AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK

1. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK

2. Az oktatási anyagok letölthetők az intézet honlapjáról: www.immunology.unideb.hu Login: student Password: download Évközi demonstrációk várható ideje: 11. és 14. hét MázlóAnett e-mail: mazlo.anett@med.unideb.hu

3. Miért kell immunológiát tanulnia egy gyógyszerész hallgatónak? Az immunrendszerre ható gyógyszerek: Nemsteroid gyulladáscsökkentők(NSAIDok) Antihisztaminok Immunmodulánsok:gyógyszerek, melyek fokozzák, vagy csökkentik az immunválaszt Antibiotikumok

4. Jó észben tartani: 1. Sok gyulladáscsökkentő vény nélkül kapható.2. Az önmagukat kezelő betegek esetében előfordulhat, hogy a gyulladáscsökkentők elfedik a valódi tüneteket.3. A betegek nem ismerik a reklámokból megismert szerek hatóanyagát, így könnyen túladagolhatják magukat azok kombinálásával, vagy fokozhatják a mellékhatásokat.

5. NSAIDok Flurbiprofen Ibuprofen Naproxen Diclofenac

6. Szalicilátok Mesalazine / Mesalamine ASA

7. Immunszuppresszánsokantihisztaminok Loratadin Desloratadine Dimetindene

8. ImmunszuppresszánsokLeukotrién antagonisták Zileuton Montelukast Zafirlukast

9. ImmunszuppresszánsokSteroidgyulladáscsökkentők Prednisolone Methylprednisolone betamethasone Budesonide Hydrocortisone butyrate

10. Immunszuppresszánsokantiproliferatív szerek Tacrolimus Mycophenolatemofetil Cyclosporin A Sirolimus/Rapamycin Ciklofoszfamid Azathioprine Methotrexate

11. Monoklonális antitestek Efalizumab Anti-D immunoglobulin IL-2R antagonists Basiliximab Rituximab Daclizumab

12. Immunostimulánsok Imiquimod IL-2 Peginterferon alpha 2b Peginterferon alpha 2a

13. Immunitás • immunitás (latin): védelem, mentesség (adófizetés alól) • mitől kell megvédeni a szervezetet? • kórokozók (patogének: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtű és többsejtű élősködők) • tumorok • autoimmun betegségek • alapvetően szükséges felismerő funkciók: • saját / nem saját • veszélyes/ nem veszélyes veszélyes saját: pl. tumoroknem veszélyes nem saját: pl. normál flóra !

14. nem (antigén-) specifikus • azonnali reakció • hatásfoka nem változik lényegesen a válasz során • nincs memória • antigénspecifikus • több nap alatt alakul ki • hatásfoka erősödik az immunválasz során • van memória

15. A veleszületett és szerzett immunválasz egyformán fontos szerepet játszik a patogének elleni védekezésben

16. A legtöbb fertőzést könnyen legyűri a veleszületett immunválasz, vannak azonban olyan kórokozók, melyeket csak a szerzett immunválasz képes eliminálni a szervezetünkből • SCID:Súlyos Kombinált Immundeficiencia • “bubble-baby” • Súlyos, életveszélyes fertőzéseknek vannak kitéve, ezért próbálták steril környezetben tartani őket

17. AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KÉPZŐDÉSE embrionális életben: szikzacskó, máj, lép vérszigetei születést követően: vörös csontvelő - hosszú csöves csontok epifízisében - lapos csontokban (szegycsont, csípőcsont, bordák, csigolyák,) • FOLYAMATOS ÚJRAKÉPZŐDÉS • GYORS REGENERÁCIÓ • NAGYFOKÚ ADAPTÁCIÓ

18. AZ IMMUNRENDSZER FUNKCIONÁLISAN ELTÉRŐ SEJTJEI Nyugvó limfocita NK sejt Hízósejt Plazmasejt Makrofág Monocita Szöveti dendritikus sejt Nyirokcsomói dendritikus sejt

