Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX projekt workshop Szeged, 2013. december 13.

1. Az Operatív Programok felépítése, kidolgozásuk általános módszertana Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX projekt workshop Szeged, 2013. december 13.

2. Tartalom • A tervezés jogszabályi keretei 2014-2020-ban • Az operatív programok tervezésének szereplői • Az operatív programok felépítése • Terület- és településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (TOP) • Tervezés módszertani dilemmák

3. A tervezés jogszabályi keretei 2014-2020-ban 1. 2012.07.19-i OFTK Kormányhatározat • az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében • Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése • Központi szakmai koordinációja – NGM + NFM • Térségi koordinációja – Megyei Önkormányzatok 2. 2012.10.16 – 293/2012. Kormányrendelet • Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM • Operatív Programok készítésének koordinációja: NFM -> 2012.12.17. NGM • az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve

4. Az operatív programok tervezésének szereplői • Nemzetgazdasági Minisztérium (OP tervezés koordináció) melynek háttér szakmai intézménye a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal • Szakminisztériumok (az egyes ágazati OP-k tervezését felügyelik) • Miniszterelnöki Hivatal (jogszabályi háttér előkészítéséért felelős • Megyék és megyei jogú városok (területi tervezés kulcsszereplői, a Területi- és Településfejlesztési OP-hoz részdokumentumot készítenek) • További, a véleményezésbe bevont szervezetek, érdekképviseletek stb.

5. Az operatív programok felépítése I. • Helyzetelemzés kulcs megállapításainak rögzítése (Ez történhet akár táblázatos formában, akár a legfontosabb szempontok szövegszerű megjelölésével). • SWOT elemzés elkészítése – külső cellák (Az ismert módszertan alapján strukturált eszközökkel csoportosításra kerülnek a helyzetelemzés kulcs megállapításai). Stratégiai beavatkozások beazonosítása – belső cellák (Az ismert módszertan alapján a külső cellák megállapításai összepárosításra kerülnek és aktív, cselekvésre utaló megfogalmazással rögzíthetőek a SWOT belső celláiban) • A jövőkép rögzítése stratégiai beavatkozások áttekintését követően történik (Összetett, több aspektust is magában foglaló jövő orientált megfogalmazás)

6. Az operatív programok felépítése II. • Átfogó cél meghatározása (Az átfogó cél a jövőkép eléréséhez kapcsolódó komplex célkitűzés, mely minden részterület kapcsán megfogalmaz aktív beavatkozásokat) • Stratégiai célok meghatározása (A jövőképhez és az átfogó célhoz illeszkedő, az azokban megfogalmazottakra reflektáló tematikus és/vagy területi célok definiálhatóak. A stratégiai célok javasolt száma 2-4 darab) • Prioritások beazonosítása (prioritások tematikus fókusszal – pl. gazdaságfejlesztés, energetikai fejlesztések, humán infrastruktúra fejlesztése stb. – kapcsolódhatnak egy vagy több stratégiai célhoz. A prioritások javasolt száma 5-7 darab.) • Intézkedések, beavatkozások rögzítése (Az egyes prioritások alatt konkrét beavatkozások biztosítják a majdani projektek tematikus fejlesztési kereteit.)

7. Az operatív programok felépítése III. • 2014-2020 között az Európai Unió tematikus célkitűzéseket rögzített, melyekhez mind a tagállami partnerségi megállapodásoknak, mind pedig az egyes operatív programoknak kapcsolódniuk kell. A tematikus célkitűzések szakmai tartalmát úgynevezett beruházási prioritások rögzítik. A 2014-2020-as operatív programok tervezése során a tematikus célokhoz valamint a beruházási prioritásokhoz való illeszkedést OP prioritás szinten szükséges bemutatni. • Amennyiben egy OP prioritás több tematikus célkitűzéshez is kapcsolódik (ún. „multi-objective priority”), úgy ezt külön indokolni szükséges.

8. Terület- és településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (TOP) 1. Stratégia 2. Prioritási tengelyek bemutatása 3. Az operatív program pénzügyi terve (táblázatos formában, prioritásonkénti forrás allokációval EU társfinanszírozás és hazai hozzájárulás mértékének rögzítésével) 4. A területfejlesztés integrált megközelítése (CLLD és ITI bemutatása) 5. A szegénység által érintett lakosság/népcsoportok által lakott területek sajátos igényei 6. Komoly és tartós földrajzi vagy demográfiai hátrányokkal küzdő területek sajátos igényei 7. Az irányításért, ellenőrzésért felelős hatóságok 8. Koordináció 9. Ex-ante feltételek 10. Kedvezményezettek adminisztrációs terheinek csökkentése 11. Horizontális elvek bemutatása

9. Tervezés módszertani dilemmák • Operatív program területi aspektusai (megye vs megyei jogú város) • Operatív programok közötti lehatárolási kérdések (pl. direkt KKV támogatás stb.) • Integrált programok alkalmazhatósága (milyen prioritások, intézkedések tartozzanak egy ITI-hez, illetve hány darab OP finanszírozza az ITI-ket)

10. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!