Makroökonómia

1. Makroökonómia

2. Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések. • A makroökonómia alapkérdései: • Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? • Mi határozza meg a foglalkoztatottságot? • Mi okozza az inflációt? • Milyen tényezők befolyásolják a fizetési mérleg alakulását? • A makrogazdasági politika céljai: • A jövedelem és a termelés magas szintje • Magas szintű foglalkoztatottság • Stabil inflációs ráta • Külgazdasági kapcsolatok egyensúlya.

3. Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések. • Kibocsátás: ma a gazdasági siker legfőbb mércéje az országoknak az a képessége, hogy a gazdasági javak és szolgáltatások kibocsátásában magas szintet és gyors ütemű növekedést érjen el. Ennek legátfogóbb mérésre a Bruttó Hazai Termék (GDP: Gross DomesticProduct) szolgál, mely az egy év alatt termelt összes jószág és szolgáltatás. • Foglalkoztatottság és munkanélküliség: a kényszerű munkanélküliség tömegessé válása anyagi nehézségeket okoz a családoknak, de a gazdasági terhek mellé hamarosan felsorakoznak a súlyos pszichológiai, társadalmi és közegészségügyi következmények is.

4. Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések. • Árak és infláció: fő makroökonómiai cél az árstabilitásnak a szabadpiaci viszonyok közötti fenntartása. Az árstabilitás azt jelenti, hogy az árak sem nem emelkednek, sem nem esnek túl gyorsan. • Külgazdasági politika: az adott nemzet külkapcsolataival függnek össze. Normális időkben az export és import egyensúlyban van és stabil valutaárfolyam a jellemző.

5. Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések. • A piacok:a makroökonómia olyan piacokkal foglalkozik, amelyeket az egyes részpiacok összesítésével nyerünk. • Az alapvető piacok: • árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca. A fogyasztási javak és a beruházási javak piacát egyesíti. • Az árupiacon az eladók a vállalatok és a külföld, a vásárlók a háztartások, az állam, a vállalatok és a külföld. • A fogyasztói javak vásárlói elsősorban a háztartások, a beruházási javak vásárlói pedig a vállalatok. • Az állam és a külföld egyaránt vásárolhat fogyasztási és beruházási célokat szolgáló javakat. • munkapiac ahol az összes munkakereslet és kínálat találkozik. Az eladók a háztartások és a vásárlók a vállalatok és az állam. • pénzpiac amely a pénz, kötvény és részvény kínálat és kereslet kölcsönhatásával jellemezhető.

6. A makrogazdasági folyamatokba való beavatkozás eszközei • Az állam makrogazdasági politikai céljai elérése érdekében gazdaságpolitikai eszközöket mozgósíthat. A gazdasági eszközök a kormány közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló gazdasági változók. • Ezek a következők lehetnek: • költségvetési (fiskális -) politika és • pénz - (monetáris -) politika

7. A makrogazdasági folyamatokba való beavatkozás eszközei • Költségvetési (fiskális) politika:ide tartoznak az államháztartás (a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok) kiadásait és bevételeit szabályozó intézkedések. • A költségvetési politika a kormánykiadásokból és az adóztatásból áll. • A kormánykiadások befolyásolják a közfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz viszonyított nagyságát. • Az adóztatás levon a jövedelemből, és így csökkenti a magánkiadásokat, de kihat a beruházásra és a kibocsátásra is. • A költségvetési politika kihat az összkiadásokra és ezáltal befolyásolja a tényleges reál GDP-t és az inflációt.

8. Az állam gazdasági beavatkozásának fiskális eszközei és hatásuk a nemzetgazdaságra (az összkeresletre) • Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor költségvetési többletről (szufficitről) beszélünk; ha a kiadások haladják meg a bevételeket, akkor költségvetési hiány (deficit) keletkezik. • Elsődleges deficit és teljes deficit • Eladósodás

9. A makrogazdasági folyamatokba való beavatkozás eszközei • Pénzpolitika (monetáris) politika;ide tartozik a hazai pénzmennyiség és a gazdaságban érvényesülő kamatláb szabályozása. • Ennek felelőse a jegybank, vagyis az ország központi bankja (Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank). • A központi bank által működtetett monetáris politika meghatározza a pénzkínálatot. A pénzkínálat változásai felhajtják vagy lenyomják a kamatlábat, és befolyásolják a gépekre, az épületekre vagy hasonló tételekre fordított kiadásokat. • A monetáris politika lényeges hatást gyakorol mind a tényleges, mind a potenciális GDP-re.

