Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára

1. Egy agrokémiai szer bevezetésének az ára

2. Kifejlesztés alatt lévő szerek száma

3. Magyarországi mezőgazdasági tendenciák • Magyarország • Folyamatosan csökken(t) a mezőgazdasági területek aránya. • Az erdősültség öt éve nem nő. • Az ország területének 9.2 %-a védett • A természetes vizek halzsákmánya felével, - negyedével csökkent az elmúlt években.

4. Különböző forrásokból származó jellegzetes szennyezők

5. Földtani közeg és a talaj szennyezettségének monitoringja Célja: a szennyezettség mértékének időbeli változásának vizsgálata A szennyezés döntően a felszíni és felszín alatti vizekkel oldat formájában terjed, illetve kisebb mértékben migrációval. A koncentráció jelentősen változhat a talaj természetes koncentrációcsökkentő folyamatai révén: párolgás, kilúgozó hatás, biodegradáció

6. Talaj szerepe • A talaj – amelyből világszerte egyre kevesebb van az erdőirtásoknak és a nyomukban járó eróziónak, deflációnak köszönhetően –, Magyarország legfontosabb, föltételesen megújuló erőforrása. Nem csupán a biomassza termelés (egyelőre?) nélkülözhetetlen alapja.Ezen kívül tárol, akkumulál, átalakít, semlegesít. Óriási jelentőségű ez a környezeti erőforrás, mindaddig, amíg a kapacitása ki nem merül; az ugyancsak benne tárolt vízkészletek, ill. benne lévő mikrobiológiai élet veszélyeztetettségét tekintetbe véve.

7. Talaj szennyezései • A szennyezőanyagok tulajdonságainak befolyása a talajban • történő mozgásukra • A szennyezőanyagok oldaláról tekintve, a következő főbb tulajdonságok, illetve jelenségek lehetnek hatással mozgásra: • a vízben való oldhatóságuk mértéke • diffúziós tulajdonságok (effektív diffúzióállandó) • adszorpciós hajlam a kolloidok felületén (a pórusfolyadék koncentrációja, a porózus • közeg testsűrűsége, adszorpciós izotermák, megoszlási együttható) • a lebomlás sebessége • kölcsönhatás a talajban lévő anyagokkal és az esetleges más szennyezőanyagokkal • a szennyezőanyag sűrűsége • a szennyezőanyag viszkozitása • a szennyezőanyag dielektromos állandója (Kovács, 1998).

8. Talajvédelmi információs monitoring (TIM) • A hazánkban 1992 óta üzemelő TIM megvalósította a nemzetközi definícióban foglaltakat. • Eredetileg az FVVM- hez, ma a NEBIH-hez tartozik. • "Talajmonitoring a talajtulajdonságok térbeni eloszlásának és időbeni változásainak szisztematikus regisztrációja." Ugyanakkor a monitoring rendszerek által nyert információk felhasználási területeit is rögzítették, úgy mint a természeti változások, emberi beavatkozások talajra gyakorolt hatásának nyomon követése, talajdegradációs folyamatok, talajszennyezések regisztrálása, azok megelőzése, mérséklése érdekében, a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, racionális földhasználat és környezetvédelem talajtani megalapozása, különböző modellekhez való adatszolgáltatás.

9. TIM helye a környezetvédelemben Az Európai Bizottság 2001-ben elfogadta a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját (COM (2001) 31 final). A program 4 prioritási területet jelöl ki, úgymint: • egészség és környezet, • természet és biodiverzitás • természeti erőforrások fenntartható használata • hulladékgazdálkodás. A természet és biodiverzitás prioritási területen belül jelentkezik a talajvédelem, mint kiemelt témakör.

10. TIM adatbázisába három csoportba sorolható adatok kerültek, kerülnek • Archív adatok (pl. 1992 előtti TVG eredmények, AGROTOPO kódszám,) • Helyszíni feltárások, vizsgálatok eredményei (pl. helyszíni jegyzőkönyv, GPS koordináták) • Laboratóriumi vizsgálatok eredményei

11. Földkataszterek • A megyei földhivatalok nyilvántartási és szakhatósági feladatot látnak el. Földügyekben • másodfokú (magasabb fokú) hatósági határozatot hoznak. A körzeti fölhivatalok végzik a • következő nyilvántartást: • • földmérési térkép, • • tulajdoni lap, • • termőföld minőség.

