520 likes | 653 Views
Sugárkémiai áttekintés S chiller Róbert. KFKI AEKI Valahol az intézetben Valamikor 2011 tavaszán. Az áttekintés áttekintése Miért nem csodálkozunk? Energia közlés hatására kémiai átalakulás. Miért csodálkozunk? Hatalmas, MeV nagyságrendű energia adagok hatására eV rendű átalakulás.
E N D
Sugárkémiai áttekintésSchiller Róbert KFKI AEKI Valahol az intézetben Valamikor 2011 tavaszán
Az áttekintés áttekintése Miért nem csodálkozunk? Energia közlés hatására kémiai átalakulás. Miért csodálkozunk? Hatalmas, MeV nagyságrendű energia adagok hatására eV rendű átalakulás. Ez azért van, mert … … röviden, mert ennyi fér a molekulába. A többi elröpül. Nincs nukleáris reakció, nem magkémia!
A fizikai kémiai lényeg: nem-Boltzmanni kémia Boltzmanni kémia: Nem-Boltzmanni kémia: Egyes szabadsági fokok energiája sokkal nagyobb, mint a termikus várható érték. Ilyen még: fotokémia, forróatom kémia, plazma kémia, sőt, még az elektrokémia is.
A nehéz ionok, γ-fotonok mind elektronokat váltanak ki a közegben (γ: fotoeffektus, Compton-effektus, párkeltés). Az elektronok energiájuk nagy részét Coulomb kölcsönhatásban adják át a közeg atomjainak, molekuláinak.
Optikai közelítés – mintha fehér fény érné a közeget. Az abszorpciós spektrummal áll kapcsolatban az energia elnyelés.
Sugárzások fajtái, forrásai α210Po (E=5,3 MeV) β90Sr (Emax=2,18 MeV, <E>=0,765 MeV) Gyorsítók: van de Graaff, LINAC, etc. γ60Co (E=1,1; 1,3 MeV, <E>=1,25 MeV)
A korpuszkuláris sugárzás energiavesztése: Bragg-görbe: Ionok mennyisége a mélység függvényében
Dozimetria = energia mérés Elvileg hibátlan: kalorimetria (igen, de…) Hitelesítve a legszabatosabb: ionizáció (töltés, áram) Gyakorlatban legelterjedtebb: kémiai dozimetria Abszolút dózismérés: alig használják Fotólemez (ez is kémia), termolumineszcencia etc.
Valami az ionizációról: Történetileg az első – feltöltött kondenzátor kisülése. Egy ion-pár keltéséhez szükséges W energia sokkal nagyobb, mint az I ionizációs potenciál, Szekunder, tercier etc. elektronok is keletkeznek, ezek energia spektruma függ a közeg tulajdonságaitól, sűrűségétől is.
Bragg-Gray elv: Gyűszűkamrában mért γ dózis Ideális eset – polietilén gyűszű etilén gázzal töltve
Kémiai dozimetria: A sugárzás kémiai átalakulást vált ki, pl. Fe2+ Fe3+ Az átalakult anyagmennyiség arányos az elnyelt energiával (ha kicsi ez az energia). [G] = (darab ion)/(100 eV) = 0,1039 µmol/Joule Az „első” kémiai dozimétert ionizációval hitelesítették. Fricke doziméter: 10-3 mol/dm3 Fe2+ - 0,8 normál kénsavban Minta és doziméter alakja, térfogata egyezzék meg!
Abszolút dózismérés: Sugárforrás térfogateleméből a besugárzott tér elemébe jutó D dózis: Ismerni kell a forrás aktivitását. Integrálni kell a forrás és a tér teljes térfogatára, majd az utóbbira átlagolni. r
Valami a víz sugárkémiájáról: „A rádium emanációja az egyik leghatásosabb, ha éppen nem a leghatásosabb kémiai ágens, amely csak létezik a természetben. Minden ismert anyag közül ennek a legnagyobb a potenciális energiája: egy köbcentiméterében három milliószor annyi hő van, és ennyi is szabadul fel belőle, mint amennyi egy ugyanekkora térfogatú, két rész hidrogént és egy rész oxigént tartalmazó elegyben van.” Ramsay (1907) 2 H2O H2 + H2O2 Oldott anyagok reakciói: Fe2+ Fe3+, Ag+ Ag0, Cl-ecetsav Cl- etc. Ok? Mechanizmus?
A régi, hagyományos magyarázat: H2O H· + OH· H· + S1 P1 OH· + S2 P2 H· + H· H2 OH· + OH· H2O2 . Miért nem bomlik a tiszta víz? H· + H2O2 H2O + OH· OH· + H2 H2O + H· .
Kitérő – nagy zárójelben (Egyidejű diffúzió és migráció: Markov-folyamat Master egyenlet Fokker-Planck egyenlet: c = koncentráció ; P = valószínűség. Dehát…)
Képes-e az előző reakció vázlat többre, mint amire kitalálták? A LET hatása a sugárkémiai folyamatokra.
Diffúzió vezérelt kinetika Nehéz ion ködkamra nyoma Gyors elektron ködkamra nyoma A sugárzás termékei nem oszlanak el egyenletesen a térben, diffúzió, rekombináció és kémiai reakció egyszerre megy végbe. Ez régi feladat.
