1 / 41

Közel-Kelet

Közel-Kelet. Forrás: Google Earth. Forrás: OECD. Közel-Keletet tágan értelmezve: az összes arab országot – tehát az észak-afrikai országokat is –, Törökországot, Iránt és Izraelt is ide sorolhatjuk.

morty
Download Presentation

Közel-Kelet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Közel-Kelet

  2. Forrás: Google Earth

  3. Forrás: OECD

  4. Közel-Keletet tágan értelmezve: az összes arab országot – tehát az észak-afrikai országokat is –, Törökországot, Iránt és Izraelt is ide sorolhatjuk. • Ez azért szükséges, mert a közös nyelv, a közös kultúra, a közös történelem nincs tekintettel a fölrajzi kategóriákra az arabok esetében. Ugyanez vonatkozik a közös vallásra és történelemre a térség egészét illetően (a nem muszlimok aránya mintegy 20 százalék). • Így a térségben 420-450 millió ember él.

  5. KÖZEL-KELET és Észak-Afrika

  6. TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK Iszlám vallás (kivétel: Izrael), többnyire arab nép (kivétel: Törökország, Irán) , Arab Liga: 22 tagország, 200 millió fő Jövedelemszint-beli különbségek Világgazdasághoz kötődés egyoldalú, 1-2 nyersanyagra épül Export nagy szerepe – kiszolgáltatottság, diverzifikálás szüksséges Heterogén lakosság, változatos politikai rendszer (monarchia, teokrácia, demokrácia, diktatorikus)

  7. Közel-keleti államok csoportosítása • 1. csoport: Öböl-menti államok, Irak, Irán: • Olajtermelő-és exportáló országok • 2000-es években gyors gazdasági növekedés (6-8%) • A magas olajbevételek spillover-hatásai azonban csökkenő tendenciát mutatnak • Dollárhoz kötött árfolyamrendszer (alacsony kamatok, könnyű hitelhez jutás). • 2. csoport: Jordánia, Libanon és Szíria. • Fokozatosan gyorsuló gazdasági növekedés, melyben a fő szerepet a Perzsa-öböl menti, olajban gazdag államok fő befektetései játszották. • Mezőgazdasági szektor termelékenységének növekedése, külföldön dolgozók hazautalásai. • Növekvő turizmus.

  8. Iszlám által megfogalmazott főbb gazdasági célok • Szegénység csökkentése, teljes foglalkoztatás. • Elősegíteni a stabilitást, pénz értékének megőrzése. • Szociális és gazdasági jogok biztosítása, bevétel méltányos elosztása. • Fenntartani a jogrendet. • Nemzetközi és regionális gazdasági kapcsolatok, együttműködések harmonizálása. • Vállalkozás szabadsága, magántulajdonhoz való jog, piac és profit. Forrás: Chapra, M. Umer (1996): What Is Islamic Economics? Islamic Development Bank Islamic Research and Training Institute. Interneten: http://www.iiibf.org/elibrary/muchapra/A8%20What%20is%20 Islamic%20Economics.pdf; Részlet: 10-29.

  9. A fejlődés 3 útja: 1.Ásványkincsekben gazdag, de gyéren lakott országok: Perzsa öböl sivatagi országai + Líbia (Kuvait, Katar, Egy. Arab Em, Szaúd-A.) Termelési tényezők: Természeti erőforrások + külföldi korszerű technika + vendégmunkások Jövedelem felhasználás: a forrás meghaladja a szükségleteket! külf. segélyek, külf. befektetések + hazai beruházások, ingyenes szoc. rsz., luxus fogyasztás Kőolajtermelés infrastruktúráját kiépítik: Kőolajfinomítók + petrolkémiai üzemek (műtrágyák, műanyagok) Földgáz - energiaforrás: hőerőművek, tengervíz sótalanítók – szervetlen vegyipar, vaskohászat, cementgyártás, alumíniumkohók 2. népesebb kőolajtermelő országok (Egyiptom, Algéria) a fejlődés kevésbé látványos, az iparfejlesztés létszükséglet forrással! Munkaig. könnyűipari ágazatok, fogy. cikkek a szomsz. orsz-ba is. Vendégmunkásokat küldenek az a, országokba 3. kőolajjal nem rendelkező országok – a szomszéd országok munkaerőforrásai segítik, kismértékű fellendülés tapasztalható itt is. Forrás: Mezei, 2009

  10. Gazdasági áttekintés • 1980-as reform lépések • pénzügyi válság kezelése • Privatizáció • liberalizáció • 2000-esévek politikai reformok • szabadság, demokratizálódás • nők helyzete • tudás terén fennálló deficit csökkentése • Problémák: • Olajra épülő többnyire egyoldalú fejlődési modell • Alacsony arányú feldolgozó ipar • Magas munkanélküliségi ráta • Egyenlőtlen jövedelem eloszlás • Nagyarányú export függőség • Fejletlen tőkepiacok • Rossz élelmiszer biztonság • Oktatási rendszer korszerűtlensége Strukturális reformok szükségesek Forrás: Rostoványi, 2010

