Az egészségügy finanszírozásának problémái Adalékok a járulékreform kéréseihez

1. Az egészségügy finanszírozásának problémáiAdalékok a járulékreform kéréseihez Dr. Kincses Gyula ESKI

2. Kitekintés • Az EU tagállamok gyakorlatában általánosan a közfinanszírozás a meghatározó. (1. ábra) • A közfinanszírozás tekintetében mind az állami egészségügyi szolgálatok, mind a társadalombiztosítások egyaránt elterjedtek. • A költségvetési források nemcsak az állami egészségügyi szolgálatok esetében jelentősek, hanem a társadalombiztosítási rendszerekben is jelentős. (2. ábra)

3. Az egészségügyi közkiadások megoszlásaegyes EU tagállamokban (2000.) 2. ábra Forrás: OECD Health Data, 2003. 3. negyedév

4. Az egészségügyi közkiadások %-os megoszlásaegyes EU tagállamokban (2000.) 2. ábra Forrás: OECD Health Data, 2003. 3. negyedév

5. A magyar helyzet • Magyarországon a társadalombiztosítás deklaráltan járulékfedezeti elven működik. • Az egészségbiztosítás kiadásait a járulék-bevételek évek óta nem fedezik. (3.-4.ábra) • A költségvetés a tervezett állami hozzájárulást nem normatív módon, hanem hiányrendezés címen adja. • A társadalombiztosítás rendszerén belül az adó alapú rész Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony. (5. ábra)

6. Az E. Alap bevételeinek és hiányának alakulása Mdr Ft. Forrás: éves költségvetési tv. 3. ábra

7. Az E. Alap bevételeinek és hiányának alakulása Forrás: éves költségvetési tv. 4. ábra

8. Az E. Alap bevételeinek és hiányának alakulása Forrás: éves költségvetési tv. 5. ábra

9. Javaslatok • Magyarországon az egészségbiztosítás forrásaiban • növelni kell a költségvetési hozzájárulás arányát az E.Alap forrásaiban, • a hozzájárulást normatívvá kell tenni. • A hozzájárulás elve a „mindenki után az fizet, ahonnan él” elv. • Ki kell alakítani a tőkejövedelemből élők hozzájárulási rendszerét. • Ki kell alakítani a személyhez kötött járulék-regisztrációs rendszert.

10. A „mindenki után az fizet, ahonnan él” elv • A munkajövedelemmel nem rendelkezők esetében a jogosultságot az alábbi teherviselők befizetései alapozzák meg: • Eltartott családtagok: a munkavállaló családtag befizetései. • Nyugdíjasok: költségvetés/nyugdíj alap. • Munkanélküliek: Foglalkoztatási Alap • Rokkant-ellátásban részesülők: a nyugdíjkorhatár eléréséig az E. Alap vonatkozó fejezete. • Hajléktalanok, önálló jövedelemmel nem rendelkezők, segélyből élők:költségvetés szociális fejezete/települési önkormányzatok. • Fogvatartottak: IM fejezet

11. Szemlédi András csak fizetett magánhirdetést fizet, vagy járulékot is? Két változat vizsgálandó: • A nem munkajövedelemből élők tőkejövedelmükből az SZJA alapjuk felsőkorlátos részéig fizetnek kötelezően járulékot. • A magasabb jövedelműeket egy fix összegű, szolidaritás elvű hozzájárulás megfizetése esetében kiléphetnek az egységes társadalombiztosítás rendszeréből. (A szolidaritást biztosító hozzájárulást a nemzeti kockázat-közösség fenntartása érdekében ebben a szférában is kötelezővé kell tenni)

12. Előnyök • Kiszámíthatóvá, számonkérhetőbbé válik az E.Alap gazdálkodása. • Csökken az élőmunka terhe, nő a versenyképesség. • Az adó alapú terhelés szélesebb porlasztású, és a fogyasztási adók a szürke jövedelmet is terhelik. • Közelíthetők a vállalkozásokban az élőmunka terhe és az adóterhek mértéke, csökken a feketegazdaság szerepe.

13. A közkiadások aránya az eü kiadásokon belül * * * Forrás: OECD Health Data 2004. *ESKI becslés.

14. A közkiadások aránya a GDP-%ban Forrás: OECD Health Data 2004.