Gyökdiffúziós elmélet Semleges gyökök, tehát Coulomb kölcsönhatás nincsen. Annyi egyenlet, ahány fajta gyök. LET hatás a kezdeti feltételt megszabó, eltérő geometriák következménye
Jó lett ez, de … hol a töltés? A régi elképzelés szerint: H2O H2O+ + e- H2O* H· + OH· De ennek ellentmond egy analógia: Na + nNH3lNa++e-(NH3)n , kék oldat Discussions of the Faraday Society, No. 12, 1952
Impulzus radiolízis (a flash fotolízis testvére) Erre kellenek az impulzus gyorsítók, minél rövidebb impulzussal Például egy nem igazán modern darab: Pune (India) 2006
A hidratált elektron első spektruma (Hart és Boag, 1962) Ilyen színképet vártak.
A hidratált elektron kémiája - a redukálószer elvont eszméje: nem marad oxidált termék - a tökéletes nukleofil ágens - nagyon szelektív, egyes esetekben diffúzió kontrollált reakció sebesség - addig ismeretlen tranziens termékek, pl. Ag0, Cu0 A naiv elképzelés (polaron dielektrikumban)
Miért csodálkozunk? Az Onsager probléma Diffúzió-migráció (tehát Fokker-Planck egyenlet) egy pozitív és egy negatív ion rekombinációjára. Stacionárius közelítés R + Ibe e Iki e Így minden elektron és ion rekombinálódnék.
De ε nem állandó. Ha állandó volna: és De a víz relatív permittivitása a Debye törvényt követi:
Így bizonyítani lehetett, hogy az elektron-ion távolság növekedése ellenére is csökkenhet a szabadenergia. >0 < 0
Szolvatált elektronok sokféle poláros folyadékban (alkoholok, aminok, éterek) Elektron spektrumok:
Elektron hozamok: szolvatált elektronok elmenekülése, energia ingadozások hatására:
Lokalizáció, hidratáció kinetikája Pre-formált lokalizációs helyek vagy self-trapping? Kvantumkémiai közelítések spektrum Klasszikus és kvantum szimulációk – ma sincsen végleges eredmény. Lokalizáció molekula fürtökben Kísérlet: gyorsítóban előállított (H2O)n-ionok, n-függés Elmélet: lokalizáció (H2O)n dipólusokon (Turi L.) Egyre jobb időfelbontásra van szükség a kísérletekben, egyre mélyebb (ravaszabb) módszerekre az elméletben.
Felesleg elektronok sokféle apoláros folyadékban Elektron mozgékonyság Hel, Xel, n-hexán, neo-pentán χ[10-3, 103] cm2/Vs Lokalizált állapot energiája: Et ; Vezetési sáv alja: V0 Et < V0 lokalizáció (buborék) Szénhidrogének: A lokalizációt az energia fluktuáció szabja meg. Lokalizáció valószínűsége:
Szerves vegyületek sugárkémiája R-CH2-CH2-R’ R-CH2··CH2-R’ R-CH2· + R-CH2-CH2-R’RCH3 + R-C·H-CH2-R’ H· + R-CH2-CH2-R’ H2+ R-C·H-CH2-R’ Általában: kötéshasadás és felépülés. A fő termék rendszerint H2 Analóg ionos folyamatok is. Lyuk vándorlás A szerves moderátorú reaktorok kudarca
Szilárd anyagok sugárkémiája A transzport folyamatok sokkal lassabbak, mint folyadékokban, az intermedierek könnyen megfigyelhetők. „A szegény ember impulzus radiolízise” Besugárzott alkali-halogenidek színcentrumok : e-+anion-vakancia (F); p++kation-vakancia (V)
Besugárzás majd feloldás után kémiai reakció Például etanol savas-vizes oldatában oldva γ-besugárzott NaCl-ot H2 kristály extinkciója
Szerves szilárd anyagok besugárzása majd megvilágítása; a lokalizált elektron szerepe M M+ + e- ionizáció e- + [] [e-] elektron lokalizáció [e-] + hν e- megvilágítás e- + M+ M† R1· + ·R2semlegesítés majddisszociáció Besugárzott tetrahidro- furán ESR spektruma megvilágítás előtt (a) és után (b)
Dielektromos relaxáció vízben és jégben – elektron lokalizáció Víz: 10-11 s; (ε∞/εs) 6x10-13 s; thidr 10-13s Jég: 10-5s; (ε∞/εs) 6x10-7 s; thidr 4x10-10s Hidratáció kontinuum-közelítése szerint ugyanis:
Sugárzás és korrózió A sugárhatás csekély, még az előjele is kétséges néha. Burns (1983): Víz+levegő+acél 2G(O2)<G(H2), az acél oxidálódik. AEKI (1985, 1988): Vas-oxid βés γbesugárzása szárazon, majd elektrokémiai és fotoelektrokémiai mérések. Fe-oxid n-típusú félvezető, anódosan polarizálva lyukakat injektál. Látható fény hatására a lyukáram megnő.
β besugárzás szárazon, utána elektród impedancia mérés SO32- oldatban (lyuk-befogás). Helyettesítő áramkör: Eredmény: Faraday folyamat meggyorsult
γ besugárzás szárazon, utána fotoáram mérés SO32- oldatban (lyuk-befogás). Ebből mindenféle következetés a félvezető viselkedésre