1 / 27

AZ IMMUNRENDSZER ELEMEINEK KOMPLEX VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI MÓDSZEREKKEL

AZ IMMUNRENDSZER ELEMEINEK KOMPLEX VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI MÓDSZEREKKEL. Dr. Sipka Sándor DE OEC III. Belgyógyászati Klinika ODLA I. Az immunrendszer működése és felépítése.

chuong
Download Presentation

AZ IMMUNRENDSZER ELEMEINEK KOMPLEX VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI MÓDSZEREKKEL

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AZ IMMUNRENDSZER ELEMEINEK KOMPLEX VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI MÓDSZEREKKEL Dr. Sipka Sándor DE OEC III. Belgyógyászati Klinika ODLA I.

  2. Az immunrendszer működése és felépítése • A működés lényege: Az idegen külső (főként mikrobiális) vagy belső (malignusan transzformált) biológiai alakzatokkal szemben immunválaszt produkál, továbbá a saját struktúrákat kontrollált körülmények között elfogadja (tolerálja) és veszélyes mellékhatások nélkül működteti. • Az immunválasz: az immunrendszer működésének terméke, amit jellemez az „antigénnel (allergénnel)” szemben termelt és azzal reagáló „ellenanyag (antitest)” vagy regulációs vagy citotoxikus képességű sejt. • A természetes immunitás elemei: a fagociták, a komplement rendszer, egyes citokinek, stb. • A szerzett immunitás elemei: T és B limfociták, az ellenanyagok, miket a B sejtek termelnek, további citokinek, stb. • Kapcsolat a természetes és szerzett immunitás elemei között:-szoros. • A természetes immunitás elemei beindítják és megszabják a működési jellegét a szerzett immunitás részelemeinek.

  3. Immunrendszer összetevői A

  4. Immunrendszer összetevői B

  5. Immunrendszer összetevői C

  6. Immunrendszer összetevői D

  7. Az immunrendszer betegségei • Primer és szekunder immunhiány • Allergia • Poliszisztémás autoimmun betegségek • Szervspecifikus autoimmun betegségek • A reprodukciós rendszer immunológiai megbetegedései • A transzplantáció immunológiai vonatkozásai • A tumor immunitás immunológiai vonatkozásai • Megjegyzés: • Az immunrendszer működésének vizsgálata csaka részek együttes, komplex vizsgálata révén lehetséges és eredményes! • Az immunrendszer megbetegedései érinthetik az egyes részeket vagy a teljes szisztéma kórosan megváltozott funkcióját.

  8. I. A poliszisztémás autoimmun kórképek főbb típusai • Szisztémás lupus erythematosus (SLE) • Sjögren szindróma (SS) • Rheumatoid arthritis (RA) • Szisztémás sclerosis (SSc) • Polimyositis, dermatomyositis (PM/DM) • Kevert kötőszöveti betegség (MCTD) • Vasculitis

  9. II. A szerv- és sejtspecifikus autoimmun kórképek főbb típusai • A pajzsmirigy autoimmun kórképei • I-es tipusú cukorbetegség (diabetes mellitus) • Autoimmun hemolitikus anemia (AIHH) • Autoimmun thrombocytopenia (ITP)

  10. AZ IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM Egyetemi vagy megyei kórházi centrumhoz kapcsolódó „speciális” laboratórium Feladata: • az immunrendszer betegségeinek kimutatása • a kórkép „autoimmun” vagy „allergiás” jellegének igazolása vagy elvetése(autoreaktiv ellenanyag vagy sejt találása vagy kizárása) • ennek érdekében az immunrendszer mind humorális, mind sejtes elemeinek egy idejű, komplex vizsgálatát végzi el minden betegnél

  11. Az Immunológiai laboratórium szakmai speciális jelentősége a modern orvostudományban • Legalább egyszer ki kell mutatni a kóros, autoantigén vagy allergén specifikus ellenanyagot vagy sejtet a kórkép autoimmun vagy allergiás jellegének kimondásához minden autoummun vagy allergiás betegnél. • Ez csak in vitro laboratóriumi módszerrel lehetséges!

  12. Az Immunológiai Laboratórium legfőbb módszerei Szerológia: • fehérje mennyiség és tipus mérés (turbidimetria, nefelometria, elektoforezis immunfixáció) • hemolízis mérés (CH50) indirekt immun-fluoreszcencia ( autoantitest) • ELISA (RIA) (autoantitest, reagin) Sejtes vizsgálatok: • fagocitózis mérés • limfocita alosztály mérés (áramlási sejt-fluorimetria) • funkcionális tesztek különböző sejtekkel

  13. Vizsgálatkérőlap

  14. 1/2

  15. 1. Táblázat: Az általános gyulladás diagnosztika laboratóriumi módszereivel kapott eredmények poliszisztémás autoimmun kórképekben I. Vérsejtek Fehérvérsejtszám   Neutrofil granulocita szám  Limfocitaszám  Monocitaszám Trombocitaszám  Vörösvérsejtszám (hemoglobin)  Vörösvérsejt süllyedés gyorsul Jelmagyarázat:  = csökken: szisztémás lupus erythematosus; primer Sjögren-szindróma; rheumatoid arthritis; Felty-szindróma, polymyositis/dermatomyositis;  = emelkedik: Still betegség, rheumatoid arthritis