  11. Demográfia • 2025-re 550-650-700 millió lakos • Társadalom nagy része fiatal. • Magas termékenységi ráta, ugyanakkor csökkenő tendencia. • Nők megjelenése az oktatásban. • Urbanizáció • Migráció. Fiatal eltartottak aránya Világ átlag Forrás: Tradingeconomics.org Fiatal eltartottak aránya Irán Forrás: Tradingeconomics.org

  12. Problémák forrása… • 1000 főre 53 újság jut (fejlettek: 285 db). Mindenhol üldözik a szabad vélemény-nyilvánítást – kivéve: Marokkó; Libanon. Fontosabb TV-k: Al Jazira (Katar); Al Arabija (szaúdi) • A meglévő telefonvonalak száma a fejlett országokénak 20%-a • 1000 főre 18 számítógép jut (világátlag: 78,3db/fő); Internet-használat: a lakosság 1,6%-a jut hozzá. • 1 millió emberre 4,4 könyvfordítás jut (80-as évek eleji adat); Magyarországon ez a szám 519; Spanyolországban 920. • Az alapkutatások terén nagy az elmaradás. Az iszlám pedig nem tudomány-ellenes („kérd a tudást, akár Kínában is” – Mohamed). • Az uralkodók az iszlám nevében cselekszenek (agresszió – diktatórikus). • A GDP 2%-át költik kutatásokra, de ez megegyezik az ott dolgozók fizetésével. Nincs megfelelő környezet a kutatásokra. • Nincs arab Nobel-díjas tudományos területen; csak egy egyiptomi, de az is az USA-ban tevékenykedett.

  13. A lakosság nagy része analfabéta és szegény; nem tudnak az irodalomra költeni. • Sok a vallásos témájú mű: a megjelent könyvek 17%-a (ez nyugaton 5% alatt van). • A világ könyvmegjelenésének 1,1%-a jut erre a térségre. • Míg az emberiség 5%-a él itt. • Nehézkes a megjelentetés: több, mint 20 ellenőrzésen megy át. • A legrosszabb műveket (erkölcsileg) importálják nyugatról. • Majdnem mindent importálnak, főleg a fogyasztási cikkeket. De a termelő eszközöket is importálják: nincs helyi támogató tudás; nincs innováció, ezért a szakembereket is importálni kell (üzembe helyezés; működtetés). Rengeteg a vendégmunkás. • Alacsony a beáramló működő tőke nagysága: a fejlődő országok között nincs arab ország az első 10-ben. • Nagyon fontos az arab nyelv szerepe. Az egységes (írott) irodalmi nyelv azonos – tudásfüggő, érettségizett ember; de a beszélt nyelv nagyon differenciált. • A vallás szerep miatt nem lehetséges az átírás, és az is magas képzettséget feltételezne.

  14. A tőkejavak – termelési eszközök – termelése csekély arányú; a high tech egyáltalán nem szerepel a termelésben. • Az információs társadalom iránti kereslet csekély, mert viszonylagosan kicsi az alappiac; kicsi a vásárlóerő. • Gyenge átláthatóság: nagy az összefonódás a politikai és az üzleti elit között. • A magas jövedelem miatt a társadalom nincs ösztönözve; a képzett emberek elmennek nyugatra. 1992-1996 között 300 ezer ember végzett egyetemet, és ennek 25%-a vándorolt ki az USA-ba és Nyugat-Európába. 1998-2000 között 15 ezer arab orvos ment külföldre. • Sok diák tanul külföldön, de 2001. szept. 11-e után a külföldi – arab – diákok száma radikálisan lecsökkent az USA-ban.

  15. Forrás: Mező, 2009

  16. Kőolaj tartalékok megoszlása (2010)

  17. Napi olaj fogyasztás ( hordóban)

  18. Forrás: CIA FACTBOOK

  19. A kőolaj árát befolyásoló tényezők

  20. Problémák • Az olajár csökkenése közvetve további jövedelmek csökkenéséhez vezetett. • Az Öböl-menti országok külföldön felhalmozott vagyonból származó jövedelme is csökkent, mivel pénzügyi gondok miatt ezek egy részét is fel kellett használniuk. • Öbölháború, fejlett országok recessziója. • Arabközi segélyezések csökkenése, arab vendégmunkások hazautalásai csökkennek. • A forráshiány hátráltatja a beruházásokat. • Hazai megtakarítások szintje alacsony, a meglévő megtakarítások külföldre áramlanak. • A nemzetközi piacon nem versenyképesek a hazai gazdaság termékei (holland kór, korrupció). • A népesség gyorsan növekszik, míg az egy főre jutó jövedelem stagnál, vagy csökken.