12. TIM megfigyelő pontok • Fenti szempontok figyelembevételével 1236 pont került kijelölésre (1.ábra). • A mérőhálózat 3 megfigyelési pont típust foglal magába: • - országos törzsmérő hálózat, (I)865 ponttal reprezentálja az ország mezőgazdasági művelésű területeinek talajállapotát. • - erdészeti mérőpontok, (E)183 ponttal jellemzik az erdei ökoszisztémák alatti talajokat • - speciális mérőhelyek. (S)188 ponton, hogy szennyeződést, illetve szennyezésveszélyt észlelni lehessen.

13. Degradálódott területek Ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterületei. Fontosabb tavak és tározók vízgyűjtője. Erősen szennyezett ipari körzetek. Szennyvíziszap, szennyvíz, hígtrágya elhelyező mezőgazdasági területek. Erősen szennyezett agglomerációs körzetek, üdülőövezetek Hulladék és veszélyes hulla-dék lerakóhelyek környéke. -Roncsolt felületek (felszíni bányászat, ipar, infrastruktúra által roncsolt felszínek, rekultivált meddőhányók stb.). Közlekedés által érintett területek, autópályák környezete. Természetvédelmi területek. Környezeti szempontból érzékeny területek (pl. védett területek pufferzónája) Speciális mérőhelyek típusai

14. A pontok kijelőlésének szempontjai • A kijelölésnél alapvető követelmény volt a reprezentativitás, tehát az, hogy a mérési pont megfelelően jellemezze a természetföldrajzi egység talajviszonyait, ezzel lehetőséget teremtve a talajállapot jellemzésére és a bekövetkezett változások nyomon követésére. A reprezentativitás elvének betartása mellett előnyben részesültek azok a területek:

15. - amelyekre ismertek régebbi talajtani adatok (talajtérkép, speciális céltérkép, talajtani szakvélemény, talajvizsgálati eredmény, feltárt talajszelvény stb.), mivel így a rendelkezésre álló adatok időben a múlt felé kiterjeszthetőek, a bekövetkező, vagy bekövetkezett változások jobban nyomon követhetőek; • - ahol a természeti környezet egyéb elemeire is folynak mérések (meteorológiai állomás, talajvízszint észlelő kút, hidrológiai megfigyelőállomás, földtani mélyfúrás stb.), mivel ezek lehetővé teszik a talajtani változások és az egyéb természeti viszonyok közötti összefüggések elemzését; • - ahol szabadföldi tartamkísérletek vannak, így azok kísérleti eredményei összevethetők a mérési pont észlelési eredményeivel.

16. TIM megfigyelő pontok

17. TIM működése • 3 labor (szervetlen) +6 labor ( növényvédőszer maradék) + 1 labor (mikrobiológia) • Évenkint mintázás szept. 15- okt. 15 között • Évenkint változó lista (1 , 3 és 6 évenkinti periodicitás) • Adatok tárolása GIS rendszerben (ARC Wiew és ARC/INFO térinformatikai rendszerek) • Minta A 0-30 cm • Minta B 30-60 cm

18. Vizsgált paraméterek

19. Talajvízmintákból meghatározandó paraméterek • pH, EC, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, CO32-, HCO3-, Cl-, SO42-, NO3-, NO2-, PO43-. Talaj mikrobiológiai vizsgálatok (a felső mintából) • nedvességtartalom, • CO2 produkció meghatározása, • cellulózbontó aktivitás, • dehidrogenáz enzimaktivitás meghatározása. Radioaktivitás Eróziós mérőpontok vizsgálata (A földbe helyezett Al lap mélysége) Növényvédőszermaradékok (eredetileg 100 helyen) Szerves mikroszennyezők vizsgálata (TPH, Benzol, Fenolok, PAH, Halogénezett aromás szénhidrogének, PCB, Dioxinok, dibenzofuránok)

20. TIM évente mért kémiai paraméterei • szénsavas mész, Ca CO3 %, pH, nitrit-nitrát tartalom TIM 3 évente mért paraméterei • humusztartalom % • tápanyag vizsgálatok:foszfor, kálium és nátrium tartalom, magnézium tartalom (KCl oldószer), cink, réz és mangán tartalom (EDTA), szulfát tartalom • talajok "oldható" elem tartalma (Lakanen-Erviő féle oldószerrel) Al, As, B, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, Hg, K, Mg, Mn, Mo, Na, Ni, Pb, Se, Zn Egyedi vizsgálatok • növényvédőszer maradékok, szerves mikroszennyezők, erózió