19. TÍMUSZ B-sejt NK-sejt T-sejt monocita hízósejt neutrofil DC AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) CSONTVELŐ HSC HSC – önmegújító képesség MIELOID ELŐALAK LIMFOID ELŐALAK VÉRKERINGÉS

20. A NEUTROFIL GRANULOCITÁK • vérben legnagyobb számban (a keringő leukociták • 68%-át teszik ki, a keringő granulociták 99%-át alkotják) • fagocitózisra képesek • egészséges szövetben nem jellemző • szöveti sérülés hatására vándorlás, kórokozók eliminálása • (enzim, reaktív oxigén intermedier) • akut gyulladásos folyamatok fő sejtes résztvevői A BAZOFIL GRANULOCITÁK • a keringő leukociták 0,1 - 1,5 %-át teszik ki • citoplazmában nagy granulumok • 2 lebenyű sejtmag • hisztamin, heparin felszabadítás • nagy affinitású IgE receptorok • paraziták elleni védekezés, allergiás reakciók AZ EOZINOFIL GRANULOCITÁK • leukociták 0,1- 5 %-a • fő bázikus fehérje, eozinofilperoxidáz • paraziták elleni védekezés, allergiás reakciók

21. MAKROFÁGOK • fagocitáló sejtek • hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • fő típusaik (szöveti lokalizáció alapján): • mikroglia (agy) • Kuppfer-sejtek (máj) • hisztiociták (kötőszövet) • oszteoklasztok (csont) • alveoláris makrofágok (tüdő) • funkció: celluláris és humorális immunválaszban egyaránt (fagocitózis, citokin termelés, antigén prezentáció) MONOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotens előalakok • mieloid progenitor • méret: 10-15um • sejtmag: bab alakú • lokalizáció:keringésben • keringésből kilépve: makrofág • SZÖVETI - TESTÜREGI

22. DENDRITIKUS SEJTEK (gyűjtőfogalom) • eredet: mieloid vagy limfoid progenitor sejtekből • lokalizáció: az éretlen dendritikus sejt a véráramból a szövetek közé vándorol, ahol patogén felvételét követően érett dendritikus sejtté válik miközben a nyirokcsomóbavándorol • hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • fő típusaik: • a) mieloid DC-k: - Langerhans sejtek (mukóza, bőr) • - interstíciálisDC-k (máj, lép, stb.) • b) limfoid DC-k: - tímusz DC-k • - plazmacitoid DC-k (pDC) • FollikulárisDC-k: • a nyirokcsomók centrum germinatívumainakstrómaeredetű sejtjei Nyilak: iccosomák (immunkomplexekkel fedett „testecskék”)

23. A HÍZÓSEJTEK • eredet: mieloid progenitorsejtek • lokalizáció: keringésben nincsenek jelen • szöveti térben differenciálódnak • főként a kis erek környékére lokalizálódnak • funkció: aktiválás során a belőlük felszabaduló vazoaktív aminok az erek permeabilitásátszabályozzák • fontosak a gyulladás kialakításában • allergiás folyamatok fő effektor sejtjei (FceRI a felszínen)

24. KÖZÖS LIMFOID PROGENITOR SEJT B limfocitaT limfocita (Bursafabricii(madár!)) (Thymus) érés: csontvelőben kezdődik csontvelőben folytatódik csecsemőmirigyben folytatódik további differenciálódás: perifériális szövetekben aktivációt követően: plazmasejt effektorT-sejt:- citotoxikusT-sejt - segítő T-sejt

25. PLAZMASEJTEK • funkció: ellenanyag termelés • humorális immunválasz B-LIMFOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotenselőalakok • limfoidprogenitor • fejlődés: Bursa ekvivalens szövetekben • (magzati máj, majd csontvelő) • lokalizáció: a keringésben lévő limfociták 5-10%-a B-limfocita a csontvelőből keringésen keresztül a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak - hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • aktiválás: antigén, makrofággal vagy T-limfocitávalvaló kölcsönhatás, limfokinek, citokinek • aktiválás során plazmasejtté vagy memóriasejtté differenciálódnak

