Maria Csutora, Ph.D Corvinus University of Budapest

1. „One more awarenessgap? The behaviour-impactgapproblem.”A cselekvés-eredmény szakadék a környezetvédelemben Maria Csutora, Ph.D Corvinus University of Budapest

2. Background of thestudy • “Az ökológiai lábnyom milyen mértékű csökkenése érhető el pusztán a környezettudatosságra alapozó stratégiával” • Csutora, M.: One More Awareness Gap? The Behaviour–Impact Gap Problem, Journal of Consumer Policy, Vol. 35, No. 1. (1 March 2012), pp. 145-163.

3. A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése Önkéntesség, tudatosság növelés Strukturális stratégiák Choiceediting (pl. termékszabványok, termékek betiltása) Adórendszer, támogatások Jogszabályok Infrastruktúra fejlesztése Sanne (2002) szerint a fogyasztók a fenntarthatatlan életmód csapdába ejti (p.l. társadalmi normák), noha nem feltétlenül akarnak így élni, vagy boldogok attól, hogy így élnek(Shove 2003, Thøgersen 2005) Az életmód radikális megváltoztatására van szükség (Jackson 2005, Fuchs and Lorek 2005) • Információ, • Oktatás-nevelés, • Termék címkézés • Feladat: a tudás és cselekvés közötti szakadék áthidalása (Gatersleben et al. 2002; Thøgersen and Grønhøj 2010, Kollmuss and Agyeman 2002, Thøgersen, JCP 2005) • Ha az embereke környezettudatos módon cselekszenek, akkor feltételezzük, hogy ez a környezeti hatások csökkenését eredményezi

4. A Motivation-Ability-Opportunity-BehaviourBehaviour modell kiterjesztése Thøgersen –Ölander (1995)

5. A tanulmány hipotézise Érdektelen fogyasztók Környezettudatos cselekvés hatása A fogyasztás ökológiai lábnyoma A „zöld” fogyasztók ökológiai lábnyoma Alacsonyabb, mint azérdekteleneké ”zöld” fogyasztók Jövedelem

6. Hipotézisek H1: A zöld fogyasztók ökológiai lábnyoma alacsonyabb, mint az érdekteleneké, amennyiben elvonatkoztatunk a jövedelem hatásától. H2: Az önkéntes környezetbarát cselekvésnek szignifikáns hatása van az ökológiai lábnyomra, azonban mégis alatta marad a társadalmi-gazdasági tényezők hatásának.

7. Felmérés • Az empirikus felmérés 2010-ben zajlott • 1012 válaszadó, reprezentatív felmérés (lakhely, kor, nem, iskolázottság) • Felnőtt népesség • CorvinusEgyetem vezette • A lekérdezést a TÁRKI végezte • Kérdések: • Ökológiai lábnyom komponensei • Környezettudatos cselekvés • Élettel való elégedettség • Demográfiai kérdések

8. Definition of “green” and “brown” consumers zéro aktivitás: barna 21.5% 1-3 tevékenység: átlagos 56.9% 4 vagy több tevékenység: zöld 21.6%

9. Az ökológiai lábnyom mérése A főbb tételekre vonatkozó részletes kérdések (korábbi tanulmányok alapján) • Étrend • Energia számla (elektromos, fűtés) • Közlekedésre vonatkozó kérdések Kisebb tételekre vonatkozóan kiadási szerkezet (hibrid elszámolás) • A lábnyomot a GFN adatbázisának felhasználásával határoztuk meg • Ellenőriztük a konzisztenciát a nemzeti statisztikával.

10. Eredmények Nem találtunk szignifikás különbséget a csoportok ökológiai lábnyoma között

11. Hipotézisek H1: A zöld fogyasztók ökológiai lábnyoma alacsonyabb, mint az érdekteleneké, amennyiben elvonatkoztatunk a jövedelem hatásától. H2: Az önkéntes környezetbarát cselekvésnek szignifikáns hatása van az ökológiai lábnyomra, azonban mégis alatta marad a társadalmi-gazdasági tényezők hatásának.

12. Az ökológiai hatások mért értéke A hatások megfigyelt szintje Cselekvés-EredménySzakadék Interferáló cselekvések Szituációs tényezők Hatások várt mértéke A környezettudatos cselekvés megfigyelt mértéke A cselekvés-eredmény szakadék Behavior-impact gap (BIG) probléma • BIG problémáról akkor beszélünk, ha a kívánt magatartási változást elértük, az ennek eredményeként fellépő ökológiai hatásváltozás azonban elhanyagolható vagy kicsi.

