Az immunrendszer felépítése

1. Az immunrendszer felépítése Készítette: Phrakonkham Hajnalka Biológia-környezetvédelem III. évfolyam

2. Az immunbiológia jelentése, származtatása, használatának kezdete - A biológiának a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozó ága - A kifejezés a latin immunitas szóból származik, amely eredeti jelentése mentesség, átvitt értelemben védettség • Az orvostudományban Ehrlich óta használják

3. Az immunrendszer alapfunkciója és működése - Különbséget tud tenni a saját- és nem saját struktúrák között, és azokra eltérően reagál - Az immunrendszer felismerő, információkat továbbító és „végrehajtó” feladatokat ellátó rendszer

4. Jelentősebb fogalmak - Antigén: olyan struktúra, amelyet a funkcionálisan érett adaptív immunrendszer felismer - Immunválasz: a „nem-sajátként” felismert struktúrák váltják ki, amely az azt előidéző antigén semlegesítéséhez vezet - Immunhomeosztázis: a magasabb rendű szervezetek immunrendszerének hatékony működése

5. Az adaptív immunrendszer • Ráépült a természetes immunrendszerre • A szervezetbe bejutó patogének először a természetes immunrendszer elemeivel találkoznak • Az adaptív immunrendszer csak napokkal később aktiválódik • A természetes és adaptív immunrendszer szoros együttműködése biztosítja az immunhomeosztázist • A folyamat eredménye a kórokozókkal szembeni védelem, a saját, megváltozott struktúrák elpusztítása, a genetikai kód állandóságának megőrzése

6. Az immunhomeosztázis

7. Az adaptív immunrendszeraktiválódásaAz adaptív immunválasz kialakulása

8. Adaptív immunválasz fázisai 1. Afferens (kezdeti) fázis • antigén felismerése • a patogént antigénprezentáló sejtek veszik fel • antigének felismerése T-sejtekkel 2. Centrális (központi) fázis • az információ továbbítása • a folyamat fajlagos 3. Efferens (végrehajtó) fázis • az immunválasz aktiválódása

9. Az immunrendszer felépítése 1. Az immunrendszer sejtjei • nagy számban fordulnak elő • nem tömörülnek egyetlen szervbe, minden szövetben megtalálhatóak • jelentős részük a nyirokszervekbe tömörül (elsődleges és másodlagos) 2. A klónszelekció elve • ahhoz, hogy a limfociták találkozhassanak az antigénnel, állandó „őrjáratot” kell folytatniuk • az antigént a másodlagos nyirokszervekben ismeri fel néhány limfocita • minden limfocita egyféle specifitással rendelkező receptort hordoz • aktiválódnak azonos antigénkötő receptormolekulákat hordozó limfociták klónjai alakulnak ki

10. Limfocitaklónok szelekciója

11. Az immunrendszer sejtjeinek kialakulása- hemopoézis • Embrionális élet - szikzacskó, máj és lép • Születés után – vörös csontvelő • Közös csontvelői őssejt • Mieloid progenitor – eritrociták, granulociták, monociták, dendritikus sejtek • Limfoid progenitor – T- és B-limfociták, ill. természetes ölősejtek • Transzkripciós faktorok

12. A vér alakos elemeinek eredete

13. Limfociták: • Az immunválasz fajlagosságát és az immunológiai memóriát biztosítják • Az elsődleges nyirokszervekben intenzív osztódás eredményeként nagy számban termelődnek • 90%-a rövid időn belül elpusztul apoptózis révén, kis hányada a véráramba jut • Antigénnel való találkozás: • Effektorsejt • Memóriasejt

14. 3 fő csoportba sorolhatók: • B – limfocita • T – limfocita • Természetes ölősejtek (Megoszlásuk és sejtfelszíni receptoruk)

15. 1. B-limfociták: • Elnevezés: madarak bursa Fabricii szerve • Fejlődésük a csontvelőben indul meg, bursa-ekvivalens szövetek • Immunglobulin molekula megjelenése • Fejlődésük: • Nagyrészük elpusztul • A többi a másodlagos nyirokszervekbe vándorol • Felszínükön MHCII molekula • Érett: sejtfelszíni struktúrákkal rendelkeznek • Aktiválódásuk: • Antigéninger hatására osztódnak és differenciálódnak • Plazmasejtté vagy memóriasejtté alakulnak

