470 likes | 773 Views
JAPÁN. Dzsonokosi tavaskertje IV. szd. második fele kőcsoportosítások a Japán kertművészet kezdetei (koreai, kínai hatás?). Tódaidzsi kolostor 645: Nara monumentális építkezés főépülete ma a világ egyik legnagyobb faépülete belül kincstárs, Buddha szobrok. Todzsi templom
E N D
Dzsonokosi tavaskertje • IV. szd. második fele • kőcsoportosítások • a Japán kertművészet kezdetei • (koreai, kínai hatás?)
Tódaidzsi kolostor • 645: Nara • monumentális építkezés • főépülete ma a világ egyik legnagyobb faépülete • belül kincstárs, Buddha szobrok
Todzsi templom • IX. század • a ksőbbi Kioto városában • Signon titkos szekta temploma
4 évszak szerint tervezett kert • X. század: Gendzsi regénye • 4 úrhölgy, 4 égtáj 4 kertje
Bjódóin, Udzsi • a Főnix-csarnok kertje • Heian kor • 1053 kiterjesztett szárnyű főnix • szentély, mely kiterjed a tóra is • mediatív kert
Sinden típusú rezidencia-kertek • Heian korszak • részei: • - tavaszi pavilon egy kút vagy forrás mellett • - mesterpavilon középen • - központi sziget = nakadzsima • - íves híd = szoribasi • - nyugati csarnok • - halász pavilon • - kanyargós patak
Shoin háztípus • kamakura korszak • kisebb épületek, külső - belső tér összeolvadása • részei: - bejárat • - főkapu • - bejárati udvar • - főhajó • - szűk, kisméretű kert
Kokedera • 1333: Musó Szószeki zen szerzetes elsőként tervez zen-kertet • magányos elmélkedés, szemlélődés • A: szárazabb kőkert • B: tókert A B
Kinkaku-dzsi = Aranypavilon • 1400 – Muramachi korszak • 3 szintes pavilon • tó + kő + fenyő
Ginkaku-dzsi = Ezüstpavilon • 1465 – Muramachi korszak • tervező: Soami • két kavicstérforma • szárazkert és tókert
Szárazkertek • Kare(száraz)-Szan(hegy)-Szui(víz) • Muromachi időszakban csak • Elmélyülésre használták • A szemlélőt a látott kép továbbgondolására készteti
Rjoan-dzsi • kareszanszui • a „beleérzés kertje” • 1500: Kiotó • nincs benne semminyugati
Rjoan-dzsi • kareszanszui • a „beleérzés kertje” • 1500: Kiotó • nincs benne semminyugati
Rjóan-dzsi • hojo = apáti lakosztály • 9 x 24m apát lakosztály előtti, eredetilegnyitott látvány a tájra, tavaskertre
Bonszeki • a kínai miniatűr száraztájak hatása
Daiszen-in • zen-kert • 1320 • Sárkánykapu szárazsziklakompozíció • a legnagyobb jelentőségűzen-kert • részei: • A: Szent Horai hegyből fakadó vízesés és a Kannon kő • B: Kincseshajó kő C: a Nagy semmiség óceánja C
Teaszertartás • 1450 körül, Momojama korszak • 4,5 tatami matrac • föld színű falak • tokonoma (keskeny fülkés rész) függő üzenettelés ikebanaval
Teakert = rodzsi • a XVI: szd végén jelenik meg • vabi és szabi (rusztikus ésegyszerű) • a kert valójában egy ösvény • külső és belső kert kapukkalelválasztva
Omote Szenke • teakert = rodzsi része • a XVI: szd végén jelenikmeg • vabi és szabi (rusztikusés egyszerű)
Koto in • teakert (= rodzsi) és a teaszertartás része • a XVI: szd végén jelenikmeg • vabi és szabi (rusztikusés egyszerű)
Kainjo-an • teakert = rodzsi része • a XVI: szd végén jelenikmeg • vabi és szabi (rusztikusés egyszerű)
Cukubai = kézmosó kőedény • teakert = rodzsi része • a XVI: szd végén jelenik meg • vabi és szabi (rusztikusés egyszerű)
Tóró = kerti kőlámpás • teakert = rodzsi része • a XVI: szd végén jelenikmeg • vabi és szabi (rusztikusés egyszerű)
Nobedan = főút • teakert = rodzsi része • a XVI: szd végén jelenikmeg • vabi és szabi (rusztikusés egyszerű)
Tobi isi = tipegő kövek • teakert = rodzsi része • a XVI: szd végén jelenikmeg • vabi és szabi (rusztikusés egyszerű)
Szakkei = „kölcsönvett táj” • az előtér kisebb jelentőséggel bír • a középtér lesz a lényeg • kerti háttér • ún. ”elfogott táj”
Fameszetek • könnyedebb témákat dolgoz fel • szórakozás, erotika, táj, munka,hétköznapok, időjárás, humor • hatalmas életmű a köznépnek,a felső osztály nem tartja művészetnek
Sétakertek • Edo korszak (1603-1868) • nagy, széles, teres kertek • asobi és goso (játékosság éslátványosság) • kerti elemek gazdag tára • dekoratív, izgalmas
Koshikawa Korakuen • tokiói sétakert • Edo korszak • részei többek között: • - Teaház • - Pagoda • - Szilvaliget • - Kínai, vörös híd • - Szárazfolyó
Dzsodzsu-en tó • a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe • a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz • a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) • rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok
Szanze-in tó • a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe • a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz • a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) • rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok
Szambó-in tó • a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe • a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz • a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) • rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok
Tenrjú-dzsi • a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe • a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz • a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) • rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok
Tsubo Niwa • Edo korszak • városi lakások egyzserű „kert-szobái” • egyszerű elemek • 2-3 növényfajta • bolt és lakószoba között található
Kortárs japán kertművészet • tervező: Sunmjo Maszuno • a japán hagyományokból építkezik,de sok újítást alkalmaz • nyugati művészetek kölcsönhatása
Kortárs japán kertművészet • tervező: Iszamu Nogucsi • a japán hagyományokból építkezik,de sok újítást alkalmaz • nyugati művészetek kölcsönhatása
Kortárs japán kertművészet • tervező: Mirei Shigemori • a japán hagyományokból építkezik,de sok újítást alkalmaz • nyugati művészetek kölcsönhatása
Magyarországi japánkert • Zugló: 1928 • Varga Márton • a japán császári család hercege ismeglátogatta -> növény adomány
Magyarországi japánkert • 1963: budapesti Állat- és Növénykert • Kiácz György • 2000-ben újítják fel Bíró Tamás tervei alapján
Kiszely Gergely japán ihletésű kertjei • Magyarország
Tofoku-dzsi • Kiotó, 1236-tól zen kolostor • 19. szd-ban leég -> 20. szd-i mű • részei: - 5 kiotói zen irányzatot jelentő sziget-hegy • - sakk mohából és kőből/ • azaleaból • - hengerek – göncöl szekér • - kőkert - halhatatlanok 4 szigetcsoportja