13. A BIG probléma lehetséges okai • Offsetby increased use of high footprint items (importedexoticorganic food may not be better environmental choice than non-organic local food) • Contextualfactors beyond the competence and influence of consumers (market demand and supply, infrastructure) • Misleading market segmentation (eco-labeled products)

14. Reasons for the behavior impact gap II. • Chose easy-to-do but marginal actions in the target field • Interfering behavior (over-enthusiasm in separating waste, accompanied by rare enthusiasm in buying articles made from recycled material) • Rebound effect • Marginalorsprodaricactionsinstead of significantones “green-washed” and “eco-chic”

16. KÖVETKEZTETÉSEK • A környezettudatos cselekvés hatása az ökológiai lábnyomra csak néhány, specifikus területen volt kimutatható • Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a környezettudatos cselekvés hatásainak kommunikálására • A társadalmi-gazdasági tényezőkre ható politikára is feltétlenül szükség van. • Az egyéni akcióknak lehet hatása. Adott jövedelmi szinten nagy a szórás az ökológiai lábnyom értékében .

17. New York Times: The Debate • Folk wisdom isnaïve and historically uninformed. they almost never drive policy or legislation in the straightforward way suggested by the metaphor of “voting with our dollars.”Change is e the result of pressure from advocacy groups, experts, some segments of business and other constituencies Juliet Schor is a professor of sociology at Boston College once a person is reusing grocery bags and driving a hybrid car, maybe it is time to look into solar panels for the roof. Zem Joaquin is the founder of Ecofabulous.com. If you want to guide consumer behavior, go through the price mechanism.Don’t just “vote with your dollars.” Vote. Gernot Wagner, an economist at the Environmental Defense Fund Growing consumer awareness, combined with campaigns by nonprofits, has proven capable of motivating major multinational corporations to change (often in the face of failed government regulation). Dara O'Rourke, an associate professor of environmental science, policy and management at the University of California, Berkeley

18. Academicrelevance • Thøgersen, Schrader (2012)

19. Gorgitano M T and Sodano V Promoting sustainable food consumption: the case of nutrition education programs in public schools In: 1st AIEAA Conference „Towards a Sustainable Bio-economy: Economic Issues and Policy Challenges.

20. Relevancia a politikai döntéshozók számára • Monitorozni kell a hatásokat is, nemcsak a cselekvést. Koncentráljunk a nagy hatásokra. Szükség van strukturális stratégiákra. • http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/pdf/292na6.pdf • http://yosemite.epa.gov/R10/ecocomm.nsf/climate+change/sustainableconsumptionwebinars • Central Commissionforthe Navigation oftheRhineMöglichkeiten zur Reduzierung des Kraftstoffverbrauchs und der Treibhausgasemissionen in der Binnenschifffahrt Bericht des Untersuchungsausschusses zur Herbsttagung 2012 • Mavourneen Conway: input to the report of the high-level panel on global assessment of resources for implementing the strategic plan for biodiversity 2011-2020 (unep/cbd/cop/11/inf/20) • Lehmann S, Reinschmidt A, MustilloL: Transition strategies: Acceleratingsocialacceptanceandremovingthebarrierstoprefabricated multi-storeytimber urban infilldevelopments in AustraliausingCLT constructionsystems.Adelaide: Forest & Wood Products Australia, 2012.

21. Relevancia az NGO-k számára • Monitorozni kell a hatásokat is, nemcsak a cselekvést. Komunikálják a nagy hatásokat. Lobbozzanak a jogszabályok változásáért. • http://geo.albo06.ru/lib/govorit-o-zelenom-ne-znachit-im-byt • http://www.nytimes.com/roomfordebate/2012/07/30/responsible-shoppers-but-bad-citizens/individual-actions-just-dont-add-up-to-environmental-change

22. Koncentráljunk a “nagy hatásokra” Legyünk őszinték az áldozatokat illetően Figyeljük a hatásokat Hatást elérni Előzzük meg a visszapattanó hatást (árrendszer) A szabályozás és az infrastruktúra lényeges Túllépni a cselekvés-eredmény szakadékon

23. Legnagyobb hatások Étkezés: Túl sok étel, túl sok hús, túl sok pazarlás az ökológiai lábnyom 42%-a Közlekedés: 14% Energia: Fűtés és hűtés, elektromos energia: 18%

24. Jó példák: nagy hatással járó szabályozás • EU építési előírások • Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) : 2021 után csakis 'nearly zero-energy buildings” (passzív ház) építhető • Hagyományos izzók betiltása

25. Az egészséges étkezés környezetbarátabb is (Mózner-Csutora, 2013) Túl sokételtúl sokhús Elhízásbetegség Karbonkibocsátás

26. Pazarlás beszüntetése • Korábban a megszokottól eltérő zöldségek és gyümölcsök nem kerülhettek forgalomba. Az ún. “Egyenes uborka" szabványok a válság idején nevetségessé váltak. (moslék előírás) • "Cucumber Regulation" (EEC No 1677/88) and the "Carrot Regulation" (EEC No 730/1999) set EU-wide quality standards • 2009. 26 zöldség és gyümölcs esetébenhatályon kívül helyezték http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20090706STO57744+0+DOC+XML+V0//EN

27. A fogyasztás korlátozása szükségszerű • Energia: a fizikai munka újrafelfedezése, e.g. “Garden fitness” mint a jogging alternatívája? • Ne nyáron fagyoskodjunk és télen izzadjunk • Tartós termékek, lassú étel, lassú divat, lassú turizmus