Változások a településhálózat perifériáján

1. Változások a településhálózat perifériáján Virág Tünde MTA RKK TKO A táblák, térképek szerkesztésében és azok elemzésében közreműködött: Tóth Kriszta MTA RKK Kecskeméti Osztály

2. A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső települések demográfiai jellemzői Az alsó decilisbe eső települések csökkenő lakónépessége mellett a „demográfiai olló” mind szélesebbre tárulása figyelhető meg.

3. A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső települések összetétele településnagyság szerint

4. Az alsó decilisbe eső települések lakónépességének csökkenését elsősorban az ötezer fő feletti települések számának csökkenése okozza • Kistérségi központok megerősödése (Ózd, Mezőcsát, Encs) – adminisztratív funkciók • Fejlődő városok vonzáskörzeti hatása, Nyíregyháza és Debrecen közé eső kisvárosok (Balkány, Nyíradony, Hajdúsámson) • Ugyanakkor a születések magas száma és a migráció lehetetlensége miatt települési szinten növekedik a lakónépesség.

5. A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső települések összetétele regionális megoszlásban

6. A dél-Dunántúli Régió, elsősorban Somogy és a Baranya és Somogy megye határán levő területek folyamatosan lecsúszása figyelhető meg – településméretben eltolódás az aprófalvakból a nagyobb települések irányába • Észak-Alföldi Régióban eltolódás a kisebb települések felé

7. Változások 1993-2001

8. Változások 1993-2001 • Az alsó decilisbe eső települések negyven százaléka (310-ből 128) kicserélődött – erőteljes mozgások • Regionális egyenlőtlenségek hatása – nyugati területekről eltűnnek az alsó decilisbe eső települséek • „Hagyományosan” hátrányos helyzetű területeken (Cserehát, Bodrogköz, Bereg, Közép-Tiszavidék, Ormánság) erősödik a hátrányos helyzetű települések koncentrációja • Városhiányos területek (Somogy, Baranya és Somogy határa) lecsúszása

9. Változások 2001-2007

10. Változások 2001-2007 • Az alsó decilisbe eső településeknek csak a negyede cserélődik ki (310-ből 75) – megmerevedő struktúrák, elsősorban a „magterületeken” • Újraiparosodás hatása – Debrecen és Nyíregyháza közötti területek kiesése az alsó decilisből, míg az ebben nem érintett területek (Baranya, Somogy) további lecsúszása

11. Összefoglalásképpen A települési lejtő legalján elhelyezkedő településeknek többszörös hátránnyal kell megküzdeniük: • Az újraiparosodás regionális egyenlőtlenségeinek hatása - munkalehetőségek nélküli terek kialakulása. • Lakosságszámhoz kötött településpolitika és finanszírozás - ismét hátrányban a kistelepülések. • Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága – „akinek van, annak adatik…”.

12. Az újraiparosodás regionális egyenlőtlenségeinek hatása • A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli • Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése • Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól) kialakulása • Időszakos munkalehetőségek csak informálisan (fekete munka) • Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda • Alacsony iskolai végzettség – szegénység, kirekesztettség újratermelődése

13. Lakosságszámhoz kötött településpolitika és finanszírozás • Közszolgáltatások elégtelensége, hiányossága: • oktatási rendszer szétzilálása: iskolák bezárása, vagy tagiskolává minősítése helyi alkuk alapján a normatíva maximalizálás érdekében • szociális szolgáltatások elégtelensége, vagy teljes hiánya fokozza az ott élők dezintegrációját. • Hierarchikus rendszerek a települések között a kistérségen belül – osztályosodási folyamat a településrendszeren belül

14. Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága • Kapacitás (humán erőforrás, kapcsolatok, információk) hiány a településeken • A pályázati kiírások (elsősorban az uniós) nem illeszkednek a helyi problémákhoz • Hazai források összeszűkülése • Közszolgáltatások hiánya nem helyettesíthető fejlesztési forrásokkal

15. Amire szükség lenne… Olyan támogatási rendszer, ami • a hierarchikus közigazgatási rendszertől független, • a hosszú távú, kiszámítható tervezést lehetővé tevő normatív finanszírozású, • helyi igényekre és sajátos társadalmi problémákra reagál, • határokon átívelő, szomszédos országok fejlődési centrumaihoz való integráció elősegítése.