21. TIM 6 évente mért paraméterek • humusztartalom % • Arany-féle kötöttségi szám • részletes mechanikai összetétel • adszorpciós kapacitás • pH (H2O és KCl) • nitrit-nitrát tartalom • tápanyag vizsgálatok:foszfor, kálium és nátrium tartalom, magnézium tartalom (KCl oldószer), cink, réz és mangán tartalom (EDTA), szulfát tartalom • talajok "összes" toxikus elem tartalmának meghatározása (teljes feltá-rással, cc.HNO3+H2O2): As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Pb, Se, Zn • talajok "oldható" elem tartalma Al, As, B, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, Hg, K, Mg, Mn, Mo, Na, Ni, Pb, Se, Zn, • részletes mechanikai összetétel meghatározás • biológiai aktivitás vizsgálatok (cellulóz teszt, dehidrogenáz aktivitás, CO2-produkció) • természetes és mesterséges radioaktív izotópok

22. Talajfizikai, vízgazdálkodási jellemzők • Arany-féle kötöttségi szám (KA), • mechanikai összetétel, • higroszkóposság (hy), • térfogattömeg, • teljes vízkapacitás (pFo), • szabadföldi vízkapacitás (pF2,5), • holtvíz tartalom (HV, pF 4,2), • hasznosítható vízkészlet (DV, pF2,5-pF4,2)

23. A Talaj fizikai tulajdonságai II • 1. vízháztartás • 2. víznyelő képesség • 3. vízáteresztő képesség • 4. vízmegtartó képesség • 5. nedvességtartalom • 6. pórustérfogat • 7. kémhatás • 8. kolloidális tulajdonságok (humusztartalom, agyagtartalom, az agyagásványok minősége)

24. Talajkémiai jellemzők, tápanyagtartalom • Kémhatás /pH(H2O), pH(KCl)/, összes vízoldható sótartalom, fenolftalein lúgosság, hidrolitos aciditás, kicserélődési aciditás, szervesanyag tartalom, szénsavas mésztartalom, adszorpciós kapacitás (T érték), kicserélhető kationok, 1:5 arányú vizes kivonat, NO3-+NO2-, összes nitrogéntartalom a talaj minden szintjéből; • Felvehető tápanyagtartalom (P, K, Mg, Na, Ca, Cu, Zn, Mn, Fe, B, Mo) csak a szelvények felső szintjéből, de minden évben; • Oldható toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a talajmintákból Lakanen-Erviö-féle eljárás szerinti oldattal kivonatot készítenek, majd ebből határozzák meg a talaj oldható toxikus elem tartalmát ICP készüléken; • Összes toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a feltárást cc. salétromsav és hidrogén peroxid keverékével 105 °C-on végzik, a szűrletből határozzák meg az előzőekben felsorolt toxikus elemeket ICP készüléken

25. Munkafolyamatok

26. Magyarországi jellemző nehézfém értékek

28. Magyarország talajainak nitrát tartalma

29. Magyarország talajainak nitrát tartalma

30. TIM kadmium mérései

31. Különböző nehézfémek előfordulása talajokban

32. A peszticidek felhasználásának csökkenésével a talaj szennyezettsége is csökkent

33. Giliszták mint bioindikátorok • A giliszták érzékenyek a nehézfém szennyezésre. • A döglöttek feldolgozásával meg lehet határozni a szennyező anyagot, mivel testükben akkumlálják.

34. Szennyezési definíciók • Fitotoxicitás, állati felvétel, legfontosabb az ember Kumulatív szennyezés terhelési arány kg/ha Szennyezés-koncentrációs határ (mg/kg) Éves szennyezés terhelési érték (kg/ha/év) Emisszió: kibocsátott mennyiség (kg/év) Immiszió: kibocsátott koncentráció (mg/m3)

35. Környezeti levegő monitoringja • Fő folyamat diffúzszennyezőből: párolgás, póruslevegőből a környezeti levegőbe • Fő folyamat pontszennyezőből: nagy koncentrációban kibocsátás (kémény, üzemi baleset) Terjedés • Defláció, szél elszállítódás távolabb is kialakul a szennyezettség, szélcsatornák Vizsgálati helyek • Monitoring: a kibocsátás helyén felszín alatt és felett, távolabb is szabad légkörben

36. A légszennyezettség forrásai • ipari tevékenység (technológia, fűtés); • mezőgazdasági tevékenység; • erőművek; • lakossági fűtés; • közlekedés • nagy távolságról érkező szennyezés

37. Vizsgálati módszerek követelményei • Gyakran igen kis mennyiségben lévő anyagokat kell mérni (0,1 ppt), más nagymennyiségű anyag mellett (10-9). • A vizsgálati módszereknek nagy specificitásúnak kell lenni, mert leggyakrabban nincs előszeparálás. • Gyors módszer, és lehetőleg távolból irányítható automatikus működésű ajánlott (real time operation). • In-situ – remote sensing • Legelterjedtebbek a spektroszkópiai módszerek.

