A szóbeli és írásbeli kommunikáció A kommunikáció elmélete és gyakorlata

1. Rendészeti képzés 2010-2011 1.-3. előadás A szóbeli és írásbeli kommunikációA kommunikáció elmélete és gyakorlata

2. 21. század : • A kommunikáció technikai eszközeinek robbanásszerű fejlődése. • A kommunikációs tér bővülése. • Az információáramlás felgyorsulása. • Az információ hozzáférhetőségének kitágulása. • Az információ mennyiségének megnövekedése. • A kommunikációs tudás felerősödése. 1. A kommunikáció alapjai

3. Ennek következménye: Egy tudásalapú, széleskörű információ áramláson alapuló világtársadalom építésének elkezdése. A kommunikáció és az információ felértékelődése. Az információnak mint társadalom fenntartó és fejlesztő erőnek elsődlegessé válása.

4. A jelen állapot létrejöttének voltak előzményei: • A földi élet kommunikáció nélkül nem működne. • Minden élőlény kommunikál. • A kommunikáció látható és láthatatlan folyamata vesz minket körül. • Az emberi kommunikáció csak egy kis része a működő kommunikációnak (biológiai, állati, gépi) • A kommunikáció csak bizonyos feltételek megléte mellett működik. • Az érzékszervek kialakulása szolgált arra, hogy a körülöttünk és bennünk lévő világ jeleit felfogjuk, és ezáltal képesek legyünk ezen területekkel való kommunikálásra.

5. Kommunikál = communicare (latin ige) Jelentése > megoszt, közöl, közzétesz,közössé tesz Mára nemzetközi kifejezéssé vált, sokfajta, de rokon értelmezéssel > összeköttetés, érintkezés, tájékoztatás, hírközlés, ismeret/információ átadás és csere. 1.1. A kommunikációról általában

6. A kommunikáció annak a két alapvető folyamatnak az egyike, amely minden élő rendszerre jellemző: • A táplálék átalakítása energiává • A valóságról szerzett adatok információk feldolgozásának egyik folyamata. A két folyamat létfontosságú minden élő szervezet számára.

7. A kommunikáció felértékelődésének okai korunk társadalmi változásiban keresendőek: A termelés folyamatában az erőátvitelt mind gyakrabban helyettesíti az információátvitel. A társadalmi termelés egyre szélesebb körben kapcsolódik az információk gyűjtéséhez, tárolásához, átadásához, feldolgozásához,a tervezéshez, vagyis a jövőre vonatkozó információk kidolgozásához. A termelőfolyamatban létrehozott új használati értékek mond nagyobb hányada kapcsolódik az kommunikációs folyamatokkal. Az információelmélet, kibernetika és általános rendszerelmélet minden tudományágban megjelent. A tudományok gyors differenciálódása megnövelte és felgyorsította a tudományágak közötti információcserét Növekszik a szabadidő, egyre nagyobb hányadát teszi ki életünknek a tömegkommunikáció. /Szecskő/

8. Az emberi élet elképzelhetetlen kölcsönös érintkezés nélkül. • Szükség van érintkezésre a társadalmi együttműködéshez és a munkamegosztáshoz, de a legelemibb együttéléshez is. • Kommunikáció nélkül nem volna lehetséges emberi együttélés, emberi közösség. • A kommunikáció fogalma eredetileg kifejezetten emberi közlésekre, az érintkezésekre vonatkozott, de ez mára – a tudományok fejlődésével - jelentősen kibővült. 1.2. A kommunikáció meghatározása

9. A kommunikáció sokrétűségét az előzőek bizonyították Ezek után nem meglepő, hogy nincs egy alapvetően elfogadott tudományos meghatározás. Vizsgáljunk meg néhányat közülük: Kommunikáció minden olyan tevékenység, melyben információ továbbítása történik. (alap meghatározás)

