KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Bod Péter Ákos és dr. Kaibás Gábor Márk (2012)

2. A konzultáció tematikája A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai

3. 1. FejezetA magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig

4. Az 1. fejezet célkitűzései A hallgató szerezzen ismereteket: • a pénzügyi kultúránk kialakulásáról, • a pénz gazdaságszervező szerepéről, • a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről

5. A modern pénzgazdálkodás történelmi előzményei, a pénz funkciói Árupénz Arany + pénzhelyettesek Modern pénz= hitelpénz • Pénzfunkciók: • értékmérés, • forgalmi eszköz, • fizetési eszköz, • felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszköz

6. Pénzügyi kultúránk eredete • Pénzügyi kultúránk előzményei:a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat • A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása • A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozásfolyamatában • Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései

7. A pénzügyi és költségvetési igazgatás fogalma Fogalama: az államháztartás egészére vonatkozó közigazgatási, valamint a pénzügyi magánszektor felügyeletével kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására irányuló állami tevékenység. Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése. Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

8. 2. FejezetAz állampénzügyek intézményei és gyakorlata

9. A 2. fejezet célkitűzései A hallgató szerezzen ismereteket • az államháztartás rendszeréről, • a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról, • a takarékos állami gazdálkodás követelményeiről, • a nemzeti vagyon kezeléséről • a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről

10. Az államháztartás fogalma és rendszere • Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere, az állampénzügyek összessége. • Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

11. Az államháztartás rendszere Az államháztartás rendszere

12. A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek Az államháztartás alrendszereinek költségvetése • jogszabályban meghatározott, • mérlegszerűen összeállított, • olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend)és pénzügyi alap (tartalmilag: meghatározott tevékenységek), amely • a költségvetési évre vonatkozóan • a közfeladatok ellátásáhozszükséges teljesítendő bevételeketés a teljesíthető kiadásokat • előirányzatonkéntteljes körűentartalmazza.

13. A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek Költségvetési alapelvek: • egységesség, • teljesség, • valódiság, • rendszeresség, • Részletesség.

14. A központi költségvetés bevételei Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):

15. A központi költségvetés bevételei Garanciális szabályok: • megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet • kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie

16. A központi költségvetés kiadásai Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint) Fejezet Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat-csoport(működési célú előirányzat-csoport, felhalmozási célú előirányzat-csoport, kölcsönök előirányzat-csoport) Kiemelt előirányzat

17. A központi költségvetés kiadásai Funkcionális osztályozás (COFOG) • állami működési funkciók, • jóléti funkciók, • gazdasági funkciók, • államadósság-kezelés

18. A központi költségvetés kiadásai Közgazdasági osztályozás: • folyó kiadások és támogatások, • tőkejellegű kiadások és támogatások, • kölcsönök

19. A központi költségvetés előkészítése és elfogadása A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek. A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. Az Országgyűlés meghatározza a költségvetési fejezetek bevételei és kiadási főösszegét és az egyenlegét. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok meghatározása. A fejezetet irányító szerv vezetője a megtervezett bevételeket és kiadásokat egyezteti az államháztartásértfelelős miniszterrel. A kincstári költségvetés elkészítése. a költségvetési év során I. 10. II. 28. VI. 30. VII. 31. XII. 31. III. 31. V. 31. VII. 31. IX. 30. XI. 30. A zárszámadási törvény tervezetének megküldése az ÁSZ-nak. A fejezetet irányító szerv vezetője megtervezi a fejezetbe sorolt költségvetési szerv és előirányzat bevételeit és kiadásait. A Kormány benyújtja a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés törvényt alkot a központi költségvetésről. Ennek hiányában: Alaptörvény 36.§(7) bek. Az elemi költségvetés elkészítése.

20. A költségvetési tervezés Prognózis • az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé • a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza • központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege • a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis • fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg

21. A költségvetési tervezés Tervezési körirat • az államháztartásért felelős miniszter adja ki • fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza • intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

22. A költségvetési tervezés Tervezési módszerek • Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költég-finanszírozás • A tervezés technikája szerint: bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés

23. A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok - az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.), - a közbevételek igazgatásával (pl. NAV), - a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy - az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI) összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.

24. Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 1. A Kormány A fejezetet irányító szerv vezetője • számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait, • rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal, • megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést, • rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, • előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet, • fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat, • elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet. • jogosult előirányzatokat átcsoportosítani, • a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat-maraványról elszámolást készít.

25. Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 2.A kincstári rend Az ÁKK Zrt. A kincstár Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. • Fő feladata: • a költségvetési előirányzatok és azok változatásainak nyilvántartása • pénzforgalmi számlavezetés • törzskönyvi és egyéb nyilvántartás vezetése • család- és egyéb szociális támogatások folyósítása • központi illetményszámfejtés • pályázatos támogatások, követeléskezelés • Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése. Ennek keretében • szervezi az államkötvény kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást, és gondoskodik az azokhoz kapcsolódó kifizetések teljesítéséről, • kidolgozza a központi költségvetés finanszírozási tervét és az államadósság finanszírozásának stratégiáját, • gondoskodik az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről, • szervezi a másodlagos állampapír-papírpiacot • elemzi az adósságszolgálat és az állampapír-piac folyamatait

26. Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik. Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások. Két ága: • Egészsébiztosítási alap • Országos Egészségbiztosítási Pénztár • kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások • Nyugdíjbiztosítási alap • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság • kiadások: nyugdíjak döntő többsége

27. A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 1. Adóhatóság • a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, • a NAV vámszerve, mint vámhatóság és • a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság.

28. A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 2. A NAV • általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság, • a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, • élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll, • jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez, • hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.

