260 likes | 365 Views
A HELYI TERMÉKEK SZEREPE A VIDÉKI TURIZMUSBAN. Dr. Fehér István Egyetemi tanár Szent István Egyetem, Gödöllő. A TÁRSADALOM SZEREPLŐI KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOKBÓL. Fogyasztó/Termelő Állampolgár ( gazdasági ) (politi kai ) Magánszemély ( öntudat, etika ).
E N D
A HELYI TERMÉKEK SZEREPE AVIDÉKI TURIZMUSBAN Dr. Fehér István Egyetemi tanár Szent István Egyetem, Gödöllő
A TÁRSADALOM SZEREPLŐI KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOKBÓL Fogyasztó/TermelőÁllampolgár (gazdasági)(politikai) Magánszemély (öntudat, etika)
AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁST ÉS VÁLASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ BELSŐ TÉNYEZŐK • Biológiai tényezők: éhség, étvágy, ízlés • Gazdasági tényezők: kiadások, jövedelem, élelmiszerek elérhetősége • Fizikai tényezők: fizikai állapot, iskolai végzettség, készségek (pl.: főzés), szabadidő • Társadalmi tényezők: kultúra, család, gasztronómiai hagyományok • Pszichológiai tényezők: hangulat, stressz, bűntudat • Attitüdök, tévhitek, élelmiszerismeretek • Életkor, életerő, egyéni és csoportos fogyasztási szokások • Földrajzi tényezők • Vallási szokások • stb..
Élelmiszer ellátás szocio-ökonómai szerepe • stratégiai / nemzetbiztonsági kérdés, • táplálkozás- és élelmiszerpolitika, • helyi piacok és kistermelői értékesítés vs városi élelmiszerellátás • Környezeti szempontok • ÜHG 30%-a az élelmiszerláncból ered • Társadalmi egyenlőtlenségek • éhezés és elhízás • Kulturális változás • közvetlen értékesítés, • helyi élelmiszer, • gasztronómiai forradalom
ÉLELMISZERFOGYASZTÓI TRENDEK MAGYARORSZÁGON Trendek sokszínűsége • kényelmi trend, • egészség és wellness trendje, • környezettudatosság trendje, • élménykeresés trendje, • etikus fogyasztás trendje, • időtudatosság trendje.
Közvetlen értékesítés Rövid élelmiszerlánc Egyéni Kollektív (termelők) Kollektív (egyesületi) Egyéni Kollektív Közétkeztetés Szedd magad Vásár (gazdaságban) Szerződésen alapuló Üzleten keresztül Kereskedő Vásár AMAP szatyor-szolgáltatás Termelői piac Egyesületen keresztül Házhozszállítás Házhozszállítás Gazdaságban értékesítés Étterem Szövetkezet Közös értékesítési pont Turizmus Hagyományos piac
A rendszer gyenge pontjai Lehetőségek Termelők Kommunikáció a tagok felé • A hűség két tényező függvénye: • pozitív tapasztalatok • imázs a fejlődésről Cél: növelni abevételt Erős konkurencia A szezonalitás megértetése A téli termékhiány miatt a kliensek hűségének megtartása Bolt Új termékek, új tapasztalatok Jobbat enni • Nincs marketing • Alacsony termékválaszték • Lassú reakciókészség a • vásárlók igényeire • A termelők jelenlétének • hiánya A fogyasztók elcsábítása Kiegészítő termékek Fogyasztók Minősség
Példa: a helyi élelmiszerellátás problémája Helyi termékek adaptációjának hiánya a Rövid Élelmiszer Láncban Termelők hiánya Termelés hiánya Disztribúció szervezésének hiánya Kínálat/kereslet szétválasztása Feldolgozás hiánya Föld-hasznosítás problémája Fogyasztók hiánya a Rövid Élelmiszer Láncban
A VIDÉKFEJLESZTÉS TÉNYEZŐI ÉS SZEREPLŐI Fenntartható mezőgazdaság preferálása Földterületek megőrzése Földvásárlási támogatások Vidéki tevékenységek fejlesztése-turizmus Helyi kezdeményezések fejlesztése Területtervezés Rövid Élelmiszer Lánc fejlesztése Területfejlesztés Közösség Civil szervezetek Projekt tulajdonos Szatyor, Kamratúra, Élő Tisza, Tokaj Reneszánsz, Kertbarátok, stb.
Vidéki gazdálkodók jövedelemszerzése Mezőgazdasági tevékenységek On – farm activities Gazdaságon kívüli tevékenységek Off – farm activities Mezőgazdasági termelés bővítése Értékhozzáadás növelése Munkabér Önfoglalkoztatás Diverzifikálás nem közvetlen kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez DIVERZIFIKÁLÁS A VIDÉKI HÁZTARTÁSOKBAN Nem fizetésből származó jövedelem/vagy más forrásból származó bevétel
HELYI TERMÉK • Tájegységi kézműves és termelési hagyományokon alapuló, minőségi és egyedi termékek köre, amelyek között a tradicionális kézművesség használati és dísztárgyai, valamint a helyi agrártermékek egyaránt megjelennek. • A helyi termékek előállítói közvetlenül is értékesíthetnek az érkező látogatóknak, bemutathatják termelési hagyományaikat és mesterségbeli tudásukat, de nem ritkán termékeik bekerülhetnek a kereskedelmi forgalomba és színesíthetik a szakboltok kínálatát is.