10. A kommunikációkutatás számos területe közül néhány a fontosabbak közül: • Általános információelméleti (kibernetikai) kommunikáció > a kommunikáció általános szabályszerűségeit vizsgálja • Technikai, vagy gépi kommunikáció > a technikai eszközök segítségével történő kommunikáció lehetőségeit vizsgálja • Biológiai kommunikáció > élő szervezetekben és azok között lezajló kommunikáció (saját testünk, növények stb.) • Állati kommunikáció > az állatvilágban létrejövő kapcsolatokat vizsgálja • Emberi, vagy humán kommunikáció (társadalmi) > emberi kódrendszerek és viszonyok, kapcsolatok • Tömegkommunikáció > a társadalmi kommunikáció sajátos formája a médiumok hatásának vizsgálatával

11. A kommunikáció segítségével, megfelelő szimbólumok, szimbólum rendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek. A kommunikáció üzenetek segítségével történő interakció. A kommunikáció olyan folyamat, amelyben az egyén ingereket továbbít abból a célból, hogy más egyének viselkedését befolyásolja, módosítsa.

12. Tehát végül is a kommunikáció valaminek a közlése, közzététele; az egyik legalapvetőbb emberi tevékenység, amelyet mindannyian, születésünktől kezdve, egészen halálunkig folyamatosan gyakorlunk, tanulunk és fejlesztünk. A kommunikáció szűkebb eredeti fogalmához visszatérve két elhatárolást kell tennünk: • Az információátadás és a kommunikáció elkülönítése (információátadás mindenhol és minden esetben zajlik, kommunikáció csak fejlettebb élőlények közötti információcsere során jön létre) • El kell választanunk az emberi és állati kommunikációt (bár mindkét esetben a társas lét velejárója, mégis jelentős különbségek vannak közötte)

13. Kommunikáció információelméleti (kibernetikai) értelemben • Információelmélet, kibernetika, rendszerelmélet területe • A legáltalánosabb szint • Azt mutatja, hogy a visszacsatolás hogyan teszi lehetővé az adatfeldolgozást a fejünkben és a számítógépen (Norbert Wiener) • Lényege, hogy az információt vizsgálja általános elméleti vonatkozásban. • Keresi minden kommunikációs forma közös vonásait. • Vizsgálja a kommunikációnak mint tudománynak kapcsolatát más tudományokkal. 1.3. A kommunikáció területei

14. Kommunikáció technikai értelemben • Vizsgálja a az információátadás sajátosságait gépi rendszerekben. • Vizsgálja a technikai eszközök lehetőségeit a kommunikáció működtetésében. • Szabályozott információ továbbítási rendszer valósul meg, ami: • Technikai kérdés • Szemantikai / jelentéstani/ kérdés • Hatékonysági kérdés

15. 3. Biológiai kommunikáció • A molekuláris biológia, sejtbiológia, genetika, biokémia mint interdiszciplináris területek. • Az élő rendszer különféle területein zajló információátadás (nukleinsavak, enzimek, sejtek). • Az információ kémiai folyamatok csatornáin, kémiai kódban terjed. • Sejtek közötti jelző és átviteli mechanizmus (öröklődés, egyedfejlődés). • Növények kommunikációja. • Emberi szervezet belső kommunikációja (szervek működése, belső jelzőrendszer).

16. 4. Állati kommunikáció A következőkben lesz szó róla 5. Emberi kommunikáció A következőkben lesz szó róla 6. Tömegkommunikáció • A modern társadalom egyik alapkérdése lett. • A médiumok társadalomformáló szerepének vizsgálata. • A nyilvános kommunikáció felerősödése. • Az egységesülő világ jövőbeni alapvető kommunikációs formája.

17. Az állatok esetében is a társas (nem együttes) lét velejárója a kommunikáció. • Abban tér el az emberitől, hogy • Genetikailag kódolt • Zárt, azaz korlátozott, jelkészlete kisszámú változatot mutat • Több csatorna egyidejű használata a jellemző • Jellege pedig jelzésre és nem gondolatok megosztására szolgál. Az állati kommunikációról röviden

18. Nem egy esetben fejlettebb a rendszer működése mint az embernél (szagok, színek, mozgás stb.) de ritka a tudatos gondolatcsere > a macskák nem a macskatársadalom kérdéseiről „beszélgetnek”. Ugyanakkor nem tanult jelzésekkel továbbítják az információt. A kód biológiailag meghatározott reflexes mozgásformákat vált ki.

