mikro kon mia

1. Mikro�kon�mia G�p�szm�rn�ki kar BSc Levelezo k�pz�s 2008. szeptember 05.

3. Fogyaszt�i magatart�s- Term�kpiac kereslete Term�kpiac: a v�gso fogyaszt�sra ker�lo javak, a fogyaszt�si cikkek piaca Fogyaszt�s c�lja: a sz�ks�gletek kiel�g�t�se. Preferencia sk�la: sz�ks�gletek egy�ni rangsora.

4. Fogyaszt�i magatart�s- Term�kpiac kereslete Fogyaszt� d�nt�s�t befoly�sol� t�nyezok: fogyaszt� belso �rt�krendje javak hasznosss�ga (= U: utility) javak �ra(= P: price) fogyaszt� j�vedelme (nomin�lis -, re�lj�vedelem) (= I: income)

5. Fogyaszt�i magatart�s- Term�kpiac kereslete Nomin�lis j�vedelem: a fogyaszt� rendelkez�s�re �ll�, adott p�nznemben kifejezett p�nzeszk�zeinek mennyis�ge Re�lj�vedelem: az anyagi javak �s szolg�ltat�sok azon mennyis�ge, amelyet az adott p�nzmennyis�gbol meg lehet v�s�rolni.

6. Fogyaszt�i magatart�s- Term�kpiac kereslete Fogyaszt� alapveto c�lja: a fogyaszt�s r�v�n el�rheto hasznoss�g maximaliz�l�sa. Fogyaszt� �sszhaszna: elfogyasztott term�kek mennyis�g�tol f�gg (U = U(x,y,�,z)) Fogyaszt� c�lja: az adott j�vedelemkorl�t mellett �gy v�logassa �ssze az �ltala fogyasztani k�v�nt term�keket, hogy ezek hasznoss�g�t maximaliz�lja. (Px x + Py y +�+Pz z ? I

7. Hasznoss�gi elm�letek Hasznoss�g: valamely j�sz�g hasznos tulajdons�gainak �sszess�ge Hasznoss�g m�rhetos�ge kardin�lis megk�zel�t�se (hasznoss�gok abszol�t nagys�ga tosz�mokkal jellemezheto) ordin�lis megk�zel�t�s ( a fogyaszt� k�pes a j�sz�gokat hasznoss�gi sorrendbe �ll�tani)

8. Hasznoss�g kardin�lis megk�zel�t�se Hat�rhaszon elm�let �sszhaszon (TU) Tel�tetts�gi pont Hat�rhaszon (MU):megmutatja, hogy hogyan v�ltozik a fogyaszt� �sszhaszna, ha egyetlen egys�ggel n�veli valamely term�k fogyaszt�s�t.

11. Elonykiegyenl�tod�s elve: a fogyaszt�s�t optimaliz�lni k�v�n� fogyaszt� �sszhaszn�t mindaddig n�velheti, ameddig fogyaszt�si szerkezet�nek �trendez�s�vel nyert haszna nagyobb a fel�ldozott haszonn�l.

12. Optim�lis fogyaszt�i d�nt�s t�bb term�k eset�n

15. Ordin�lis hasznoss�g elm�let A preferenciarendez�s alapelvei absztrakci� modellk�sz�t�s fogyaszt�i kosarak a j�sz�gkosarak rangsorol�sa.

16. A modell felt�telrendszere C�l: a hasznoss�g maximaliz�l�sa. A fogyaszt� j�sz�gkosarak k�z�l v�laszt. A fogyaszt� teljes k�ruen inform�lt. A fogyaszt� a v�laszt�s sor�n racion�lis �s szuver�n A modell statikus, A modell homog�n �s folytonos, minden j�sz�gfajta minden egyes p�ld�nya azonos minos�gu, �s hogy minden j�sz�g t�k�letesen oszthat�.

