6. A pártállam megteremtése és sajátosságai. A sztálinista alkotmány

1. 6. A pártállam megteremtése és sajátosságai. A sztálinista alkotmány Magyarország története 1944–1956

2. Út az egypártrendszer felé • Két fordulat a Nemzeti Parasztpártban, 1948 • leszámolás a „harmadik út” tervével, a szocialista átalakulás támogatása • szakítás a szocializmus „magyar útjának” elképzelésével (1948. júl.): bírálják Jugoszláviát. Veres Péter pártelnöknek távoznia kell Paraszti jövendő c. könyvének „téves nézetei” miatt (HM-i posztjáról is lemond, szept. 1.) • 1948. szept. 14. országos értekezlet: osztályharcos, népiesség-ellenes, sőt parasztellenes, tekintélytisztelő retorika; demokratikus centralizmus; „jobboldaliak” tízezreit zárják ki a pártból • A Kisgazdapárt bolsevizálása, 1948 • kenesei határozatok: szoros szövetség a munkássággal, kis- és középpar.-ra támaszkodik a párt, támogatja az (önkéntes) szövetkezést, a népi demokr.-t • jobboldaliak tömeges kizárása • A kormányon kívüli parlamenti pártok „megreformálása” • PDP + MRP = RDP (Radikális Demokrata Pártszövetség), 1948. ápr.–máj. Aug. elején Harrer Ferencet az MDP egyetértésével választják elnökévé • 1949. márc.-ban formálisan is egyesült a két kis párt MRP néven • FMDP: itt is jobboldaliak kizárása, tisztogatás a frakcióban

3. A Magyar Függetlenségi Népfront • 1948. márc.-ban vetik fel a koalíció átalakulásaként • a többi pártoknak csak Bp.-en lenne irodája • próbaképp a pártok ifjúsági és nőszervezetei olvadnak össze először • nőszervezetek: itt névváltozás sincs (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) • ifjúsági szervek: a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a többi szervezet egyesülésével városokban a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, falvakban az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége alakult meg • az MDP megalakulása után hivatalos program lett az MFNF, aug.-ban a koalíciós pártok támogatják is • nov. 27., MDP KV: „a Népfront nem lesz tömegszervezet, a pártoknak el kell halni” (Rákosi); „nincs más út, csak a Szovjetunió vérrel megszentelt, dicsőséges útja” (Szakasits) • Megalakulás hivatalos napja: 1949. febr. 1. • elnöke Rákosi, főtitkára Rajk, alelnökei: Dobi István és Erdei Ferenc • a pártversengés „idejétmúlt” rendszere helyett az egységet hangsúlyozza • az MFNF Országos Tanácsa és helyi szervei az MDP ellenőrzése alatt állnak • a hónap folyamán felvételét kéri az FMDP és a RDP (majd MRP), melyek frakciójában tisztogatni kellett a tagság elnyerése érdekében • a Népfront szerepe átmeneti, fő feladata a választások lebonyolítása (a pártok nem indítanak saját jelöltlistákat, hanem közös [népfrontos] listát)

4. Az 1949-es országgyűlési választás • A választójog csak kismértékben változik meg • a választási folyamatban a nemzeti bizottságok helyét a Népfront veszi át (választók névlistája, jelöltállítás, választási bizottságok stb.) • a kizártak köre elvileg nem változik, de most a minél több szavazat megszerzése a cél, így a vál.jogtól való megfosztás ezúttal nem jellemző (alig 200–300e főt zártak ki a szavazásból) • 16 területi lista és országos lista (nem változik 1947. óta), de már 16 ezer szavazat eredményez egy mandátumot • Előkészületek, kampány • a jelöltek 70%-a az MDP tagja, a többi „társutas” (ez utóbbiakat is az MDP PB és Titkárság választotta ki) • kampányt, gyűléseket szinte csak az MDP és a Népfront szervezett • közérzet-javító intézkedések egész sora: csökken az egyház- és kulákellenes támadások éle, megjavult az áruellátás • átfogó tömegpropaganda, zajos jelszavak, gyűlések, népnevelők hadai • a szavazás napján: tömeges mozgósítás, utcabizalmi rendszer bevetése stb. • „Eredmények”, 1949. máj. 15. • 95% részvétel mellett hivatalosan 97% támogatta a Népfront jelöltjeit (új források szerint valójában minden megyében csak 85–92%; e magas arányt a prop. mellett a hit, a remény és részben a javuló életkörülmények okozta)