19. Az emberi érintkezés első és legkézenfekvőbb funkciója a közlés, az információk átadása • Másik feladata az expresszív szerep, vagyis az én-kifejezése (szerepjáték) • Harmadik feladata a direktív szerep, amikor a kommunikációt mások alakítására, befolyásolására használjuk fel (sakkjátszma) • Negyedik a performatív szerep amikor a közlés maga közvetlenül cselekvést valósít meg > az házassági „igen”, vagy „megígérem” stb. Az emberi kommunikációról röviden

20. Az emberek közti érintkezés egyben meg is határozza a közlés minőségét • Testi érintkezés (társas viselkedés). • Szociális kontaktus (csoportviselkedés). • Szimbolikus kapcsolat (jelek, szimbólumok alkalmazása). Mindegyik esetben igaz, hogy a közlések soha nem állnak önmagukban, hanem valamit kifejeznek, mégpedig a közlésre szánt gondolati tartalmat.

21. A kommunikáció szükségszerű és többszintű. Az ember képtelen nem kommunikálni. A kommunikációs folyamatban az emberi érzékszervek közösen vesznek részt, de legfőképpen a hallás és a látás. Minden kommunikáció társadalmi közegben zajlik. Minden kommunikáció történelmileg meghatározott. 1.4. A kommunikáció folyamata

22. A közös valóság> társadalom-, csoporthelyzet • A közös nyelvűség > közös jelrendszer használata • Közös előismeretek > műveltség, általános ismeretek azonossága • Közös helyzet, vagy közös előzmények > megkönnyíti a közös élmény közös helyzet a kommunikációt • Beszédhelyzet > intertextus • Szöveg, közlemény > kontextus • Beszélő, hallgató csatorna Beszédhelyzetben egy kimondott, vagy leírt tartalom helyzetenként más és más jelentőséggel bír. A kommunikáció feltételrendszere

23. A kommunikációnak jó néhány célja lehet, függetlenül az adott helyzettől: • Tájékoztató szerep > tényközlés • Kifejező szerep > érzelmek • Felhívó szerep > utasítások, figyelem felkeltés • Kapcsolatépítés > partner figyelmének felkeltése a kapcsolat létesítésére • Esztétikai szerep > vers, festmény • Kapcsolat fenntartás > kommunikációs helyzet fenntartása • Értelmező szerep > amit kimondunk az mit jelent • Metakommunikáció > a nyelv értelmezése a nyelvvel, jelek értelmező szerepe

24. A kommunikációban a nyelvi és metanyelvi elemek egyszerre vannak jelen és együttesen hatnak. Szerepük elsődlegessége az adott szituációtól függ.

25. Információ • Jel • Kommunikáló személyek • Üzenet • Kódolás, dekódolás • Átviteli csatorna • Hatás • Visszajelzés • Kontextus • Zaj • Kommunikációs tér • A kommunikáció időbelisége A kommunikáció alapfogalmai

26. Az információ Felvilágosítás, tájékoztatás, értesülés, hír, amely a kommunikáló felek bizonytalanságát csökkenti új ismeret, illetve működést integráló folyamatként. • Nem anyagi természetű. • Függ az információ kibocsátójától. • Időben és térben meghatározott. • Mennyiségi változása minőségi változással járhat. • Az információs rendszer terméke és tárgya. • Értéke van.

27. A jel • A kommunikáció jelek cseréje, tranzakciója – pontosabban jelentéseké, hiszen a funkciója az, hogy jelentést hordozzon. • A jelentés hordozása az ami megkülönbözteti a jelet az ábrától, a jelentést az ábrázolástól (a rajz ábrázol, a jel jelöl) • Az ábra és a jel egyaránt a valóságra utal, az első ábrázolja, a második jelöli azt • A jelentés nem a valóságban, hanem a nyelvben képződik.