26. T-LIMFOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotens előalakok • limfoid progenitor • fejlődés: tímuszban (csecsemőmirigy) • lokalizáció: a timociták a tímuszban (elsődleges nyirokszerv) érnek immunkompetens T-sejtekké, a perifériás nyirokszervekbe már TCR-t • hordozó T limfocitaként jutnak • csak az APC-k által, az MHC molekulákban bemutatott antigéneket ismerik fel • fő típusai: • - T segítő (CD4+) • - T citotoxikus (CD8+) • - T regulátor (szuppresszor)

27. NK SEJTEK (natural killer) • eredet: csontvelői pluripotenselőalakok • limfoidprogenitor • keringésben 5-10% • limfocitáknál nagyobbak • citoplazmájukban számos granulum van • nincs antigénkötő sejtmembrán receptoruk („null sejtek”) • természetes immunitás fontos elemei

28. A LIMFOCITA POPULÁCIÓK MEGOSZLÁSA AZ EMBERI VÉRBEN

29. Veleszületett immunitás (gyors válasz) Adaptív immunitás (lassú válasz)

30. Hivatásos fagocita sejtek makrofágok neutrofil granulociták dendrtitikus sejtek a fagocitált sejtek, molekulák módosíthatják a sejt funkcióit a fagocitózist enzimatikus lebontás követi Hivatásos antigén prezentáló sejtek makrofágok B-limfociták dendrtitikus sejtek MHC molekulákat fejeznek ki (MHC II-t is!) a fehérje lebontási termékeket (peptidek) az MHC molekulák segítségével mutatják be a T limfocitáknak

31. neutrofil granulocita LIMFOCITA LIMFOCITA A FEHÉRVÉRSEJTEK TÍPUSAI PERIFÉRIÁS VÉRKENETBEN eozinofil granulocita neutrofil granulocita MONOCITA bazofil granulocita

32. VÉRKÉP

33. közvetett kapcsolat citokinek révén közvetlen kapcsolat adhéziós molekulák révén kommunikáció vagy

34. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ MOLEKULÁK Sejtfelszíni molekulák: • receptorok (pl. PRR-ek, BCR, TCR, citokin-rec.) • kostimuláló molekulák (pl. B7, CD40) • adhéziós molekulák (integrinek, szelektinek, mucinok, stb.) Oldott molekulák: • ellenanyagok • Citokinek (interleukinok, interferonok, kemokinek) • komplement komponensek • metabolitok

35. Az antigén felismerésben valamint a dendritikus és T-sejt kölcsönhatásban résztvevő fontosabb sejtfelszíni molekulák

36. A CITOKINEK LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI citokinek • Az indirekt sejt-sejt közötti kommunikáció legfontosabb közvetítői a citokinek, amelyeket az immunrendszer “hormonjainak” is neveznek. • A citokinek kis koncentrációban képesek hatni. • Egy adott sejt válaszadó képességét a citokin-specifikus receptorok megjelenése határozza meg. monokinek kemokinek interleukinek limfokinek

37. Az interleukin-1 pleiotróp hatása PRR ligand aktiváció elősegítése aktiváció elősegítése lázkeltés

38. CITOKINEK INTERLEUKINEK (IL-1, IL-2, IL-4, IL-6, IL-10, IL-12, TNFα) fehérvérsejtek funkcióit befolyásolják fehérvérsejtek közötti kommunikáció KEMOKINEK (IL-8, CCL21) kemotaxis kiváltása adhézió fokozása leukociták aktiválása makrofágok, endotél sejtek, keratinociták, fibroblasztok, simaizom sejtek, T limfociták termelik I TÍPUSÚ INTERFERONOK (IFNα, IFNβ) természetes immunitás elemei vírus ellenes védelemben játszanak szerepet, glikoproteinek fertőzött sejtek, plazmacitoiddendritikussejtek II TÍPUSÚ INTERFERON (IFNγ) Th1, CD8+ és NK sejtek termelik fő hatásuk a makrofágok aktiválása