38. Mérési módszerek

39. A levegőszennyezettség kialakulásának és fennmaradásának jellemzői • Légszennyező anyagok a kibocsátó forrásoktól nagy távolságra juthatnak • A lokális levegőszennyezés mértékét a regionális légköri transzport is befolyásolja • A meteorológiai tényezőknek, a domborzatnak és a beépítettségnek meghatározó szerepük van a levegőminőség és a kiülepedés szabályozásában

40. Az új levegőminőségről szóló irányelv Új követelményként a szilárd részecskék (PM) szabályozását a PM2,5-re is kiterjeszti; • 2010-től éves célérték 25 μg/m3; • 2015-től éves határérték 25 μg/m3; • és 2020-ig 20%-os terhelés csökkentési cél; • 1500-1999 ezer lakos: 7 mérési pont (PM2,5+PM10 felső vizsg. küszöb túllépés esetén) • 0-249 ezer lakos: 2 mérési pont (PM2,5+PM10 felső vizsg. küszöb túllépés esetén)

41. A légszennyezettség vizsgálati módjai • folyamatos mérésen alapuló értékelés pontossága: 75-85 %; • időszakos mérésen alapuló értékelés pontossága: 50-75 %; • modellezésen alapuló értékelés pontossága: 50 %; • kibocsátási kataszteren alapuló értékelés pontossága: 25 %;

42. Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

43. Maximális szennyezéskoncentráció és éves szennyezés terhelés Maximális koncentrációs Szennyezés-koncentrációs Éves szennyezés terhelési határ (mg/kg) határ (mg/kg) érték (kg/ha/év • Arzén 75 41 2 • Kadmium 85 39 1,9 • Króm 3000 1200 150 • Réz 4300 1500 75 • Ólom 840 300 15 • Higany 57 17 0,85 • Molibdén 75 18 0,9 • Nikkel 420 420 21 • Szelén 100 36 5 • Cink 7500 2800 140

44. MSZ-21854-1990 szerinti immissziós határértékek [μg/m3]

45. Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást folyamatos mérés • korlátja: költséges (egy monitorállomás ü.k. 4-5 MFt/év); • előnyei: folyamatos adatok, azonnali beavatkozás megalapozása; • alkalmazás: ahol a légszennyezettség mértéke, változásának mértéke ezt megköveteli;

46. Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást időszakos mérés • RIV hálózat (mintavevők, labor vizsgálat); • korlátai: viszonylag költséges (karbantartás, laborvizsgálat) • előnyei: viszonylagos értékelési pontosság, nagyobb területi lefedettség; • Passzív monitoros vizsgálat • alkalmazás: adott terület sok ponton történő, adott szennyezőanyagra vonatkozó feltérképezéséhez

47. Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást időszakos mérés • biomonitoring • előnyei: alacsony költségek, nagy területet fedhet le, átlagos levegőminőségi állapotot tükrözi, kedvezőtlen változásokat jelzi, társadalmi szemléletformáláshoz is hozzájárul; • korlátja: nem abszolút mérési módszer, további vizsgálatok megalapozását szolgálja;

48. Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást modellezés • előnyei: sok, a levegőminőség alakulását befolyásoló tényezőt vehet figyelembe (meteorológia, domborzat, beépítettség), egész települések levegőminőségének értékeléséhez alkalmazható, légszennyezés csökkentő beruházások hatása becsülhető; • korlátja: a bemenő adatok minősége meghatározó

49. Az egyes vizsgálati módszerek kiegészítik egymást kibocsátási kataszteren alapuló értékelés • előnyei: a meglévő adatbázis alapján elkészíthető az országra jellemző gyors értékelés, kibocsátás csökkentési tervek alapját szolgálja; • korlátja: nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, így lokális levegőminőség értékelésére pontatlan

50. Levegőkörnyezeti mérés és modellezés • Mérés • Pontos és hiteles, térben pontszerű, időben folytonos, • A mérési stratégia próbál javítani a térbeli reprezentativitáson. • Modell • kevésbé pontos, térben és időben folytonos, • különböző térskálák különböző típusú közelítéseket igényelnek. • Az EU levegőminőségi keretdirektívája ösztönzi a modellek használatát.