  21. GDP növekedés (%) Közel-Keleten (1998-2011) Forrás: Worldbank adatai alapján saját szerkesztés

  22. GDP/fő (US$) Közel-Keleten 1990-2011 között Forrás: Worldbank adatai alapján saját szerkesztés

  23. Foglalkoztatási ráta Közel-Keleten 15 év felettiek körében Forrás: Worldbank adatai alapján saját szerkesztés

  24. Export értéke 1990-2011 között millió US$ Forrás: Worldbank adatai alapján saját szerkesztés

  25. Import értéke 1990-2011 között millió US$ Forrás: Worldbank adatai alapján saját szerkesztés

  26. A válságra adott válaszok Forrás: Blahó A., Kutasi G. 2010. pp.374.

  27. A válságra adott válaszok az olajimportáló országok részéről Forrás: Blahó A., Kutasi G. 2010. pp.375.

  28. Irán

  29. Irán Mahmud Ahmadinezsad 2005-ös választási igéretei: • az olajjövedelmek igazságosabb elosztása a társadalom különböző rétegei között, • a tartományok közötti különbségek eltörlése • a széleskörű korrupció felszámolása az olajszektorban és a gazdaság egyéb szegmenseiben egyaránt. • A nukleáris program miatt az Iránra nehezedő nemzetközi nyomás bizonytalanságot szült a piacon, a kereskedelem és a külföldi beruházások terén meghatározó faktor lett a politikai kockázat. • A valódi gazdasági szankciók lehetősége és az ENSZ BT határozatok nyomán eddig bevezetett „smart” (politikai jellegű) szankciók félelmet keltettek az európai pénzügyi intézetekben és az üzleti körökben.

  30. Irán GDP éves növekedése az előző év %-ban 2002-2010 Forrás: Tradingeconomics.com

  31. Irán • 1970-es évek: 30 miilió lakosság • 2010 :70 millió felett • Termékenységi ráta (2011) 1,71 1989 Nemzeti Családtervezési program Állami Nyudíjrendszer Növekvő női foglalkoztatás Irán lakosságának alakulása 1970-2012 Forrás: Tradingeconomics.org

  32. Irán • Iran gazdasága kevésbé monostruktúrális Szaúd-Arábiával összehasonlítva. • Az olaj exportból származó jövedelemek eloszlása egyenlőtlen. • Magas katonai kiadások.

  33. Az EU Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, míg az EU-nak Irán a 24.-ik • Az USA, Kanada és Nagy-Britannia egyáltalán nem importálnak nyersolajat Iránból, és Németország is csak keveset. • Az iráni nyersolaj legfőbb vásárlói közül Kína olaj-importjának 12,8%-át, Japán 12%-át , Olaszország 9%-át, Dél-Korea 7%-át és Franciaország 5%-át szerzi be Iránból. • Mezőgazdasága lényegében önfenntartó, a fő termékek közül mindössze rizs behozatalára szorul. Forrás: Tradingeconomics.com Export a GDP%-ában 2000-2008

  34. Magas az infláció (20% körüli). • Szintén magas a munkanélküliség, hivatalosan 12,1%, de itt is reálisabb a 25%. • A szegénységi rátát hivatalosan 7,3%-ra becsülik, de a valós szint ennél jóval magasabb lehet. Inflációs ráta 2002-2012 Forrás: Tradingeconomics.com

  35. Irán – legfrissebb hírek • Toman a rial helyett • Az irániak alakalmazkodtak a szankciók óta elszálló inflációhoz, például egyszerűen elkezdtek tomanban számolni. A toman ugyanis a 10 rial megfelelője, de a szinte mindenhol már csak tomanban írják ki az árakat. • http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/10/01/komolyan_megingott_az_irani_gazdasag/ • http://atv.hu/kulfold/20121002_melyponton_az_irani_valuta

  36. Szaúd-Arábia • Szaúd-Arábia az olaj-alapú gazdaság, erőteljes kormányzati kontrolt gyakorol a főbb gazdasági tevékenységekre. • A világ olajtartalékának mintegy ötödével rendelkezik. • A világ legnagyobb olajexportőrre. • A kőolaj szektor adja költségvetési bevételek 80%-át,a GDP 45%-át, és az export bevételek 90%-át. (CIA)

  37. Jelentős népesség növekedés az elmúlt 50 évben (1960 : 4 millió fő) Csaknem 6 millió külföldi munkavállaló fontos szerepet játszik a szaúdi gazdaságban, különösen a kőolaj és a szolgáltatási ágazatban. Míg a saját állampolgárai körében magas a munkanélküliségi ráta.

  38. Szaúd-Arábia különösen is összpontosít a fital generáció munkaerőpiaci intergációjával, amely korosztály technikai s oktatási ismeretei súlyosan hiányosak. • Riyadh jelentősen összegekkel támogatja a munkahelyi képzést és az oktatást, legutóbb megnyitották Abdallah University of Science and Technology - Szaúd-Arábia'' első koedukált egyetem.

  39. Az egy főre jutó GDP (PPP) egyenértékű a világ átlagának 111 %-val. • 1980-tól 2011-ig Szaúd-Arábiában az egy főre jutó GDP PPP átlagosan 17013,0 USD volt. 2012-ben elérte minden idők legmagasabb 24434,3 USD értékét , a legalacsonyabb 11894,4 USD volt 1987-ben.

  40. Köszönöm a figyelemet!

More Related