Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgyi VKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Koppányvölgyi VKE KOPPÁNYVÖLGY A 24. ÓRÁBAN – Összefogás a fenntartható vidék kialakításáért Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Koppányvölgyi VKE – Összefoglaló a térségről A(z) Koppányvölgyi VKE területe 56 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,116 fő, a városokban élő lakosok száma 7,242 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 11 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 39 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Koppányvölgyi VKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 47,116 Tab 4,947 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 56 Balatonszabadi 2,972 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Zamárdi 2,599 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 35 Ádánd 2,302 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 12 11 Fő fejlesztési prioritások száma 26 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 17 39 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 28 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Koppányvölgyi VKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,451,935 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 1,368,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 11 • 2,451,935 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 1,646,200 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 332,000 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 614,672 • Leader vállalkozás fejlesztés • 5 • 623,292 • Leader képzés • Leader rendezvény • 1 • 11,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 46,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 90,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Koppányvölgyi VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A lakosság elöregedett, elszegényedett, a népességmegtartó képesség drasztikusan csökkent, mivel: • - a fiatalok, főként a képzettebbek elvándorolnak a munkalehetőségek hiánya, az elmaradottság és a romló életminőség miatt; • - a társadalom dezintegrálódott, a közösségek elsorvadtak, érdek artikulációs és érdek érvényesítő képességük megszűnt; • - a helyi örökség turisztikai potenciált jelentő kulturális és természeti értékei pusztulnak és kihasználatlanok; • - a domináló intenzív növénytermesztés környezetromboló, a háztáji gazdálkodás megszűnőben van, feldolgozás, helyi termékek nincsenek; • - a térségnek nincs markáns identitása. • A népességmegtartó erő növelése: • - a fiatalok helyben maradásának segítése a jövedelemforrások és az életminőség fejlesztésével; • - az oktatás és a helyi közösségek fejlesztése, érdekérvényesítő képességük erősítése, a romák felzárkóztatása; • - a helyi örökség értékeinek megóvása, fejlesztése és turisztikai célú kihasználása; • - a fosszilis energiafüggőség csökkentése; • - a mezőgazdaság paradigmaváltásának segítése az öko-szociális agrárium kialakítása felé, a diverzifikáció, a feldolgozás fejlesztése; • - a térség identitásának megerősítése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Koppányvölgyi VKE – A stratégia alapvető célja Jövőnk a térség pusztulását okozó folyamatok megállításától függ: - népességfogyás, a fiatalok elvándorlása; - elszegényedés, csökkenő jövedelemtermelő képesség; - a természeti tőke, a biodiverzitás csökkenése; - a helyi kulturális örökség pusztulása; - a fosszilis energiahordozóktól való függőség nő; - egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzete romlik. Alapvető céljaink ezért: A népességmegtartó erő növelése a helyi életminőség és a közösségek fejlesztésével, és a betelepedés segítése. A fiatalok kötődésének ösztönzése önrendelkezést, helyi szerepvállalást biztosító projektekkel, alkotó és szocializációs terek létrehozásával. A helyi jövedelemtermelő képesség fejlesztése: a vállalkozók erősítése, az agrárium öko-szociális átalakításának ösztönzése és a turisztika fejlesztése. A természeti tőke fejlesztése: a biodiverzitás növelése, a táj gazdagítása, a szennyezés és a fosszilis energiafüggőség csökkentése. Nemzeti és nemzetközi együttműködések kialakítása a jó fejlesztési gyakorlatok átvételére és közös projektek indítására. A kulturális örökség védelme és hasznosítása az értékek felújításával és bemutathatóvá tételével. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítése és a térségen belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzetben (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) káros folyamatok (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés, stb) jelentek meg a fiatalok körében. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A térségben a Balatonnak köszönhetően jelentős ipari szennyezőforrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken a nyári szezonban voltak jellemzőek, de az M7 új szakaszának átadásával a helyzet javult. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást és talajvíz csökkenést okozott, az egykor erdők borította domboldalak visszaerdősítése sem lehetséges (kiv. az akác telepítést); - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a vízelvezetési, lecsapolási melioratív beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes hulladékok, fáradt olaj stb. felelőtlen, hanyag kezelése). Ezek a magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezet-érzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő „javítgatása” stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége és nagysága az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken: - a káros tarvágásos gazdálkodás uralkodik (meredek dombok tarvágása talajpusztulást, talajvízszint csökkenést, vízelvezetési problémákat, eróziót okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak (zöld juhar, bálványfa); - a telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek; - a tájidegen fajok (akác, stb) terjesztése tönkretette az őshonos flórát; - a vadgazdálkodás színvonala hanyatlóban van. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A második legnagyobb környezeti kárforrás a természetes felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit a 23 Natura 2000 terület is alátámaszt, de a fenti folyamatok miatt a biodiverzitás folyamatosan csökken. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A települések 62,5%-a, 35 település LHH besorolású (tabi kistérség, 2 falu a tamási, 6 a kaposvári, 2 a földvári és 1 a siófoki kistérségből). Jellemzőjük az 1000 fő alatti lakosság (átlag 300 fő), a szép fekvés, értékes természeti környezet (23 NATURA 2000-es terület) és gazdag kulturális örökség. Társadalmuk néhány kivétellel (a nagyobb roma népességgel rendelkező Értény, Koppányszántó, Büssü, Gölle, Teleki) természetes fogyást mutat, amit súlyosbít a fiatalok elvándorlása, különösen a magasabb iskolázottságúaké. Az így elöregedő népesség rossz egészségi állapotú, az országos átlagnál rövidebb várható élettartamú, alacsony iskolázottságú. Ezek az aprófalvak (sok zsákfalu) a főútvonalaktól távol esnek, közlekedési viszonyaik rendkívül rosszak. A vállalkozói szféra fejletlen, általában néhány őstermelőből áll, így a közszférán és néhány TSZ utódtársaságon kívül foglalkoztató a településeken nincs. A regisztrált munkanélküliség néhány faluban 40 % feletti, a valóságban ennek majdnem a kétszerese. A lakosság nagy része mélyszegénységben él, így a helyi szolgáltatások is elsorvadtak. A munkanélküliség a romákat még fokozottabban sújtja. A települések infrastruktúrája fejletlen, elmaradott, a közszolgáltatások hiányosak, a közösségi élet szegényes, a szocializációs lehetőségek megszűntek. Alig néhány település képes fenntartani iskoláját, postáját, sok faluban még vegyesbolt, kocsma sincs. Az elmaradottság ugyan sok épített értéket megőrzött, de a faluképek a hozzáépítésekkel, téves díszítő törekvésekkel és a hagyományos házak pusztulásával eljellegtelenedtek, a helyi kulturális örökség épített és tárgyi értékei folyamatosan pusztulnak. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a települések elszegényedtek, társadalmuk dezintegrálódott, a civil szféra ennek megfelelően fejletlen, így a legelmaradottabb falvak érdek érvényesítő ereje minimális. Képtelenek beleszólni saját sorsukat befolyásoló döntésekbe és nem tudják kihasználni a fejlesztési forrásokat sem. A másik problémakör a fő tevékenységet jelentő mezőgazdasággal, a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos, ami a tájat riasztó mértékben elpusztította, a biodiverzitást rohamosan csökkenti. A helyiek nem tudtak élni a rendszerváltozás lehetőségeivel, a kárpótlás, a privatizáció csak mélyítette a társadalmi feszültségeket. A TSZ utódtársaságok már nem jelentős foglalkoztatók, tulajdonosaik nem tagjai a helyi társadalomnak, nyereségük kiáramlik a térségből, azonban a stratégiai fontosságú kapacitásokat ők birtokolják (betakarító, szárító, raktározó). 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A kisebb gazdálkodók kellő kapacitások híján kiszolgáltatottak, nyereségük jó része e társaságoknál csapódik le. A sok kihasználatlan legelő ellenére az állattenyésztés nem terjedt el, biogazdálkodásban, kertészeti fejlesztésekben stb. nem gondolkodnak. A falvak a gazdag kulturális és természeti örökségre, a térség jó megközelíthetőségére (az M7 új szakaszának átadásával a fővárosból 1,5 óra alatt elérhetők) és a Balaton közelségére való tekintettel jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 15% Építőipar 24% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 12% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 24% 8% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.9%, ami 2.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.9% • Változás 2003-hoz képest 2.