5. A pártállam • alapintézménye a párt • működésének alapelve a demokratikus centralizmus • fentről lefelé épül ki, erősen bürokratikus, vezetői nagy hatalommal bírnak • területi–munkahelyi szervezés; kongresszus, KB, PB, Titkárság • állam: felépítése formálisan hasonlít a Nyugatéhoz, de: • az alkotmány rögzíti a párt vezető erejét (bár csak burkoltan) • párt és állam összefonódik, s e kapcsolatban a párt szerepe a döntő • a párton belül létrejön az állami szervek mása, tükörképe • a párt megfelelő szerve irányítja az állami szervet • tömegszervezetek (szakszervezet, nő- vagy ifjúsági stb.) • monopolszerepűek, azaz hatósági jogkörük van • jogilag autonóm, de a párt szava döntő itt is: „transzmissziós szíjak” • az elnyomás a rendszer egyik fő összetartó ereje • totális rendszer: • az élet minden területére (magánéletre is) kiterjed a párt befolyása • minden(ki)t megfigyelnek, a párt hatalma minden(ki)re kiterjed • az apparátus nincs alávetve semmilyen szilárd jogrendnek (de hozhat önigazoló törvényeket is)

6. Az állami szervek megkettőződése

7. Ideológiai vonások • Ideológiai monopólium – alternatív ideológiák (pl. vallás) üldözése • Osztályharc (ami „egyre fokozódik”) • Felsőbbrendűség-tudat: jobb a kapitalizmusnál. Alapvető ígéretek: • a Nyugat utolérése, leelőzése gazdasági téren • társadalmi egyenlőség, általános jólét megteremtése (legalábbis távlatilag) • az állam gondoskodása az egyénről (ingyen oktatás, kórház stb.) • új, „szocialista ember” jön létre, új erkölcs. Mindenki képességei szerint dolgo-zik és munkája (szoc.), majd szükségletei szerint (komm.) részesül a javakból • A hatalom önlegitimációja • minden rendszer diktatúra, így a kommunizmus is • de: felsőbbrendű, mert itt a „többség” az uralkodó réteg („proletárdiktatúra”) • ennek a többségnek élcsapata a párt • amely a „tudományos szocializmus” révén tévedhetetlen • a hatalom megtartása feltétlenül szükséges! Ahol már győzött a proletárok forradalma, ott nem lehetséges „visszalépés” a történelmi fejlődésben • A fegyelem, éberség szerepe • az engedelmesség a legfőbb erény • a megbízhatóság pótolja a szakértelmet is • áldozatkészség, lemondás • a hétköznapok militarizálása (termelés hőse, a munka frontja stb.)

8. Vezérkultusz, személyi kultusz • Vezérkultusz • Sztálin és Rákosi tisztelete, kiválasztottságának propagandisztikus magasztalása • éljenzés, taps, képek, szobrok, róluk elnevezett intézmények, városok • csúcspontja Sztálin 70., Rákosi 60. születésnapja (1949. dec. 21., 1953. márc. 9.) • termelési felajánlások, munkaverseny, kiállítások, antológiák stb. • hazai okai: szovjet import; Rákosi betagolása a magyar történelem progresszív alakjai közé; Rákosi „magyarosítása” • eltérései a szovjet mintától: nem alakult ki belőle „-izmus”; a magyar nép nem volt fogékony a felülről rákényszerített kultuszra, nem lett valódi népvezér; társ.-i támogatottsága, karizmája gyenge volt, ezt kellett prop.-val ellensúlyozni; a kultusz túlzott és ezért kontraproduktív is volt • Személyi kultusz • 1948-tól használt fogalom, de Hruscsov 1956-os beszéde tette ismertté • ennek is van leleplező, deheroizáló eleme • perszonalizáló, bűnbakkereső funkciójú, a rendszer bűneit egy emberre hárítja • egyúttal a komm. terroruralom szalonképesebb, eufemizált fedőneve is, amivel lehet szakítani és egy korrigált, „más” komm. modellt megvalósítani (Hruscsov, Kádár idején) • ez tehát politikatört.-i fogalom, nem mentalitástört.-i vagy „hagiográfiai” • ez a tágabban értelmezett fogalom (=a terror) jelentősen járult hozzá Mo. 1952-re kialakult káoszához, működésképtelenségéhez, ill. tette gyűlöltté Rákosit és rajta keresztül az egész rendszert (ez vezet hirtelen robbanáshoz ’56-ban)

9. A sztálini alkotmány • Az új országgyűlés megszünteti a frakciók szerinti ülésrendet • 1949. aug. 18. elfogadja az 1949. évi XX. tv.-t • az első magyar kartális alkotmány • államforma: népköztársaság, új a címer is • programszerű, fiktív jellegű • A társadalmi rend alapvonásai • minden hatalom a dolgozó népé • a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdon • dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét • gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg • az állam elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz… • …támogatja a szövetkezeti mozgalmat • magántulajdon és a magánkezdeményezés a köz érdekeit nem sértheti • a társadalmi rend alapja a munka („Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint”) • az „élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékeny-ség vezető ereje” (e passzus azonban „Az állampolgárok jogai és köteles-ségei” c. fejezetben szerepel!)

