzata 2. Eltérő jogértelmezés alakult ki az ország különböző területein abban a kérdésben, hogy a cselekményt csak a jogsértő termék gyártója vagy a forgalmazója is elkövetheti-e.

10. Példák a jogtulajdonosok szemszögéből kedvezően alakult büntetőeljárásokra Budapesti II-III. Kerületi Bíróság (2004. január) • Forgalmazó vonatkozásában is megállapításra került az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény • Polgári jogi igényt is elbírált a bíróság és - kamatokkal együtt – közel 600.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a jogsértőt

12. Jogsértés felderítésének éve: 1999 Ítélet meghozatalának éve: 2004

13. Hatékony hatósági fellépés 2002-ben, de ítélet még nem született A nyom: Szupermarketben vásárolt termék címkéje A nyomozás: A hamis termékek raktározási helyének megtalálása

14. Rajtaütés a raktárban:

15. A rajtaütést követően: A nyomozás lefolytatása áttételre került a rendőrséghez A jogtulajdonos képviselője felszólító levelet írta hamis termékek tulajdonosának, amelyben felhívta • az eladó adatainak megadására • az eladott hamisítványok darabszámának és árának megadására • mindezek számlákkal történő igazolására • a le nem foglalt raktárkészletének átadására • kártérítés fizetésére a jogtulajdonos részére

16. Az elkövető válasza: A cég ügyvezetője egyszerűen visszautasította a levélben írottak teljesítését A jogtulajdonos „bosszúja”:polgári jogi igényt terjesztettünk elő és kértük a nyomozó hatóságot, hogy ennek biztosítására rendelje el az ügyvezető vagyonának zár alá vételét.

17. A nyomozóhatóság gyorsan és szakszerűen intézkedett: elrendelte az egyik teherautó iratainak lefoglalását. Az intézkedés másnapján az ügyvezető hirtelen együttműködővé vált és teljesítette a felszólító levélben írottakat.

18. Vámjogi eszközök - vámhatósági intézkedések

19. A TANÁCS 1383/2003/EK RENDELETE az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről 11. CIKK: az EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS Hatályos Magyarországon 2004. július 1. napjától

20. Nemzeti jogszabály: 371/2004. (XII.26.) kormányrendelet a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről 8. §-a Hatályos 2005. január 1. napjától

21. Az új szabályozás előnyei: 1. GYORS: A jogsértő termékek megsemmisítése bírósági eljárás nélkül megoldható – akár a vámfelügyelet alá vétel elrendelését követő 10. munkanap után 2. KÖLTSÉGHATÉKONY: Vagy az áru bejelentője (birtokosa vagy tulajdonosa) vagy a szellemi tulajdonjog jogosultja fizeti a raktározási és megsemmisítési költségeket – rövid idővel a vámfelügyelet alá vétel elrendelését követően 3. JOGTULAJDONOS-BARÁT: A jogsértő áruk bejelentőjének (birtokosának vagy tulajdonosának) passzivitása vagy elérhetetlensége nem akadálya az egyszerűsített eljárásnak.

22. Egyszerűsített eljárás a gyakorlatban: 1. A vámhivatal a szellemi tulajdonjogot sértő áruk vámfelügyelet alá vételét elrendelő határozatában tájékoztatja az áruk bejelentőjét (birtokosát vagy tulajdonosát) egyben arról is, hogy 10 munkanapon belül hozzájárulhat ahhoz, hogy egyszerűsített eljárás keretében a jogsértő áruk a saját költségén megsemmisítésre kerüljenek. 2. Amennyiben a bejelentő a fenti határidőn belül a hozzájárulását megadja vagy nem nyilatkozik vagy nem tiltakozik kifejezetten a megsemmisítés ellen vagy a vámhivatal értesítésének kézbesítése sikertelen volt, a megsemmisítés mintavétel mellett elvégezhető. 3. A raktározás és megsemmisítés költségeinek megfizetésére a vámhivatal az áru bejelentőjét (birtokosát vagy tulajdonosát) kötelezi. Amennyiben az áru bejelentője fizetési kötelezettségét 15 napon belül nem teljesíti, a jogtulajdonos köteles ezen költségeket megfizetni.

23. Köszönöm a figyelmet!