16. 2. T-limfociták: • A csontvelőben képződnek, innen vándorolnak a tímuszba timociták • A perifériás nyirokszervekbe megfelelő receptorstruktúrával jutnak el • Ellenanyagot nem termelnek • 2 csoport különböztethető meg: • L-és ß-láncból álló TCR (a vér 90-95%-án) • További 2 alcsoport: - CD4+ segítősejtek (Th) (további 2 alcsoport) • - CD8+ ölősejtek (Tc) • J-és d-láncból álló heterodimer (a vér 5-10%-án)

17. 3. Természetes ölősejtek: • Antigénkötő sejtmembrán-receptoruk nincs (null-sejtek) • Elpusztítandó célsejt felismerése • A vérben lévő sejtek 5-10%-át alkotják • 2féle csoportot fejeznek ki: • KAR – aktiváló jeleket közvetítenek • KIR – a citotoxikus reakció gátlását idézik elő • A jellemző CD16 molekula az ellenanyagfüggő citotoxikus reakciót közvetíti • Szerepet játszanak a tumorok elleni védekezésben

18. Mononukleáris fagocitasejtek • FEJLŐDÉS: • A csontvelői őssejtből származnak, majd előalakjuk elhagyja a vörös csontvelőt, és a vérbe jut • Megtelepszenek a különböző szövetekben, és makrofággá érnek • Ezeknek szerepük van a különböző patogének bekebelezésében, a feldolgozott antigén bemutatásában • FUNKCIÓ: • Természetes és szerzett immunitás kialakítása • Bekebelezik a különböző részecskéket, mikrobákat, elpusztult sejteket • A T-sejteknek „tálalják” az antigént • A termelt citokininek a gyulladásos folyamatok sejtjeit az idegen anyag támadásának színhelyére vonzzák • A kórokozók hatékonyabb pusztulását szolgálja

19. A mononukleáris fagocitarendszer sejtjei

20. Dendritikus sejtek: • Mieloid progenitor sejtből származnak • Az éretlen DC-ék nem képesek a T-sejtek aktiválására, a patogének felismerésére specializálódtak • Az érettek elsősorban a specifikus immunválasz beindításában játszanak fontos szerepet • Az érett DC-ék mikroszkópikus képére tüskeszerű kitüremkedések jellemzőek, ezért elnevezésük nyúlványos dendritikus sejt

21. Follikuláris dendritikus sejtek • A lép, a nyirokcsomók, és a mukózával asszociált limfoid szövet csíraközpontjaiban vannak jelen • Előalakjai nincsenek kapcsolatba a DC-kel • Nem képesek fagocitózisra • „Fogva tartják” az antigént, elősegítik az immunológiai memória fenntartását

22. Granulociták: • Gyulladásos sejteknek is nevezik, mert elsősorban akut gyulladásos folyamatokban, a természetes immunitásban játszanak szerepet • Fontos szerepük az elhalt szövetek és mikrobák elhárítása • Fejlődésük alapján három típust különböztetünk meg: • Neutrofil granulociták: a szervezet bakteriális fertőzések elleni védelmében fontosak • Eozinofil granulociták: képesek elpusztítani bizonyos parazitákat, a gyulladás kialakulásában játszanak szerepet • Bazofil granulociták: allergiás reakciók efffektor sejtjei

23. A keringésben nincsenek jelen: különböző szövetekbe vándorolnak, és elszórtan találhatók meg A természetes és az adaptív immunválaszban egyaránt rész vesznek 2 típusuk van: mukóza jellegű sejtek az allergiás reakciók kötőszöveti hízósejtek fő effektorsejtjei Hízósejtek:

24. Limfoid szervek és szövetek 1. Elsődleges nyirokszervek (csontvelő és tímusz): • Itt keletkeznek a limfociták a limfoid őssejtből • Itt érnek funkcióképes limfocitákká • A kijutó naiv sejtek már képesek felismerni az idegen anyagokat 2. Másodlagos nyirokszervek és nyirokszövetek: • Kiszűrik az antigéneket és olyan környezetet biztosítanak, ahol a limfociták antigénekkel képesek kapcsolatba kerülni • Ide tartozik: lép, nyirokcsomók, mandulák, féregnyúlvány, Peyer-plakkok • Itt zajlik a specifikus immunválasz