10. „Az államhatalom legfelsőbb szervei” • Országgyűlés – elvileg a legfontosabb • évente 8,5 napon át ülésezett, a törvények száma évi 4-5 • „kizárólagos joga” az alkotmány és a törvények megalkotása, módosítása (a költségvetésé és a népgazdasági terveké is), kormányprogram elfogadása • kormány kinevezése, átszervezése, hadüzenet, béke, amnesztia • mentelmi jog elve és valósága • házszabály helyett ügyrend – tisztviselők, bizottságok, interpellációk • szerepe az új szakasz és a tiszta lap idején növekedett (ld. később) • Elnöki Tanács – parlament-helyettesítő kollektív államfői szerv • a régi nemzet-/országgyűlés politikai bizottsága de facto jogutóda • elnök, titkár, két helyettes és 17 tag, össz. 21 fő a parlament tagjai közül • a parlament ülései között jogosult törvényerejű rendeleteket (tvr.) kiadni • ily módon törvényeket is lehetett módosítani (alkortmányt nem), igaz, a tvr.-t (formálisan) utólag jóváhagyásra be kellett mutatni az ogy.-nek • tvr.-ek száma sokszorosa a tv.-eknek, a NET háttérbe szorítja az ogy.-t • alkotmányvédő szerep: megsemmisíthet alacsonyabb szintű jogszabályokat • kinevezési jogkörök, kitüntetések, egyéni kegyelem • nemzetközi szerződések kötése

11. „Az államigazgatás legfelsőbb szerve” • A Minisztertanács • az országgyűlés választja meg, megbízási ideje nincs előre rögzítve és a választásokhoz sem kötődik • rendeleteket és határozatokat ad ki, de csak az MDP instrukciói alapján • irányítja a minisztériumokat stb., biztosítja a törvények, rendeletek és a népgazdasági terv végrehajtását • Szakminisztériumok • az alkotmány tételesen felsorolta őket, változás esetén alkotmánymódosítás • igen gyakori változások, főleg a (nehéz)ipari tárcák esetében (1949–56 között 40 különböző nevű tárca létezett, ebből hat kétszer is azonos néven) • legtöbb tárca Rákosi kormányában (1952–53) – 26 tárca és 5 me.-helyettes (bürokratizálódás és eljelentéktelenedés!) • Nagy Imre idején már csak 17 tárca és két elnökhelyettes (felértékelődés!) • a Hegedüs-kormányban ismét nőtt a számuk (visszarendeződés) • az állami ellenőrzés rendszere: a Legfőbb Állami Számvevőszék helyett Állami Ellenőrző Központ jött létre (1949), ami 1955–56 között minisztérium

12. A tanácsrendszer • Megyerendszer átszervezése: 25 vármegye helyett 19 megye • A tanácsok („az államhatalom helyi szervei”) létrehozása • említi az alkotmány, de csak 1950 tavaszán alakultak meg (1950. I. tv.) önálló jogkörrel és saját vagyonnal nem rendelkeznek, nem önkormányzatok • első tanácsválasztások: 1950. okt. 22. – helyi és területi tanácsok tagjait is közvetlenül, de (népfront)listás módon szavazták meg a választók (97%) • Tanácsok szervezete • élén elnök áll; a tanács két ülése közt az irányítás a szűkebb VB (Végrehajtó Bizottság) kezében van, ennek élén VB-titkár áll • VB-k kettős (hármas) alárendeltsége: saját tanácsuk és a felsőbb szintű tanács VB-je, valamint a helyi pártbizottság is felettes szervnek számított • városi/falusi/kerületi –» (járási) –» megyei/fővárosi tanács –» NET • Tanácsrendszer reformja Nagy Imre idején (1954: X. és XI. tv.) • bevezeti a megyei jogú város kategóriáját (4 db nagyváros) • pontosabban szabályozza a tanács és tagjai, tisztviselői feladatait • a helyi autonómiát minimális mértékben növeli csak, de elvben rendelkezik a tömegszervezetek és a lakosság tanácsi munkába való bevonásáról • tanácsválasztáson egyéni választókerületeket vezetnek be

13. A diktatúra és az emberi jogok • Az emberi jogok államosítása = „állampolgári jogok” • csak a dolgozók számára biztosítják ezeket!! • feltételük az állampolgári kötelességek teljesítése • jogok megsértése esetére nem biztosítottak jogorvoslatot és szankciókat sem • Gazdasági, szociális és kulturális jogok • ezekre helyezik a hangsúlyt (szocializmus fölénye a kapit. felett) • az ígéretek egyelőre nem teljesültek, kivéve: • munkához való jog (ami egyben kötelesség is, és alacsony életszínv.-t ad) • művelődés, oktatás joga (de csak állami intézményben, ideol. átneveléssel) • Klasszikus szabadságjogok • személyi szabadság önkényes korlátozásai, törvénytelenségek • súlyosan sérül a lelkiismereti és vallásszabadság • nincs szólás- és sajtószabadság (helyette öncenzúra) • ahol szabad gyülekezni, ott kötelező is egyben… • autonóm egyesületeket felszámolták, csak monopoljellegű tömegszerv.-ek • Kisebbségek és a nők jogai • zömében papíron maradtak, számos dolog korlátozta ezeket