28. A nyelvi jelek belső kapcsolatai: • Szinonímák (hajnal, pirkadat, napkelte stb.) • Antinómák (kicsi –nagy, fekete fehér stb.) • Szimptómák (tűz-füst, félelem – remegés, hó –tél stb.) • Szimbólumok (vörös csillag, horogkereszt, lilom stb.)

29. Minthogy a jel maga is egy dolog, vagy jelenség, és bármely dolog jelenség szolgálhat jelként, tudni kell hogy amit érzékelünk: 1. Az egy jel. Azt kell tudnunk felismerni, hogy az adott dolog/jelenség abban a szituációban nem önmagában áll, hanem éppen jelként funkcionál (letört gally, füst, virág stb.) 2. Melyik jel az El kell határolni más jelektől. Bármely jel lehet egyedi és eseti is (sztárok öltözködése) Általában meghatározott, véges számú jelelem van (kódkészlet) Egymástól jól megkülönböztethetőek és azonosíthatóak legyenek (zászló, katonai uniformisok a régebbi hadseregekben)

30. 3. Melyik jelrendszerhez tartozik Számtalan jelrendszer létezik (az írásjel és díszítés „ember” magyarul ember és angolul zsarátnok, kopogás, vagy morzejel) 4. Az adott rendszerben elfoglalt helye A rendszeren belül, hogyan tölti be funkcióját az az ott elfogadott helyétől függ, és attól, hogy milyen módon vesz részt a gondolati tartalom kifejezésében A jelek tehát a jelentésüket nem önmagukban hordozzák, hanem azt a jelrendszeren belül veszik fel ( az O.K. jele, vagy a kézfogás, böfögés, szürcsölés, csók stb.)

31. A kommunikáló személyek • A személyek akik között a kommunikáció zajlik, a legalapvetőbb tényezői a folyamatnak. • Aki az üzenetet küldi, azt feladónak (küldőnek, adónak), aki pedig kapja, veszi azt címzettnek (befogadónak, vevőnek) nevezzük. • Általában a vétel utáni reakció a válasz, amikor a szerepek felcserélődnek. • A személyek közötti kommunikációhoz legalább két személyre van szükség (de van intraperszonális kommunikáció is) • A kommunikáció sikerességét nagy mértékben befolyásolja a részt vevő felek ismerete, személyisége, tudása, előítéletei stb. • Fontos a kommunikáló felek kultúrájának ismerete is.

32. Az üzenet • A kommunikációban, a résztvevő személyek számától függetlenül a felek folyamatosan küldenek egymás felé különféle üzeneteket. • Ezek zöme előre tervezett, céllal rendelkező szándékos üzenetek, de számos kommunikációs forma rejt nem tudatos, tervezett üzenetet. • Ezt közölhetjük nyelvi és nem nyelvi jellel is. • Az üzeneteket még megkülönböztethetjük annak alapján, hogy kinek és milyen céllal fogalmazódnak meg. (magánjellegű, vagy nyilvános). • Bármilyen jel, amelyet az adó vagy a vevő tesz /mond, üzenet lehet, amennyiben van valaki, aki ezt üzenetként fogja fel.

33. A kódolás • Az üzenetet kifejező jeleket kódnak nevezzük. • A kommunikációban nyelvi (verbális) és nem nyelvi (nem verbális) kódokat használunk. • A nyelvi kódok a hagyományos írott/beszélt formában fordulnak elő, de az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb szerepet kapnak a nem nyelvi kódok is (pl. számítógép programjai, nemzetközi jelrendszerekben azonosuló kódok stb. • A feladó által használt kódolás csak akkor ér valamit a kommunikációban, ha a címzett képes a dekódolásra, vagyis a jelrendszer értelmezhető vételére és visszaküldésére.