Dr.Kóródi Márta – Szolnoki Főiskola Turizmus-Vendéglátás tanszék
A VIDÉKI TURIZMUS • A városon kívüli, helyi és regionális vonzóerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a bel- és külföldi vendégek szabadidő- eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése (Jenkei) A vidéki turizmus fejlesztésében a gazdasági tényezőkön kívül , • a vonzerőnek, • a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, • a tudatos termékfejlesztésnek • a térségi marketingkommunikációnak is meghatározó szerepe van
TAKTIKAI DÖNTÉSEK Mit akar a vendég, miért jönne ide? Mit tudunk kínálni? Szolgáltatások és tárgyi, fizikai elemek Élmény ESEMÉNYSZERVEZÉS SZEGMENSSPECIFIKUS TERMÉKFEJLESZTÉS
A VIDÉKI TURIZMUSFEJLESZTÉS LÉPÉSEI vonzerő- és attrakció fejlesztés fogadóképesség-fejlesztés termék-fejlesztés élmény-menedzselés desztináció-menedzsment
A TURIZMUSFEJLESZTÉS HATÁSAI Turizmusfejlesztés (új attrakciókon vagy meglévő erőforrásokon alapulva) Erőforrások aktiválása (más ágazatoknál jobban mozgósíthatóak) A térség fejlődése (megteremtődnek, majd bővülnek a turizmus feltételei) Gazdaságélénkítés (multiplikátor lehet)
A HELYI TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉS JELLEMZŐI • A mezőgazdasági termelők régóta alkalmazzák saját maguk által termelt áruk közvetlen értékesítését, számos országban kialakult a szabályozása és gyakorlata. • Amikor közvetlen értékesítésről beszélünk akkor ez azt jelenti, hogy a termelők közvetlenül fogyasztókhoz juttatják el a terméküket- eladás és szolgáltatás. • A közvetlen értékesítés titka a kölcsönös előny. • Nyer a termelő és nyer a vásárló is. • A termelő munkához és bevételhez jut, a vásárló meg egészséges élelmiszerhez.
A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS JÖVŐJE • A közvetlen értékesítés jogszabályi könnyítése jelentős jövőbeni lehetőségeket tartogat a termelők számára. • Az értékesítésnek ez a módja Európa szerte egyre népszerűbb, de a feldolgozás és értékesítés szabályait azonban meg kell tanulni. • Főként a kis és közepes gazdálkodók kedvelik a közvetlen értékesítést. • Több változata lehetséges, többek között meg kell említeni a saját boltban történő értékesítést, a katalógus, internet valamint az éttermeknek boltoknak történő közvetlen szállítás lehetőségeit is. • A klasszikus közvetlen értékesítési csatornák között – az előzőeken kívül - jelentős eladást végeznek a termelők a saját gazdaságban és az útmentén kialakított értékesítő helyeken és a vidéki turizmus szolgáltatások során (szállás, fesztiválok, rendezvények) • A közvetlen eladás a fogyasztóknak főként a gyümölcsértékesítés területén vált gyakorivá
A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS ELŐNYEI • Hozzájárul a helyi munkahelyteremtéshez • Növekszik a vidék népességmegtartó képessége • Növeli a megtermelt termékek értékét • Differenciálja és szélesíti a termékválasztékot • Növeli a gazdák marketing orientáltságát • Javul a termelők alkupozíciója • Növeli a fogyasztók bizalmát és a kedvezően befolyásolja az élelmiszer termelés általános megítélését • Bővíti a jövedelmet és csökkenti a szociális támogatási igényt vidéken • Növeli a vidéki térség piaci részesedését az élelmiszer forgalmazásban és a szolgáltatások terén • Megfelelnek a környezetvédelem és állatjólét szempontjainak • Elősegíti a falusi-vidéki turizmus fejlődését • Csökkenthető a termékek szállítási igénye és költsége
„Társadalmi/szociális” előnyök Fogyasztók bizalma Fogyasztói szokások jól ismerté vállnak Hazai és helyi termékek promóciója A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ELŐNYEI Gazdasági előnyök Azonnali bevétel Magasabb árak Saját betakarítás Csökken a függőség és kiszolgáltatottság a nagykereskedőktől és nagy vevőktől Rendszeres fogyasztóktól származó jövedelem= stabil bevétel
A HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SIKER TÉNYEZŐI • A piaci helyzet ismerete • A gazdálkodási és családi együttműködési előfeltételek és a partnerekkel való együttműködés tisztázása • Szaktudás a termelés és a termelési technológiák területén • A törvényes rendelkezések ismerete • A marketing és turisztikai szolgáltatások alapszabályainak ismerete • A gazdaságosság szem előtt tartása
KÖVETKEZTETÉSEK • Az élelmiszerfogyasztók preferenciája egyre inkább a tájjellegű, valamint az organikus termékek iránt növekszik. • A termelőknek fel kell ismerni az ebből adódó lehetőségeket, • A közvetlen élelmiszer értékesítés jogi feltételei megteremtődtek, de fontos teendő a direkt értékesítés iránti fogyasztói bizalom megteremtése, • A mezőgazdasági termelők az élelmiszerek értékesítésére vonatkozó alapvető szabályokat kötelesek betartani. • A vidéki turizmus fejlesztése jelentősen segítheti a helyi termékek értékesítésének növelését
A közvetlen termelői értékesítés és a vidéki turizmus területén számos kedvező Európai Uniós tapasztalat ismert, melyek alkalmazása hasznos lehet a szabályozás és az alkalmazás területén • Javaslatok: • a szakképzés jelentősége • a fogyasztói tudat módosítására való törekvés • a sikeres együttműködési formák megismertetése • tanácsadók is fordítsanak figyelmet arra, hogy segítsék a gazdákat abban, hogy jól válasszák meg értékesítési csatornáikat és diverzifikálják szolgáltató tevékenységüket és termékeiket.