10. Az állam gazdasági beavatkozásának monetáris eszközei és hatásuk a nemzetgazdaságra (az összkeresetre) • Expanzív (bővítő) monetáris politikáról beszélünk, ha a jegybank bővíti a normális pénzkínálatot; • Restriktív (szűkítő) monetáris politika csökkenti a pénzmennyiséget.

11. A makroszintű körforgás ÁLLAM TV W VÁLLALAT TRV SV TRH SA TH G TŐKEPIAC HÁZTARTÁS SH Y I ÁRUPIAC SK C X IM KÜLFÖLD áru- és pénzmozgás pénzmozgás

12. A makrogazdaság alapegyenletei: Az árupiac alapegyenlete: Y=C+I+G+X-IM A tőkepiac alapegyenlete: I=SÁ+SH+SV+SK.

13. Az Y értelmezése: Y = C + I + G + X - IM • ha Y = GDP, akkor I: bruttó beruházás, SV tartalmazza az amortizációt! • ha Y = NDP, akkor I: nettó beruházás, amortizáció nincs SV-ben (Y-ban sem!)

14. A szereplők alapegyenletei: • A háztartás egyenlete: W+TRh=C+Th+Sh. A vállalaté: Y+TRv=W+Tv+Sv. Az államé: Th+Tv=TRh+TRv+G+Sá. A külföldé: IM=X+Sk.

15. A MAKROGAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

16. A nemzetközi összehasonlítások alapja: Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA) → SNA-mutatók Kiindulópont: Bruttó kibocsátás (Gross Output), GO: Egy országban, adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások összértéke Meghatározása: • az összes termelő- és szolgáltató szervezet összes értékesítése és készletváltozása piaci (fogyasztói) árakon vagy tényezőköltségen számolva; • nem piaci szolgáltatások (pl. közoktatás, honvédelem stb.) esetén a ráfordítások összege

17. A bruttó kibocsátás nem alkalmas a tényleges teljesítmény mérésére, mert „halmozódásokat” tartalmaz (egyes értékeket többszörösen számít fel) Folyó termelő felhasználás: valamely tevékenység során felhasznált, ugyanakkor korábban megtermelt javak értéke (pl. kenyérgyártás – liszt; autógyártás – alkatrészek) A halmozódás kiszűrése: Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = Bruttó hazai termék(Gross Domesticproduct, GDP)

18. Amortizáció: valamely tevékenység során igénybevett fizikai tőkejavak (gépek, berendezések, épületek stb.) adott időszakra elszámolt értékcsökkenése Bruttó mutatók – amortizáció = nettó mutatók: GDP – amortizáció=NDP

19. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik • A bruttó hazai termék: • A bruttó hazai termék (GDP) az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke. • A GDP mérhető, mint : • Az egyes ágazatokban megtermelt hozzáadott értékek összege. • A gazdaságban keletkezett különböző fajta tényezőjövedelmek összege. • A végső javakra irányuló kiadások összege.

20. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik 1. Egy termelési folyamatban keletkező hozzáadott érték a megtermelt javak és a termelő fogyasztás értékének a különbsége. • Hozzáadott érték = összes termelés – Folyó termelő felhasználás • A GDP egyenlő az egyes ágazatokban keletkező hozzáadott értékek összegével. A GDP minden megtermelt jószág értékét csak egyszer tartalmazza. • GDP = Σ hozzáadott érték

21. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik pl.:

22. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik 2.A GDP, mint a gazdaságban keletkezett munka és tőkejövedelem összege: • A GDP az országban a termelés során keletkezett tényezőjövedelmek: a kifizetett munkabérek, kamatok bérleti díjak, és a vállalatoknál maradó profitok összege. • A hozzáadott érték, vagyis a megtermelt javak és a termelő fogyasztás értékének különbsége mutatja az egyes termelési folyamatokban termelődő tényezőjövedelmet. • A GDP-t úgy is kiszámíthatjuk, mint a gazdaságban keletkező tényezőjövedelmek összegét.

23. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik 3.A GDP mint a kiadások összege: • A GDP-t mérhetjük, mint a hazai termelésű javakra irányuló kiadások értékét (C+IB +G+X-IM). • A GDP-be számító kiadások: • a fogyasztás, • a bruttó beruházás, • a kormányzati vásárlás, • az export és az import különbsége.

24. A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik • A nettó hazai termék: • A GDP-ből levonva az állóeszközök értékcsökkenését (amortizációt) kapjuk meg a nettó hazai terméket, az NDP-t. • NDP = GDP - amortizáció • NDP = (C + In+ G + EX – IM) - amortizáció • (In= nettó beruházások értéke)

25. A számbavétel kérdései • A háztartások által termelt termékek (pl. kertben termelt zöldségek) beszámítanak a GDP-be, de a háztartásokban végzett szolgáltatások (pl. ebédfőzés) nem. • A GDP nem tartalmazza: • az illegális, tiltott gazdasági tevékenységet (pl. kábítószer előállítása), • a legális, de az adócsalás szándéka miatt rejtett tevékenységet (fekete gazdaság), • az informális, nem vállalati keretek között folytatott tevékenységet is (pl.: közmunka). • A javakat elsősorban saját piaci árukon, vagy egy hasonló jószág piaci árán értékeljük. Ha egy jószágnak nincsen piaci megfelelője (pl. oktatási, egészségügyi, közbiztonsági, honvédelmi szolgáltatások, stb.), akkor azt költségáron értékeljük.

26. A nemzeti mutatók • A GDP és az NDP a nemzeti számlarendszer termelési mutatói: az ország területén megtermeltösszterméket mérik. A megtermelt hazai jövedelem nem feltétlenül egyezik meg a hazai gazdasági szereplők által felhasználható jövedelemmel. • A bruttó nemzeti jövedelem (GNI)egy nemzet gazdasági szereplőiáltal, adott időszakban realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem és az amortizáció összege • GNI = GDP + beáramló tényezőjövedelmek - kiáramló tényezőjövedelmek • Nettó nemzeti termék (NNI – Nettó National Income) • NDP + beáramló tényezőjövedelmek - kiáramló tényezőjövedelmek

27. A nemzeti rendelkezésre álló mutatók • Ha figyelembe vesszük a segélyek, adományok és egyéb juttatások nemzetközi áramlását, akkor újabb jövedelmi mutatószámhoz jutunk. A közvetlen ellenszolgáltatás nélkül áramló jövedelmeket transzferekneknevezzük. • Bruttó nemzeti rendelkezésreállójövedelem:a nemzetközi transzferekkel korrigált nemzeti jövedelem mutató (GNDI): • GNDI = GNI + beáramló transzferek - kiáramló transzferek • A GNDI-nek is van nettó párja a nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI).

28. SNA legfőbb mutatói

29. SNA legfőbb mutatóinak kiszámítása • GDP = GO- Termelő fogyasztás • NDP = GDP- Amortizáció • GNI = GDP + külföldről kapott jövedelem-külföldre utalt jövedelem • NNI = GNI – Amortizáció • NNI = NDP +külföldről kapott elsődleges jövedelem-külföldre utalt elsődleges jövedelem • GNDI = GNI+ külföldről kapott transzferek-külföldre utalt transzferek • NNDI = GNDI-Amortizáció

30. A gazdasági növekedés mérése A reál-GDP százalékos változása az előző év azonos időszakához képest A végtermékek (és végső szolgáltatások) természetes mértékegységben kifejezett nagyságának %-os változása Meghatározása a gyakorlatban: GDP-deflátor a gyakorlatban: 1- az inflációs ráta

31. A gazdasági növekedés üteme Magyarországon, 1990-2006 (%) Forrás: IMF

32. Kísérletek a gazdasági jólét mérésére • Az emberi fejlődés indexe (HDI): • A HDI-t az ENSZ munkacsoportja dolgozta ki, az emberi jólét jellemzésére. • A HDI figyelembe veszi: • a születéskor várható átlagos élettartamot; • a népesség átlagos iskolázottsági szintjét; • az egy főre jutó nemzeti jövedelmet. • A három adat egyenlő súllyal esik latba a 0-1-ig terjedő HDI indexszám meghatározásakor.

33. Kísérletek a gazdasági jólét mérésére • A fenntartható gazdasági jólét indexe (ISEW) és a valódi fejlődés mutatója (GPI): • Mindkét mutatószám a fogyasztásból indul ki. A fogyasztás mennyisége azonban csak 3 fontos megszorítással szolgálhat a jólét mércéjeként: • Fenntartható fogyasztásnak kell lennie, azaz nem mehet a jövőbeni fogyasztás rovására. • Nem alkot gazdasági jólétet a gazdasági vagy társadalmi rendszer okozta károk enyhítését, vagy megelőzését szolgáló fogyasztás (pl. riasztóberendezés beszereltetése egy lakásba a pénzben kifejezett fogyasztást emeli, de a jólét nem nő). • A jövedelemelosztás egyenlőtlenségének fokozódása változatlan összfogyasztás mellett a gazdasági jólét csökkenését eredményezi.