17. Preferencia rel�ci�k Szigor�an prefer�lt: Gyeng�n prefer�lt : K�z�mb�s:

18. A preferenciarendez�s axi�m�i Teljess�g (minden kosarat ismer a fogyaszt�) Reflexivit�s (k�t teljesen egyforma kos�r k�z�mb�s) Tranzitivit�s (A?B �s B?C, akkor A?C. Ez a k�vetelm�ny felt�telezi a fogyaszt� racionalit�s�t) Dominancia elve (a t�bb jobb, mint a kevesebb)

21. K�z�mb�ss�gi g�rbe: az azonos hasznoss�got k�pviselo kosarakat jel�lo pontokat �sszek�to g�rbe. K�z�mb�ss�gi t�rk�p:

23. A k�z�mb�ss�gi g�rb�k jellemzoi nem metszhetik egym�st (tranzitivit�s miatt) negat�v meredeks�guek (dominancia miatt) konvexek (dominancia, �tlag prefer�l�sa) min�l t�volabb helyezkednek el az orig�t�l ann�l prefer�ltabbak, magasabb hasznoss�gi szintet k�pviselnek

25. Helyettes�t�si hat�rr�ta

26. Helyettes�t�si hat�rr�ta

27. K�l�nleges alak� k�z�mb�ss�gi g�rb�k egym�st t�k�letesen helyettes�to, egym�st t�k�letesen kieg�sz�to, semleges.

29. K�lts�gvet�si egyenes

30. K�lts�gvet�si egyenes A k�lts�gvet�si egyenes: j�sz�gkombin�ci�k �sszess�ge a k�t j�sz�g ter�ben, amelyeket a fogyaszt� adott piaci �rak mellett, adott p�nzj�vedelembol, annak teljes elk�lt�s�vel megv�s�rol.

31. K�lts�gvet�si egyenes K�lts�gvet�si egyenes egyenlete:

32. K�lts�gvet�si egyenes A k�lts�gvet�si egyenes meredeks�ge a k�t term�k �rainak ar�ny�t fejezi.

33. A k�lts�gvet�si egyenes v�ltoz�sa A j�vedelemv�ltoz�s hat�sa

34. A k�lts�gvet�si egyenes v�ltoz�sa Az �r �s �rar�nyok v�ltoz�sa

35. Optim�lis fogyaszt�i d�nt�s

36. Optim�lis fogyaszt�i d�nt�s A fogyaszt� racion�lis v�laszt�s�nak pontja (az optim�lis j�sz�gkos�r): ahol a k�lts�gvet�si egyenes �rinti az �ltala el�rheto legt�volabbi k�z�mb�ss�gi

37. Optim�lis fogyaszt�i d�nt�s Matematikailag:

38. J�vedelem-fogyaszt�s g�rbe (ICC) A j�vedelemv�ltoz�s hat�sa a fogyaszt�i optimumra: A j�vedelem-fogyaszt�s g�rbe a fogyaszt� optim�lis v�laszt�sait k�pviselo pontok sorozata, n�vekvo j�vedelem �s v�ltozatlan �rak mellett.

39. ICC g�rbe

40. Inferior term�kek j�vedelem-fogyaszt�s g�rb�je

41. Engel g�rbe

42. Engel g�rbe Az Engel-g�rbe : a fogyaszt� j�vedelme �s az adott j�sz�g megv�s�rolt mennyis�ge k�z�tti viszonyt fejezi ki v�ltozatlan �rak mellett.

43. �r fogyaszt�s g�rbe (PCC)

45. Kereslet rugalmass�ga

46. Kereslet rugalmass�ga Megmutatja, h�ny sz�zal�kkal v�ltozik adott j�sz�g keresett mennyis�ge, valamely keresletet befoly�sol� t�nyezo egy sz�zal�kos v�ltoz�s�nak hat�s�ra.

47. Keresletrugalmass�g Fajt�i: �rrugalmass�g, kereszt-�rrugalmass�g, j�vedelemrugalmass�g.

48. A kereslet �rrugalmass�ga A kereslet �rrugalmass�ga azt fejezi ki, hogy a j�sz�g �r�nak egy sz�zal�kos v�ltoz�sa h�ny sz�zal�kos v�ltoz�st id�z elo a keresett mennyis�gben.