34. Az átviteli csatorna • A megfogalmazott üzenet az átviteli csatornán jut a feladódótól a címzettig. • A csatorna lehet: • Hallható • Látható • Érezhető • És ezek kombinációja • A kommunikáció általában többféle csatornán történik. • A csatornának mindenképpen alkalmasnak kell lenni a kódolt információ továbbítására (sötétben nem adhatunk vizuális kódokat)

35. A hatás • A kommunikáció bármilyen jellegű, valamilyen módon az interakció befolyásolja a résztvevőket, hatással van rájuk. • A kommunikációt tekinthetjük úgy is, mint kölcsönös hatások cseréjét (játszmák, küzdelem) • Ez a hatás lehet fizikai, vagy kognitív (megismerő) is. (egy rossz hír kiválthat testi reakciót, és szomorúságot is) • Ezek a hatások gyakran együttesen is fellépnek.

36. A visszajelzés • A közvetlen kommunikáció adóval szembeni oldalán van a vevő, aki folyamatosan visszajelez. • Ez többféle lehet (jöhet külső forrásból, lehet verbális és nem verbális) • Fontos szerepe van a kommunikáció további folytatásában (pozitív visszajelzés). • Van belső visszajelzés is (saját magunk értékelése a kommunikációs viselkedésben). • Mindkét fajta minősítésre szükségünk van ahhoz, hogy a kommunikációnk sikeres legyen. • Akik nem figyelnek a visszajelzésekre, könnyen kerülnek kommunikációs zavarba.

37. A kontextus • Minden kommunikáció csak kommunikációs helyzetben működhet • Ez a beszédben meghatározza a viselkedésünket, befolyásolja az üzenetek megfogalmazását, befogadását és értelmezését. • Értelmezhetjük tágabban és szűkebben is. • Szűkebb (nyelvi tényezők, ahogy a szöveget értjük) • Tágabb (szituáció, beszédhelyzet, a kijelentést kísérő nem nyelvi jeleket) • Egy üzenet hatását erősen befolyásolja a kor, a társadalom melyben elhangzik (ma nincs hatás, régen párbajoztak érte)

38. A zaj Kommunikációs szempontból zajnak tekintünk mindent, ami gátolja, vagy nehezíti, torzítja az átviteli csatornán haladó kommunikációs kódokat. Nem csak fizikai jelenségeket értünk ez alatt, hanem pszichikai, intellektuális, nyelvi tényezőket is (éttermi zene, vagy előítélet). A kommunikáció folyamán igyekszünk a csatornazaj kiküszöbölésére, csökkentésére.

39. A kommunikációs tér Sokáig nem fordítottak figyelmet erre a fontos kísérő jelenségre. Napjainkban a távközlés, űrkutatás, vagy a mikrobiológia ráirányítja a figyelmet a kommunikációs térre, arra a térre amiben a kommunikáció zajlik. A kommunikációs tér jelentősen befolyásolja a kommunikáció minőségét, hatásosságát, a válaszadás lehetőségét. (mobiltelefonok térereje, űrből érkező üzenetek stb.)

40. A kommunikáció időbelisége • A kommunikáció lehet egyidejű és eltérő idejű. • A kommunikáció eszköztára lehetővé teszi, hogy kommunikálni tudjunk régebbi, nem a valós időben élő személyekkel (regények, lemezjátszó stb.) • Tudunk kommunikálni azokkal akik a jövőben kapják majd meg az üzenetünket (alapkőletételnél fémhenger elhelyezése) • Vannak természetes időbeli eltérések, és vannak mesterségesek (számítógép, set top boksz stb., hanglassítás - gyorsítás)

41. Általános jellemzők • Nem lehet nem kommunikálni • A kommunikáció többcsatornás és többszintű (verbális és nem verbális, metakommunikatív kapcsolódás ) • A kommunikáció a részt vevő felek között cirkulárisan zajlik (adó- vevő szerepének cseréje). • A kommunikáció digitális (nyelvi jelek) és analóg kódokból (gesztus, mimika) áll. • A kommunikáció mint folyamat kéttípusú (egyenrangú és alárendelt). A kommunikációs folyamat jellemzői

42. Társadalmi jellemzők • Az emberi kommunikáció minden esetben társadalmi szituációban zajlik, mert csak így van értelme. • Ez a kollektív tudatban minősítési lehetőséget képez. • Mindig társadalmilag adott viszonylatban történik (státusz, társadalom helyzete). • Társadalmi meghatározottság (lehet tartós vagy ideiglenes). • Mindig normatív térben zajlik. • Kapcsolati háttere van.