29. Az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó igazgatási szervek ÁllamiSzámvevőszék Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve rendel-tetése jogállása a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg, személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály vonatkozik vezetője a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök által kinevezett elnök ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére vizsgálati jogkör az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi

30. Az államháztartás egyenlege Elsődleges egyenleg (nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget) illetve teljes egyenleg Nemzetközi számviteli standardok: • GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket) • GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege

31. Az államháztartási hiányfinanszírozása • korábban: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás) -- inflációs! • piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról • MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása

32. A takarékos állami gazdálkodás eszközei • Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök • az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen • ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell • kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése • A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök • az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú-lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni • a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz kötése • Egyéb eszközök • Költségvetési Tanács • költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő • kincstári biztos • önkormányzati biztos

33. A takarékos állami gazdálkodás eszközei Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök • az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen • ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell • kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök • az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú-lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni • a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz Egyéb eszközök • Költségvetési Tanács • költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő • kincstári biztos • önkormányzati biztos

34. A Költségvetési Tanács • Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv. • Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel. • A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta. • Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.

35. A költségvetési felügyelő, a kincstári biztos költségvetési felügyelő kincstári biztos feladatai a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása • a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével) • nincs tartalmi feltétel • a Kormány rendeli ki ki-rendelés feltételei • az államháztartás kp-i alrendszerébe tar-tozó költségvetési szervhez rendelhető ki • két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány) • az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország-gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki a már bekövetkezett fizetésképtelenség következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el tevékenységének jellege reparatív jellegű jogosít-ványai javaslattételi, véleményezési erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében

36. A nemzeti vagyon fogalma Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon. • Állami vagyon • az állami tulajdonban lévő dolog, a dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az e körbe nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, • az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés, • az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.

37. A nemzeti vagyon elidegenítése Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet. Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházására törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség. Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom.

38. A vagyongazdálkodás szabályai • A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott, • a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi, • meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával kerülhet sor, • a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, az ingyenesen átruházott nemzeti vagyonon a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, • az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván, • az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

39. 3. FejezetA pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac

40. A 3. fejezet célkitűzései A hallgató szerezzen ismereteket • a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és típusairól, • a magyar pénzügyi piac intézményeiről, • a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról • a monetáris politikáról és annak eszközeiről

41. A pénzügyi intézményrendszer alapfogalmai • alapfogalmak: • pénzügyi rendszer • pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac, értékpapírpiac) • közvetlen és közvetett (monetáris és nem monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás • univerzális és szakosított hitelintézet • tőzsde • új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása

42. A közvetlen tőkeáramlás Pénz Pénz Megtakarítók Értékpapírpiac Tőzsde Megtakarítások végső felhasználói Elsődleges papír Elsődleges papír A közvetett tőkeáramlás Pénz Kereskedelmi bankok Pénz Befektetési bankok Elsődleges papír Közvetett papír Lízingtársaságok Befektetési alapok Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok

43. A pénzügyi piac intézményei

44. A pénzügyi intézmények pénzügyi vállalkozás hitelintézet • betétet gyűjt vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól • hitelt és pénzkölcsönt nyújt • egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve fizetési rendszer működtetését végzi a következők kivételével: • betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása • pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása • Elektronikus pénz kibocsátása • pénzváltás • hitelt és pénzkölcsönt nyújt A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások kizárólag engedély birtokában végezhetőek. Az engedély megadása (kétlépcsős engedélyezési rendszer) két kivétellel a PSZÁF hatáskörébe tartozik. A biztonságos működés (likviditás és szolvencia fenntartásának) biztosítása érdekében a prudens működésre vonatkozó követelményként a Hpt. számos garanciális feltételt határoz meg.

45. A tőzsde • A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le. • A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges. • A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.

46. A pénzügyi piacok felügyelete Információs aszimmetria közvetett (megelőző jellegű) védelem: közvetlen (reparatív jellegű) védelem kártérítést teljesítő pénzalapok jogi szabályozás + PSZÁF

47. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete • jogállása: önálló szabályozó szerv • szervezeti felépítése • bevételei, gazdálkodása • feladat- és hatáskörei • eljárása • engedélyezés • hatósági ellenőrzés • Piacfelügyelet • a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Pénzügyi Békéltető Testület

48. Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok OBA BEVA • jogállása: • jogi személy • kötelező tagság • bevételei, gazdálkodása • feladatai: • legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás • kártalanítás szabályai: • személyenként és BEVA-tagonként összevontan • legfeljebb húszezer euró összeghatárig • akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el • kizáró okok • jogi szabályozás: Tpt. • jogállása: • jogi személy • kötelező csatlakozás • bevételei, gazdálkodása • feladatai: • legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás • kártalanítás szabályai: • befagyott betét tőke- és kamatösszege • személyenként és hitelintézetenként összevontan • legfeljebb százezer euró összeghatárig • kizáró okok • jogi szabályozás: Hpt.

49. Az MNB jogállása és feladatai • Jogállása: részvénytársasági formában működő jogi személy • Magyarország központi bankja • Szervei: • Monetáris Tanács, • igazgatóság, • felügyelő bizottság • Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, a forint értékvédelme • További feladatai: • törvényes fizetőeszköz kibocsátása • deviza-és aranytartalékok kezelése • pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása • fizetési és elszámolási rendszer kialakítása és szabályozása

50. A monetáris politikafogalma és eszközei • Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését. • A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan alakítja ki és valósítja meg. • A monetáris politika eszközei: • jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat) meghatározása • kötelező jegybanki tartalék • árfolyam-politika • további eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci swap-ok, értékpapír-kibocsátás