  16. 2. Táblázat: Az általános gyulladás diagnosztika laboratóriumi módszereivel kapott eredmények poliszisztémás autoimmun kórképekben II. Szerológia IgG, IgA, IgM, IgE Komplement 3 faktor (C3)  Komplement 4 faktor (C4)  Komplement aktivitás (CH50)  C reaktiv protein Transzferrin  Immunkomplex  Krioglobulin előfordulhat (pl. vasculitis-ben) Jelmagyarázat: csökken emelkedik

  17. 3. Táblázat: A limfocita alosztályok arányának és sejtszámának változása poliszisztémás autoimmun kórképekben Lymphocyta alosztály Változás CD3+ T sejt   CD4+ T sejt (helper sejt)   CD8+ T sejt (citotoxikus sejt)  CD19+ B sejt (ellenanyagtermelő sejt)  CD56+ (természetes ölő sejt)  CD3+ HLA-DR+ (késői) aktivált T sejt  CD3+CD69+ (korai) aktivált T sejt  CD3+CD4+ (i.c. IL-2, IFN+) Th1 T sejt  CD3+CD4+ (i.c. IL-4, IL-6+) Th2 T sejt  CD3+CD4+ (i.c. TGF+) Th3T sejt  (fibrosis-ban) CD3+CD4+ (i.c. IL-10+) Tr1 T sejt  CD4+CD25+ T regulációs sejt  Jelmagyarázat: IC = intracelluláris; HLA = humán leukocyta antigén; IFN = interferon-, IL = interleukin; TGF = transzformáló növekedési faktor  csökken  emelkedik

  18. 4. Táblázat: A poliszisztémás autoimmun betegségek marker autoantitestjei és előfordulásuk gyakorisága (%) I.

  19. 5. Táblázat: A poliszisztémás autoimmun betegségek marker autoantitestjei és előfordulásuk gyakorisága (%) II.

  20. Az Immunológiai Laboratórium által megválaszolandó legfontosabb kérdések • Van-e immundeficienecia? • Az antimikróbiális egészséges immunválasz megfelelő erősségű-e? • A betegség allergiás pathomechanizmusú-e? • A betegség autoimmun pathomechanizmusú-e? • Ha autoimmun jellegű, akkor: Mi? - poliszisztémás? - szerv specifikus? - sejt specifikus? Aktiv vagy inaktiv? Reagál a terápiára vagy nem?

  21. Az Immunológiai Laboratórium leletének kiértékelési elve Immundeficienciák esetében: • A betegben talált szerológiai és sejtes mérési adatokat viszonyítjuk az egészséges, korban, nemben illesztett kontrollcsoportok előzetesen, az adott populációban kimért laborértékeihez. • Jelentős csökkenés esetén az immundeficiencia gyanúja felvethető. Autoimmun kórképek esetében: • Megvan–e a betegségnek legalább egy „marker” autoantitestje? • Megvan-e legalább egy autoreaktív sejtklon? • Megvannak-e az aktivitást jelző laborjelek? Komplikáltabb esetekben: • a laboratórium szakorvosai összegző, és szakmai állásfoglalást megfogalmazó leletet adnak ki a beküldőnek.

  22. Az Immunológiai Laboratórium számítógépes adattárolásának sajátságai I. • A vizsgálatok egy jelentős része nem „akut” jellegű, elvégzésük 1-3 hetes intervallumban történik. Ezért folyamatos gyűjtés és tárolás történik, ami kizárja a primer csövekből folyó méréseket. • A vizsgálatok kb. fele alkalmas az automatákkal végzett munkára, ezeknél lehetséges az „on-line” kapcsolat a számítógépes hálózattal. A speciálisan gyűjtött savóknál (pl. mikor egy nativ cső szérumából több automata dolgozik eltérő időben), a vizsgálatkérések számítógépre vitele csak manuálisan történhet. • Vannak csak manuálisan végezhető vizsgálatok (pl. indirekt immunfluoreszcencia, részben az elfo és áramlási sejtfluorimetriás vizsgálatok), amelyek esetén munkalistakérés alapján történik a minták vizsgálati előkészítése, és ezeknél a kivitelezés után az eredmények bevitele is csak manuálisan történhet.

  23. Az Immunológiai Laboratórium számítógépes adattárolásának sajátságai II. • A poliszisztémás autoimmun beteganyag fokozottan igényli az eredmények csoportos validálását, ami az eltérő időpontban elkészült részeredmények miatt tovább késlelteti a teljes lelet elkészítését. A részeredmények azonban a klinikán belül a validálás után közvetlenül megtekinthetők azon beküldők által, akik a Laborral on-line kapcsolatban vannak. Természetesen ez fokozottan érvényes a teljesen kész leletekre. • A külső (nem klinika telepi) beküldők a validált eredményeket csak az összes vizsgálat elkészülése után, teljes leletként kapják meg a számítógépből kinyomtatott formában, postán, esetenként összegző laborszakorvosi állásfoglalással kiegészítve.

More Related