49. Rugalmass�gi mutat� �rtelmez�se Rugalmas kereslet: |?|> 1 (1%-os �rv�ltoz�s 1%-n�l nagyobb keresletv�ltoz�st v�lt ki) Rugalmatlan a kereslet: |?<1 (1%-os �rv�ltoz�s 1%-n�l kisebb keresletv�ltoz�st okoz) Egys�gnyi a rugalmass�g: |?|=1.

50. A kereslet �rrugalmass�g�ra hat� t�nyezok A term�k helyettes�thetos�ge (Min�l t�bb helyettes�toje van egy term�knek, ann�l rugalmasabb a kereslete.) A term�k jellege (Alapsz�ks�gletet kiel�g�to, vagy luxus term�k, a luxus term�kek kereslete rugalmasabb, mint az alap sz�ks�gletet kiel�g�tok�.)

51. A kereslet �rrugalmass�g�ra hat� t�nyezok A term�k �r�nak nagys�ga a fogyaszt� �sszj�vedelm�hez k�pest. (Min�l kisebb r�szt k�pvisel az adott term�k a fogyaszt�i kiad�sokban, ann�l rugalmatlanabb a kereslete.)

52. A kereslet �rrugalmass�g�ra hat� t�nyezok A rekl�m: (Hat�s�ra jobban ragaszkodunk a term�khez.) A rendelkez�sre �ll� reakci�ido, a fogyaszt� alkalmazkod�sa a v�ltoz� viszonyokhoz.

53. A kereslet kereszt-�rrugalmass�ga A kereslet kereszt-�rrugalmass�ga azt fejezi ki, hogy egy term�k �r�nak 1%-os v�ltoz�sa h�ny sz�zal�kos v�ltoz�st id�z elo a m�sik term�k keresett mennyis�g�ben.

54. A kereslet kereszt-�rrugalmass�ga Elojele: Pozit�v, ha a k�t term�k a fogyaszt�sban helyettes�ti egym�st. (Pl.: vaj �s a margarin.) Negat�v, ha a fogyaszt�sban egym�st kieg�sz�tik. (Pl.: ha no a h�ztart�si olaj �ra, cs�kken az olajk�lyh�k ir�nti kereslet. Nulla a fogyaszt�sban egym�st�l f�ggetlen term�kek eset�ben.

55. A kereslet j�vedelemrugalmass�ga A kereslet j�vedelemrugalmass�ga azt fejezi ki, hogy h�ny sz�zal�kkal v�ltozik meg egy �ru kereslete a fogyaszt� j�vedelm�nek egy sz�zal�kos v�ltoz�s�nak hat�s�ra.

56. A kereslet j�vedelemrugalmass�ga Norm�lj�sz�gok: pozit�v, de viszonylag �lland�. Pl: a ruh�zati cikkek. Luxusj�sz�gok: pozit�v, de a j�vedelem emelked�s�vel n�vekvo. Alacsonyabb rendu j�sz�gok: negat�v, Pl.:a szalonna, a zs�r, a liszt.

57. K�vetelm�nyek Nomin�l j�vedelem fogalma Re�l j�vedelem fogalma Hasznoss�g fogalma Hat�rhaszon �s az �sszhaszon �sszef�gg�se Gossen I. t�rv�nye Az optim�lis fogyaszt�i d�nt�s Gossen II. t�rv�nye K�z�mb�ss�gi g�rbe, k�z�mb�ss�gi t�rk�p

58. K�vetelm�nyek A helyettes�t�si hat�rr�ta K�lts�gvet�si egyenes A j�vedelem- fogyaszt�s g�rbe Engel g�rbe �rv�ltoz�s hat�sa a k�lts�gvet�si egyenesre Keresletrugalmass�g �rrugalmass�g J�vedelemrugalmass�g Kereszt�rrugalmass�g