43. A kommunikáció kontextusának jellemzői A kommunikációs szituációt a társadalmi meghatározottságon túl a kommunikáló felek is alakítják. Jellemző a kommunikáció helye és környezete. Jellemző a kommunikáció intimitása, vagy nyilvánossága.

44. Sokfajta osztályozási rendszer létezik. Ezek közül a legfontosabbak: A kommunikációban részt vevő személyek száma szerint: • Intraperszonális • Interperszonális • Csoportkommunikáció • Tömegkommunikáció A felek közti kapcsolat jellege és szervezettsége szerint: • Személyes vagy tömegkommunikáció • Intézményes, vagy nem intézményes Ebből lesz: Személyes intézményes Személyes nem intézményes tömegkommunikáció A kommunikációs folyamatok osztályozása

45. Az alkalmazott jelrendszer függvényében: • Verbális • Nem verbális A közlő szándéka szerint: • Szándékos • Nem szándékos A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását illetően: • Kognitív • Affektív-perszonális Vagy: • Praktikus • Irányító • Szórakoztató

46. Irányultság szerint: • Egyirányú • Kétirányú Térben és időben való elhelyezkedés szerint: • Egyidejű – egyterű (közvetlen) • Egyidejű – eltérő terekben (közvetett) • Többidejű – egyterű (közvetett) • Többidejű – eltérő terekben (közvetett) Ezeket legtöbbször összekapcsoljuk az irányultság szerinti felosztással (pl. egyidejű – egyirányú)

47. A személyközi kommunikáció hat funkciója: Referenciális > a kapcsolatra irányul, a kontextusra Emotív, vagy expresszív > a feladó magatartására, illetve az üzenet tárgyára irányul, mit mond és hogyan mondja Konatív> címzettre irányul, felszólítást, parancsot hordoz Fatikus > a kontaktusra irányul, célja kommunikáció létrehozása, működtetése Metanyelvi, magyarázó > feladata a kód ellenőrzése, hogy a felek értik-e egymást Poétikai> magára a közleményre irányul, annak kifejezésére

48. Az emberi kommunikáció kialakulása és fejlődése: A beszélt nyelv előtti időszak (50 ezer év előtt) A beszélt nyelv kezdete (30-50 ezer éve) Az írás megjelenése (5-6 ezer éve) A nyomtatás megjelenése (1450-től) Az elektronikus kommunikáció megjelenése (a 19.század vége) Az elektronikus kommunikáció második forradalma (1970-től) 2. Az emberi kommunikáció

49. „Minden élőlény közül legértelmesebb az ember, minthogy keze van.” /Anaxagorasz/ Ebből is látszik, hogy már az emberi kultúra bölcsőjében az ókori görögök is belátták azt, hogy az ember munkavégző képessége, volt az ami kiemelte az állati lét sorából. Ahhoz azonban mindez létrejöhessen egyrészt biológiai, másrészt társadalmi feltételei voltak. 2.1. a közvetlen emberi kommunikáció kialakulása

50. Biológiai feltételek: Felegyenesedett járás > kéz használata > hangképző szervek megléte > ezen szervek helyzetének megváltozása a felegyenesedéssel > hangképző szervek alkalmassá válása az artikulált beszédre. Társadalmi feltételek: Differenciáltabbá váló létfenntartási tevékenységek > munkamegosztás > ősi horda, törzs, majd őstársadalom létrejötte.