Az arany előfordulása és előállítása.

1. Az arany előfordulása és előállítása. • Az arany a természetben elemi állapotban termésarany és ércásványok (pl.:arzenopirit) formájában fordul elő. • Vegyületei többféle módon előállíthatók. A meddő kőzetekből cianidokkal oldják ki lúgos közegben, ekkor cianid-komplexek képződnek. Ebből cink hozzáadásával kiválik az arany:

2. Az arany tulajdonságai. • Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, ami miatt a nemesfémek királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegye azonban feloldja. HNO3 + 3HCl = 2Cl + NOCl + 2 H2O • Ugyancsak feloldható folyékony brómmal, klórral, valamint alkáli-cianid olvadékokkal, továbbá higannyal.

3. Az arany tulajdonsága, tisztasága. • A tiszta arany 24 karátos. • Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst), ez 24 karátos. Az ékszerészet, kis kopásállósága miatt, különböző fémekkel készített ötvözeteit használja. • Ezüst vagy réz hozzáadásával, 18 (75%arany) és 14 (58,33% arany) karátos ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak.

4. Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyű fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek kémiai ellen állóképessége drasztikusan lecsökken, savak-lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.

5. Az arany sűrűsége. • Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm3. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg. • Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérték. 12 uncia = 373,24 g • Az aranyötvözet finomsági fokának kifejezésére szolgáló mértékegység a karát.

6. Az arany az emberi kultúrában. • Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz. • Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg. • A világtengerekben rendkívül ritka eloszlásban, oldott állapotban mintegy 1 trillió tonna arany található, ennek kinyerésére alkalmas technológia azonban jelenleg nem létezik.

7. Az arany mint, fizetőeszköz és ékszeralapanyag. • Az arany a pénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták. • A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.

8. A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany. • Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenése után is az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különböző bankokban őrzött aranytartalék volt. Kincsfelhalmozási szerepe a pénzfedezetként alkalmazás megszűnése ellenére megmaradt; sok állam devizájának fedezetéül napjainkban is tartalékol aranyat. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák. • Kémiai állandósága, valamint hidegen is könnyű alakíthatósága és megjelenése miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére.

9. Egyéb felhasználási területei: • A fogorvoslásban nemesfém-jellegéből adódó kis reakcióképessége, nem allergén jellege valamint könnyű alakíthatósága miatt nagy a szerepe. • Az arany nem rendelkezik tápértékkel, azonban a szállodaiparban felhasználják luxus-ételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos és az egészségre sem ártalmas.

10. Az arany ipari felhasználási formái: • Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok az építkezésben, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramköri gyártásban és félvezetőiparban. • Felhasználják az orvosi műszergyártásban is. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más divatkellékek gyártása is jelentős. • Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák arany plakettbe vésve viszik magukkal az emberiséget és a Föld bolygót bemutató sematikus üzenetet.

16. Ezüst • Az ezüst jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47. • Elsősorban ékszerek, pénzérmék, étkészletek, edények • készítésére és a fényképészetben hasznosítják.

17. Ezüst • Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém • Kémiailag ellenálló, de a levegőben levő kén-hidrogén megfeketíti, mert ezüst-szulfid képződik a felületén. • Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég sok oxigént képes oldani. • Az áramot kiválóan, még a réznél is jobban vezeti

18. Ezüst • Halmazállapot: szilárd • Sűrűség: 10,49 g/cm³ • Olvadáspont: 961,78 °C • Forráspont: 2162 °C

19. Platina • A platina (nyelvújítás kori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik. A rendszáma 78, a vegyjele Pt. • A természetes eredetű szennyezett platinát – nem szándékosan ugyan – de már az ősi egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett. • Az ecuadori indián törzsek pedig ékszereket készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt.

20. Platina • Név, vegyjel, rendszám: platina, Pt, 78 • Elemei sorozat: átmenetifémek • Csoport, periódus, mező: 10, 6, d • Megjelenés: szürkefém • Atomtömeg: 195, 078(2) g/mol • Elektronszerkezet: [Xe] 4f14 5d9 6s1 • Elektronok héjanként: 2, 8, 32, 17, 1

21. Platina • Halmazállapot: szilárd • Sűrűség: 21,45g/cm3 • Olvadáspont: 1768 ̊ C • Forráspont: 3825 ̊ C

24. Nemesgázok • A nemesgázok színtelen, íztelen, szagtalan, vízben oldódó gázok. • A VIII. főcsoportban helyezkednek el, ebből következik, hogy elektronhéjaik telítettek, ebből viszont az következik, hogy nem reakcióképesek. • Ezen tulajdonságuk miatt kapták elnevezésüket.

25. Hélium • A hélium a hidrogén után (utóbbi nem nemesgáz) a második leggyakoribb eleme a világűrnek. • Kisebb mennyiségben meteorológiai léggömbök és hőmérők töltésére használják. • Emellett a búvárok légzőkészülékének fontos inert gáza, de hűtőfolyadékként is hasznosítható. • E 939 (csomagológáz)

28. Neon • A neon a világegyetem harmadik leggyakoribb eleme. • Színes gázkisülési csövek fő alkotója.

30. Argon • Az argon a légkör leggyakoribb nemesgáza. • Védőgázként, illetve színes fénycsövek töltésére használják, amelyek kékesvörös színéért felelős. • E938

32. Kripton • A kripton nagyon ritka elem. • A zöldeskék fénycsövek töltőgáza, de önállóan, kripton izzólámpákban is használják.

34. Xenon • A xenon is a Föld legritkább elemei közé tartozik. • A legtöbb nemesgázhoz hasonlóan lámpák töltésére használják.

36. Radon • A radon radioaktív elem, radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, igen ritka. • Belélegezve komoly egészségkárosító hatása van.