Egészségügyi rendszerünk megújítása

1. Dr. Bordás István Egészségügyi rendszerünk megújítása Az egészségpolitika szakmai konszenzusának lehetősége Zell am See 2001. május 3.

2. Magyar modell • A rendszerváltás az egészségügyben a 80-as évek második felében megkezdődött • A parancsgazdaság és a piacgazdaság közti választás lehetőségét kellett vizsgálni • Kész modellt sehol sem találtunk („reform epidémia”) • A szélsőségek közti optimumkeresés lett a feladat

3. Koordinációs (erőforrás allokációs) mechanizmusok A korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások szétosztásának, felhasználásának szabályai. Meghatározza a szereplőket mozgató érdekeltségi rendszert, mert minden szervezet élete, fennmaradása, fejlődése az ehhez szükséges erőforrások megszerzésétől függ.

4. Bürokratikus koordináció (vezérlés): a tervgazdaság módszere Koordinátor utasítások szolgáltatások Ellátó szervezet Lakosság erőforrások • alá – fölé rendeltség • hatalmi és pénzügyi függőség • alkalmazkodás, pénzkijárás • a szolgáltató dominanciája az igénylővel szemben • nincs teljesítmény ösztönzés, hiány („dead-weight cost”) • egyensúlyhiány (minden határon túli terjeszkedés)

5. Piaci koordináció szolgáltatás Szolgáltató Vásárló pénz • szabadság • mellérendeltség • a vásárló dominanciája • verseny (hatékonysági kényszer) • teljesítményösztönzés (mennyiségi és minőségi) • egyensúly alakulhat ki (kereslet – kínálat)

6. Egészségügyi reform cél modellek Totális tervezés Tiszta piac Tervezett piac Szabályozott piac Adaptív tervezés • Tervezett piac: optimum a tervgazdaság és a teljes piac között • A piac szabályozó funkcióinak tudatos alkalmazása • A bürokratikus irányítás piaci ösztönzőkkel való helyettesítése • Egyensúlyi helyzet biztosítása • A piaci szabályok tervszerű alakítása

7. A tervezett piacról A tervezés és a piac között sok átmenet található, olyan is amelyik mindkét rendszer hátrányait egyesíti (ez volt nálunk: bürokratikus irányítás és hálapénz együtt). A választás a két szélsőség között nem igazi alternatíva, mert a piac a gazdasági törvények megjelenési területe, objektív gazdasági törvények pedig vannak. Nem lehet őket politikai deklarációkkal hatályon kívül helyezni. Ha megpróbálják, akkor is hatnak, csak nem legálisan (fekete piac). Az értelmes viselkedés a gazdasági törvények tudatos alkalmazása a szakmai célok érdekében. Ez a tervezett piac koncepció alapelve.

8. Egészségügyi piac szolgáltatás Orvos (szolgáltató) Beteg (kockázatviselő) pénz • Piaci zavarok: • a szolgáltatás és nem az „egészség” az árú • az ellátó dominanciája (információs aszimmetria) • egyedi kockázatviselés (elviselhetetlen az egyének számára) • nincs tartós egyensúly: ellátók keltette kereslet, korlát nélküli költségnövekedés

9. Biztosítási piac: kockázattal való üzletelés kockázatvállalás Biztosító Lakosság pénz (járulék) • Piaci zavarok • Káros szelekció: jövedelem és kockázat szerinti megkülönböztetés (egyedi kockázat mérlegelés) • Erkölcsi kockázat: indokolatlan szolgáltatás igénybevétel Társadalombiztosítás: szolidaritás alapú kockázatközösség

10. Egészségügyi rendszer („harmadik fizető modell”) Egészségbiztosító (kockázatviselő) pénz (ellátás finanszírozás) pénz (járulék) ellátási igények Lakosság Egészségügyi ellátórendszer szolgáltatások • Két különböző piac egymásra hatása • Az egészségügyi piac a meghatározó („fontosabb, hogyan költjük el a pénzt, mint az, hogy hogyan szedjük össze”)

11. Ellátásszervezés pénz (létszámarányos) Egészségbiztosítás (kockázatviselő 1.) pénz (járulék) ellátás iránti igény Ellátásszervező (ellátást végző 1.) (kockázatviselő 2.) Lakosság egészségügyi ellátás egészségügyi szolgáltatás Ellátást végző 2. • Kockázatmegosztás: csak a munkájával befolyásolható kockázatoknak az arányos vállalása • Ellátás irányítás: információs aszimmetria oldása, csak az alapellátásra lehet alapozni

12. Tervezett piac 1.(piacra jellemző rész) Nem a lakosság közvetlen vásárlóként való megjelenését jelenti • Teljesítmény elv: a nyújtott szolgáltatások arányában jutnak bevételhez a szolgáltatók • (Irányítottan) szabad orvos és intézetválasztás • Szektorsemlegesség • Egységesség a költségek minden fajtájánál • (Minőségi) verseny a szolgáltatók között • Gazdálkodási (hatékonysági és minőségi kényszer) • A szereplők (intézetek) önállósága: felelősségük és cselekvési szabadságuk biztosítása • Az igénybevétel gazdasági eszközökkel való befolyásolása (nem bevétel orientált co-payment)

13. Tervezett piac 2.(tervezési rész) • A közfinanszírozás (és ebből eredően az egységes finanszírozás) alapvető jellegének megőrzése • A piaci egyensúly biztosítása • Piaci szabályok meghatározása: szolgáltatási kör, finanszírozási szabályok, térítési díjak meghatározása • Szakmai minőségi kontroll • Szakmai prioritások meghatározása (outcome) • Felesleges (és káros) bürokratikus beavatkozások kerülése

14. Minőségi életév érdekeltség a szakellátásban Költség + + HBCsn + + + + + Magas + + + + + + + + Közepes + + + + + + + + + + + + Alacsony QALY nyereség Magas Alacsony Közepes