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 18%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Tab székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,704 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 18% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Flextronics International Kft • Tab • 3230 Híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása • 1,800 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Fornetti Pannon Kft • Igal • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 3 • SIME Kft • Tab • 3120 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 160 4 • MKB Hungária Kft • Tab • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 130 5 • EPRO Kft • Kapoly • 3220 Ipari híradás-technikai termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 110 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Siómente Zrt • Balatonszabadi • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 71 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • TAG Kft • Tab • 2821 Fémtartály gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 70 8 • BÉTA-ROLL Zrt • Bábonymegyer • 2513 Egyéb gumitermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 60 9 • Nágocsi Mg Zrt • Nágocs • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 55 10 • OTP Bank Nyrt Üdülője • Balatonszemes • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része egyéni vállalkozás. Ennek oka az is, hogy a szűkös munkahelykínálat miatt az aprófalvak aktív népessége kényszerült önfoglalkoztató vállalkozások alapítására. A térségben a vállalkozások kétharmad része foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működik. A parti településeken jelentős a vendéglátóipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1800 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az „egy lábon állás” rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ők is főként szuboptimális birtokméreten (40-80 ha) folytatott szántóföldi növénytermesztésből. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori TSZ-ek utódtársaságai. Szociális, foglalkoztatási szerepük csökkent, de jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással rendelkeznek, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A part közeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés a térségben visszaszorult, pedig a domborzati adottságok miatt a juh, ill. marha és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 19 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Vallással kapcsolatos tevékenység 9 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 48 Sporttal kapcsolatos tevékenység 37 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 59 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Oktatással kapcsolatos tevékenység 23 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 21 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 22 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 7 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokéihoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdek artikulációs képessége elenyésző, így nincs érdek érvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája - Európában hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 446 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 47,562 47,495 47,272 47,209 47,116 Éves változás -63 -93 -67 -223 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 446 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 23% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 20% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Közösség területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám, az egyes rétegek számára vonzó olcsóbb lakás- és megélhetési lehetőségek miatti betelepedés és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói így népességfogyást mutatnak, néhány település kivételével a térség egészére az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népesség jellemző. Egy–egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint 5.500 fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kisebb mértékű befelé történő migrációra inkább az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosság csökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás (1970 – 2001) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték. 2001 és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. A képzésnek olyan tanfolyami formái is hiányoznak, amelyek a mai igényekhez igazodó és a mindennapokban hasznosítható ismereteket adnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg 10-25 éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 12 21% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 30% • Mindhárom mobilhálózat 17 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 56 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok • Ipari park Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően a térség települései infrastrukturálisan elmaradottak. Legégetőbb problémának a szennyvízkezelés megoldatlanságát tartják. A csatornázottság aránya alacsony, közüzemi szennyvíz-csatorna hálózat csak Tabon és a parti településeken van a térségben. A települések szennyvízének egy részét nehezen ellenőrizhető egyedi szikkasztókban, illetve zárt rendszerű tartályokban gyűjtik és onnan szippantással szállítják el. A gyűjtött szennyvíztisztítás és a csatornázás az aprófalvas településszerkezet esetén ésszerűtlen alternazíva, inkább a kisebb léptékű, természetközeli szennyvízkezelési módszerek alkalmazása lenne indokolt, bár ez a csatornázáshoz fűződő gazdasági lobbiérdekek miatt egyelőre nehézkes. A térség településeinek többsége rendelkezik vezetékes gázzal és néhány településrész kivételével minden településen van közüzemi vízhálózat, egységesen kiépített elektromos energia ellátása. Az elektromos ellátás színvonala (gyakori feszültségingadozások) és kapacitása nem mindenhol megfelelő. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban a szélessávú Internet hozzáférés nem kiépített, vagy korlátozott, és a mobilszolgáltatók közül sem mindegyik elérhető. Általában jellemző, hogy az infrastrukturális ellátottság nagy eltéréseket mutat a part menti és a háttértelepülések vonatkozásában. Az LHH besorolású települések kivétel nélkül a háttértelepülések között találhatók. A települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, de itt inkább a megelőző intézkedésekre (ésszerű vízgazdálkodás, mezőgazdasági és erdőművelés) kellene gondot fordítani. Az utak minősége közepes, a háttértelepüléseket összekötő utak állapota rossz minőségű, hiányoznak a mezőgazdasági megközelítő utak, melyek tehermentesítenék a közúti forgalmat bel-, és külterületen egyaránt. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A térségben alapvető gond a déli irányú elzártság és néhány esetben a települések egymás-közti kapcsolatának nehézkessége. A településen belüli és helyközi kerékpárút-hálózat kiépítetlen, pedig a munkába járás segítésén kívül a turisztikai fejlődés egyik alapfeltétele. A parti sávban egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a lakossági szennyvíz kezelése és a kommunális szilárdhulladékok kezelése. A hulladékgyűjtés a kistérség minden településén megoldott, szervezett formában, szakipari gazdasági társaság végzi a gyűjtést. A keletkező hulladék mennyisége a nyári üdülési szezonban ötszöröse a szezonon kívüli mennyiségnek. A háztartási hulladékban egyre nagyobb arányban vannak veszélyes komponensek (elem, akkumulátor, festék, gyógyszer, olaj), amelyeknek külön kezelésére lenne szükség. Jelentős változást hoz a Siófok székhelyű Zöldfok Rt. és az önkormányzatok sikeres ISPA pályázata, amely a korszerű hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést hivatott bevezetni. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.11 0.56 5.01 9.27 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 619% 1391% 276% 1360% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/8 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ádánd • Község • 2,302 • Közszféra • 9.64% • 396,723 • 0.000 • 0.000 Andocs • Község • 1,163 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.00% • 283,149 • 0.000 • 0.000 Bábonymegyer • Község • 896 • 10.84% • 356,096 • 0.000 • 0.063 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Balatonendréd • Község • 1,414 • 6.86% • 430,637 • 0.000 • 0.372 • Közszféra Balatonföldvár • Város • 2,295 • 5.34% • 541,897 • 41.354 • 2.828 • Közszféra Balatonőszöd • Község • 551 • 4.76% • 421,674 • 10.944 • 2.358 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Balatonszabadi • Község • 2,972 • 6.65% • 488,899 • 0.000 • 0.738 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/8 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Balatonszárszó • Nagyközség • 2,185 • Közszféra • 6.64% • 471,661 • 17.361 • 16.037 Balatonszemes • Község • 1,868 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 6.52% • 439,652 • 26.320 • 43.268 Bálványos • Község • 593 • 13.01% • 282,463 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bedegkér • Község • 487 • 27.04% • 236,686 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bonnya • Község • 304 • 20.32% • 193,722 • 6.809 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Büssü • Község • 428 • 13.57% • 156,731 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Értény • Község • 791 • 21.45% • 165,723 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/8 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Fiad • Község • 197 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.93% • 199,343 • 0.000 • 0.000 Gadács • Község • 164 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 9.78% • 232,994 • 0.000 • 0.000 Gölle • Község • 1,075 • 15.43% • 347,916 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Igal • Nagyközség • 1,267 • 5.68% • 425,161 • 2.653 • 8.504 • Közszféra Kánya • Község • 478 • 12.21% • 426,402 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kapoly • Község • 710 • 9.57% • 227,955 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kára • Község • 66 • 11.63% • 326,707 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/8 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kazsok • Község • 361 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 14.58% • 198,853 • 0.000 • 0.000 Kereki • Község • 585 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.77% • 364,954 • 0.000 • 0.000 Kisbárapáti • Község • 510 • 17.33% • 262,260 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kisgyalán • Község • 226 • 11.94% • 347,559 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Koppányszántó • Község • 405 • 21.15% • 181,407 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kőröshegy • Község • 1,503 • 7.51% • 387,209 • 2.282 • 2.601 • Közszféra Kötcse • Község • 561 • 10.54% • 284,120 • 0.000 • 0.258 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 5/8 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Lulla • Község • 222 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 15.04% • 274,667 • 0.000 • 0.027 Miklósi • Község • 252 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.84% • 428,651 • 0.000 • 0.000 Nágocs • Község • 627 • 9.73% • 408,699 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyberény • Község • 1,423 • 12.17% • 383,160 • 1.618 • 0.335 • Közszféra Nagycsepely • Község • 384 • 17.34% • 283,900 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nyim • Község • 323 • 6.51% • 351,683 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pusztaszemes • Község • 415 • 8.43% • 430,689 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések főbb jellemzői 6/8 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ráksi • Község • 508 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.28% • 451,301 • 0.000 • 0.055 Ságvár • Község • 1,934 • Kereskedelem, javítás • 8.33% • 389,834 • 0.344 • 0.000 Sérsekszőlős • Község • 169 • 9.35% • 377,025 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Siójut • Község • 613 • 9.97% • 403,760 • 0.000 • 0.186 Som • Község • 728 • 8.58% • 376,230 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Somogyacsa • Község • 229 • 23.48% • 162,451 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Somogydöröcske • Község • 185 • 15.13% • 340,902 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

47. Települések főbb jellemzői 7/8 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Somogyegres • Község • 236 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.96% • 402,305 • 0.000 • 0.000 Somogymeggyes • Község • 558 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.33% • 117,860 • 0.000 • 0.000 Somogyszil • Község • 853 • 12.07% • 281,617 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szántód • Község • 587 • 4.47% • 693,734 • 21.223 • 8.876 • Közszféra Szólád • Község • 621 • 12.59% • 315,499 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szorosad • Község • 114 • 14.29% • 417,092 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Tab • Város • 4,947 • 6.21% • 572,041 • 0.000 • 0.243 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 46

48. Települések főbb jellemzői 8/8 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Teleki • Község • 240 • Közszféra • 12.95% • 174,344 • 0.000 • 0.063 Tengőd • Község • 528 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 16.77% • 261,669 • 0.000 • 0.000 Torvaj • Község • 322 • 11.85% • 209,333 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Törökkoppány • Község • 480 • 10.73% • 381,724 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Zala • Község • 260 • 6.43% • 413,707 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zamárdi • Nagyközség • 2,599 • 4.58% • 503,279 • 9.115 • 110.930 • Közszféra Zics • Község • 402 • 16.28% • 262,338 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 47

49. Települések egy mondatos jellemzése 1/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A nagyfokú munkanélküliség, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok tanulmányaik befejeztével elvándorolnak a településről, elöregszik a lakosság.” • „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a helyi kulturális örökség értékeire épülő turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, valamint a helyi termékek fejlesztésével.” • Ádánd • „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” • „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére és a védett építészeti értékekre (ferences kolostor), alapozott turizmus, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével.” • Andocs 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 2/28 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A nagyfokú munkanélküliség, infrastrukturális elmaradottság, a gyenge helyi jövedelemtermelő képesség és a szocializációs lehetőségek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, elöregszik a lakosság.” • „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése a természeti tőkére épülő turizmus és a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek fejlesztésével, közösségfejlesztés.” • Bábonymegyer • „A nyári turisztikai szezon rövid, kiterjesztéséhez más, igényesebb, elsősorban belföldi társadalmi csoportokat is el kellene érni, mindehhez hiányoznak a tó kínálta lehetőségeket rossz idő esetén kiegészítő, megfelelő színvonalú szolgáltatások, programok, amelyekbe a háttértelepülések is bekapcsolódhatnának.” • „Helyi jövedelemtermelő képesség megteremtése: a természeti, és a helyi kulturális örökség ( Endrédi Csipke )értékeire épülő turizmus fejlesztése, a helyi háztáji gazdálkodás, helyi termékek piacra jutásának segítése.” • Balatonendréd 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis