A tanulás és tanítás (TT) újszerű szemlélete, tanulási célok, tanulási stílusok

1. A tanulás és tanítás (TT) újszerű szemlélete, tanulási célok, tanulási stílusok

2. A közoktatás és a tudás (Csapó Benő: A tanulás és tanítás tudományos megalapozása) Elmúlt évszázad: az iskolázás gyors expanziója → Kimerült! Tartalék: a tanulás hatékonyságának javítása • Meghatározó az iskola előtti tanulás, és ez folytatódik egész életen át (lifelong learning) • Az élet minden területére kiterjed (life-wide learning) Paradoxon: az oktatás nem tartozik a tudásintenzív szektorok közé. Feloldás: • Az új osztálytermi módszerek kidolgozása és hatásuk „bemérése” • A taneszközök hatékonyságának vizsgálatára, a fejlesztés tudományos megalapozása • A teljes körű teljesítménymérések (4., 6., 8. és 10. évfolyamos) eredményeinek értelmezése • Megfelelően alkalmazott infokommunikációs technológia Stb.

3. Tanuláselméletek, tanulásmodellek Nahalka István: A tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményként előálló, tartós és adaptív változás Ismeretelsajátítás – Memoriter (ókor, középkor) Empirizmus – Szenzualista pedagógia (Comenius) Cselekvés – Interiorizáció (Piaget) Képzetek társítása (asszociáció; Herbart) Viselkedéses alkalmazkodás – Behaviorizmus (Watson) – Operáns kondicionálás (Skinner) Reformpedagógiák – Cselekvés Kognitivizmus (információfeldolg., döntés, problémamegoldás) – Konstrukció Alaklélektan – Belátásos tanulás Problémaalapú Deduktív folyamat

4. A tanuló jellemző vonásai Előzetes tudás Előzetes magatartás Tanulási eredmények Teljesítmény Tanulási gyorsaság Motiváltság Tanulási feladat A tanítás minősége Úgy tanítsunk, ahogy minket tanítottak? Bloom tanulási modellje

5. Gaál Gabriella: A pedagógiai képességek fejlesztése http://www.ektf.hu/gg/tanfelfog.htm

6. Tanulási stílusok A személyiség belső, viszonylag állandó determináló tényezője, kognitív és affektív vonások összessége, amelyben a megismerés módja, formája nyilvánul meg, és amely a legkülönbözőbb helyzetekben is meghatározza a tanulás módját, befolyásolja eredményességét. • 1. Az információ befogadás (vizuális, auditív, kinesztetikus vagy taktilis) • 2. Az információk rendszerezésének és feldolgozásának módja (jobb féltekés vagy bal féltekés, analitikus vagy „globális”) • 3. Az információ felvételének és elraktározásának feltételei (érzelmi, társas, fizikai és környezeti) • 4. Az információ előhívásának módja (Különbözhet attól, ahogyan felvettük vagy elraktároztuk.)

7. A tanulási stílust meghatározó elemek • KÖRNYEZETI INGEREK (hangok, megvilágítás, hőmérséklet, berendezés) • ÉRZELMI INGEREK (motiváció, kitartás, felelősség, strukturáltság) • TÁRSAS INGEREK (egyedül, párosan, csoportosan; felnőttel; változatosság vagy rutin) • FIZIOLÓGIAI INGEREK (érzékszervi, táplálék, napszak, mozgékonyság) • PSZICHOLÓGIAI INGEREK (globális-analitikus, félteke-preferencia, impulzív-reflektív) A stílus hatása megmutatkozik az eredményességben, a pedagógus–tanuló interakcióiban, de sokszor még a továbbtanulási döntésekben is. (Lappints Árpád)

8. Film: A tanítás mint kommunikáció