Arany János 1817-1882

1. Arany János 1817-1882

2. 1817 március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán

3. Családja • Az első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. • A költő születésekor szülei már öregek voltak, a nővére már férjhez ment.

4. Ifjú kora • 16 éves koráig otthon nevelkedet, ahol szülei oktatták, majd a helyi iskolában tanult. • 1833 novemberében a debreceni kollégium főiskolai tagozatára került, „tógátus” diák lett de egy év múlva anyagi nehézségek miatt megszakította tanulmányait • 1836 tavaszán színésznek állt Debrecenben, később egy vándortársulat tagja lett. • 1836 augusztusában, hatvannégy évesen meghalt édesanyja, Megyeri Sára. • Nagyszalontán jegyzői álláshoz jutott. Később feleségül vette Ercsey Juliannát akitől két gyermeke született. • Később megbánja,hogy színésznek állt,és a szüleit magára hagyja

5. A népi triász • Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály

6. Elveszett alkotmány • Arany 1845-ben az elveszett alkotmány című eposzával kezdte irodalmi pályafutását de igazán ismerté válását 1846-ban érte el a Toldi című elbeszélő kőlteményével.

7. Toldi Arany művének első értő bírálói nem győzték hangsúlyozni, hogy milyen szuverén módon formálta át a nyersanyagot: a szerteágazó kalandokat erőteljesen tömöríti, Toldi és a főbb személyek gondosan felépített jellemzést kaptak. Kemény Zsigmond a ki a maga tragikus felfogása felől közelített a Toldihoz ezt fűzte hozzá: találóan emelte ki a főhős bűnbeesésének körültekintő ábrázolását:ha Miklós gyilkossága nem lenne menthető, nem nyerné meg rokonszenvünket, ha viszont súlytalan volna, nem lenne számottevő bonyodalom.

8. 1851-ben Geszten a Tisza családnál irodai nevelőként keresi a kenyérrevalót.

9. 1851 őszétől tanári állásra hívják a nagy- kőrösi reformátustemplomba

10. Buda halála • A Buda halálát mindenekelőtt az elbeszélés ütemének gyakori változtatása jellemzi. Ady nem indokolatlanul nevezte balladának a Buda halálát, valóban a műnemkeverés balladaszerű módja jellemzi. • A lírai költeményekhez is szorosabb kapcsolat fűzi a félbemaradt művet: az Előhang például A lejtőn változataként is olvasható. A szöveg megszerkesztettsége a legkisebb nyelvi egységek szintjén is teljes, a metaforikus fölépítés a lírai költeményekével vetekszik.

11. 1856-ban megírja a Szondi két apródja című költeményét mely a 1848-49-es háborúban elvesztett Petőfi barátjának szánt.

12. walesi bárdok • Arany egyetlen balladája, amely közvetlenül nem magyar tárgyú, közvetve azonban az. A költő 1857-ben elhárította magától a kétes megtiszteltetést, hogy üdvözlő verssel köszöntse a császári párt magyarországi látogatása alkalmából – helyette megírta „ó-angol balladá”-ját, amelyet (átdolgozva) az újabb önkényuralmi időszak idején, 1863-ban publikált. Aranyt nem egyszer vádolták meg utóbb túlzott óvatossága, sőt állítólagos „gyávasága” miatt. Holott a Szondi két apródja mellett ez a balladája is bizonyíthatja: amikor a nemzet függetlenségéről van szó, Arany nem ismer tréfát.

13. Tudományos akadémián betöltött posztja • 1861-bena Magyar Tudományos Akadémia hívására Pestre költözik • 1865-ben az Akadémia főtitkára lesz • Mukáját példásan végzi de ennek ellenére magányra és nyugalomra vágyik.

14. 1877-ben megírja az őszikéket melyet a kapcsos könyvben helyez el .ez élete utolsó szakaszénak műve.

15. Halála: • Még megéli Petőfi Duna-parti szobrának felavatását. • 1882. október 22-én (65 évesen) búcsut vesz földi pályafutásának.