25. Elsődleges nyirokszervek Csontvelő: • Vörös csontvelő: • színét az eritrociták adják • itt képződnek születés után a vér alakos elemei • az egész élet folyamán zajló hemopoézis színhelye • az újszülöttben minden csontvelő vörös • Sárga csontvelő: • színét a zsírsejtek adják • immunológiailag inaktív • normális körülmények között bizonyos hatásokra vérképző szigetek jöhetnek létre benne

26. A velő a csontok központi üregében található, amelynek falában kitüremkedések vannak • A csöves csontok vérellátását a központi artéria látja el • A vért a radiálisan futó vénák gyűjtik össze • A csontvelői pluripotens őssejtből alakul ki a limfoid és a mieloid őssejt, amelyből a vér összes alakos eleme kifejlődik • A B-sejtek: a csontvelőben keletkeznek, s érett sejtként jutnak ki: • Elpusztulnak • Plazmasejtté alakulnak • Memóriasejtté alakulnak • Ellenanyagtermelő plazmasejtek is találhatók • A T-sejtek: előalakjai születnek a csontvelőben, a véráram útján a tímuszba jutnak, ahol éretté válnak. A másodlagos nyirokszervekbe kerülnek.

27. A csecsemőmirigy – tímusz: • Két lebenyből álló szerv, amely a szegycsont mögött, a szív fölött található • Felületén elszórtan helyezkednek el a dendritikus sejtek, a perifériából bevándorló makrofágok, és az epiteliális sejtek • 2 részre osztható: • Kéregállomány: sok timocitát tartalmaz; ide jutnak először a T-sejtek • Velőállomány: a limfocitákon megjelenik a TCR, tanulási folyamat zajlik

28. 2. Másodlagos nyirokszervek • Itt ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat • A megfelelő sejtek közötti kölcsönhatások eredményeként itt zajlik le az immunválasz afferens és centrális fázisa • Fő feladata a testidegen anyagok szervezetből való kiszűrése • Ide tartozik: • Nyirokcsomók • Lép • Mukóza limfoid rendszere (MALT)

29. Nyirokcsomók: • A nyirokszervek mentén elszórtan helyezkednek el • Bizonyos testtájakos csoportokban találhatók (pl. nyak, hónalj, hasüreg) • A nyirok számos afferens nyirokéren keresztül jut be, és egyetlen efferens éren ki • Bennük jól elkülöníthetők B-és T-sejtes területek • Három régió alkotja: • Kéreg állomány: főként B-sejtek és makrofágok vannak; elsődleges tüszők • Kéreg alatti állomány: T-sejtes zóna • Velőállomány: ellenanyagot termelő sejtek vannak itt

30. Lép: • A test baloldalán helyezkedik el • Csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem • Szerepe a vérben keringő antigének kiszűrése • 2féle szövettípust tartalmaz: • Vörös pulpa: vörösvérsejtek, vérlemezkék, makrofágok, granulociták, limfociták és plazmasejtek találhatók • Fehér pulpa: a központi arteriolákat veszi körül • A vörösvérsejtek, a vérlemezkék, és a granulociták fő forrása • Az elöregedett sejtek lebontásának színhelye is

31. A mukóza limfoid rendszere (MALT) • A nyálkahártya alatt elhelyezkedő szövet, a nyálkahártya védelmét szolgálja • Az ebben található ellenanyag termelő sejtek száma meghaladja a lépben, a nyirokcsomókban és a csontvelőben együttesen fellelhető hasonló funkciójú sejtek számát • M-sejtek: anyálkahártyával borított felületek epitéliumainak bizonyos szakaszain találhatóak, amelyeknek szerepük van a patogéneknek a testüregből a limfoid szövetbe szállításában • A bélrendszer nyirokszövet-rendszere: GALT • A légzőszervrendszeré: BALT

32. Köszönöm a figyelmet!